„Nem programok, hanem személyek döntenek” – hárompárti parlament felé tart Magyarország?
Kevesebb mint tíz héttel a 2026-os országgyűlési választások előtt Breuer Péter a Pirkadat stúdiójában Talabér Krisztián politológussal, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatójával beszélgetett. A diskurzus középpontjában a legfrissebb pártpreferencia-adatok, a lehetséges parlamenti erőviszonyok és az ellenzéki térfél látványos átrendeződése állt.
Kétszámjegyű Fidesz-előny, erősödő Tisza
Talabér Krisztián ismertette: a Magyar Társadalomkutató legutóbbi mérése szerint a kormánypártok kétszámjegyű előnnyel vezetnek. A választók mintegy fele a Fidesz–KDNP folytatására voksolna, míg a Tisza Párt 41 százalékon áll. Ez ugyan jelentős javulás a 2022-es ellenzéki eredményhez képest, de a politológus szerint „ez továbbra sem elég egy kormányváltáshoz”.
A felmérés alapján a Mi Hazánk 5 százalékkal épphogy bejutna a parlamentbe, minden más politikai erő gyakorlatilag eltűnt a választói térképről.
Hárompárti parlament körvonalazódik
A számok egy hárompárti Országgyűlés képét vetítik előre. Talabér szerint a két nagy politikai tömb – a Fidesz–KDNP és a Tisza – a szavazatok több mint 90 százalékát gyűjtheti be, miközben „nincs választói igény egyéb pártokra”. A Demokratikus Koalíciót 1 százalékra, a Kutyapártot 2 százalékra mérték, az MSZP támogatottsága pedig már hosszú ideje statisztikailag sem kimutatható.
Egyéni jelöltek: kevés mozgástér
A beszélgetés egyik kulcskérdése az volt, van-e esélye egyéni vagy független jelölteknek. Talabér Krisztián szerint Magyarországon rendkívül erős a pártfegyelem: „aki listán fideszesre szavaz, az nagy valószínűséggel fideszes jelöltet is támogat”. Egyéni szinten legfeljebb 3–4 százalékos eltérés lehetséges, de arra „nagyon ritkán látunk példát”, hogy valaki párton kívül nyerjen egy körzetet.
Az MSZP és a régi baloldal eltűnése
A politológus külön kitért az MSZP helyzetére. Úgy fogalmazott: „nem is emlékszem arra az utolsó pillanatra, amikor az MSZP-t legalább egy százalékon ki lehetett volna mutatni”. Szerinte a posztkommunista pártok Közép-Európában mindenhol hamarabb eltűntek, Magyarországon csak elhúzódott ez a folyamat. Az, hogy 2026-ban még egyáltalán felmerül az MSZP indulása, „egyedülálló a térségben”.
Miért nem gyökeresedett meg a zöld politika?
Breuer Péter rákérdezett arra is, miért nem tudtak tartósan megmaradni a zöld pártok. Talabér szerint egyszerű a válasz: nem volt rájuk tartós választói kereslet. Míg Németországban a zöldek 20–26 százalékig jutottak, Magyarországon az LMP soha nem lépte át tartósan a 7 százalékot. „Nem volt rá igény” – fogalmazott.
Személyközpontú politika, nem programverseny
A beszélgetés egyik legerősebb állítása szerint a magyar politika ma nem program-, hanem személyközpontú. Talabér Krisztián így fogalmazott: az egyik oldalon Orbán Viktor és a szuverenista politikai ajánlat áll, amellyel „két és fél–hárommillió embert gyűjtöttek össze az elmúlt 15 évben”. A másik oldalon pedig nem egy koherens program, hanem „egy Orbán-ellenes tömb” szerveződik.
Hiányzó pozitív ajánlat a Tiszánál
A politológus szerint a Tisza Párt legnagyobb problémája a pozitív kampány hiánya. Bár Magyar Péter januárra ígérte a párt programját, február elején még mindig nem volt nyilvános politikai kínálat. „Negatív kampánnyal lehet parlamenti kisebbséget szerezni, de többséget nem” – mondta, hozzátéve: a bizonytalan, peremszavazók megnyeréséhez világos kormányzati programra lenne szükség.
Mandátumbecslések és erőviszonyok
A jelenlegi adatok alapján Talabér Krisztián úgy számol, hogy a Fidesz–KDNP 115–125 mandátumot szerezhet a 199 fős Országgyűlésben. A Tisza kisebbségben maradna, a Mi Hazánk pedig 5–7 képviselővel kerülhetne be. Ugyanakkor hangsúlyozta: már 1–2 százalékos elmozdulás is több körzetet eldönthet.
„Ezzel a politikai ajánlattal nem lehet többséget szervezni”
A beszélgetés végén a politológus összegzése egyértelmű volt: szerinte a jelenlegi ellenzéki stratégia, amely elsősorban Orbán Viktor személye ellen szerveződik, nem alkalmas választási többség kialakítására. „Ha nem látnék számokat, csak érzületből beszélnék, akkor is azt mondanám: ezzel nem lehet többséget szerezni” – fogalmazott.
