„A legtöbb akkumulátor már most is az utakon fut” – energiaváltás a háztetőtől az autókig
A Heti TV február 3-i Pirkadat című reggeli műsorában az energia jövője, a napelemek valódi lehetőségei és az energiatárolás problémái kerültek terítékre. Breuer Péter vendége Holoda Attila energetikai szakértő volt, akivel a háztartási napelemektől az elektromos autókon át egészen a régiós energiabiztonságig jutott a beszélgetés.
A napelem nem elég – az igazi gond a tárolás
Holoda Attila szerint ma már nem a villamosenergia-termelés a fő kérdés, hanem az, hogy mit kezdünk vele akkor, amikor nem akkor termelődik, amikor fogyasztanánk. A megújulók – különösen az időjárásfüggő napelemek – legnagyobb problémája, hogy este, csúcsfogyasztás idején már nem termelnek. Míg földgázt hat évtizede rutinszerűen tárolunk föld alatti tárolókban, a villamos energia esetében ez sokkal bonyolultabb.
A szivattyús-tározós erőművek jó megoldást jelentenének, de Magyarország földrajzi adottságai korlátozottak, az ilyen beruházások pedig rendkívül összetettek. Marad az akkumulátoros tárolás – ami viszont drága, helyigényes, és nem életre szól.
Akkumulátor: drága, nehéz, de fejlődik
A szakértő elmondta: bár a mai akkumulátorok már jóval korszerűbbek és könnyebbek, mint a régi ólomakkuk, még mindig hatalmas kapacitásra lenne szükség ahhoz, hogy egy háztartás teljesen önellátóvá váljon. „Ha valaki annyi akkumulátort akar, amivel tényleg kiváltja a hálózatot, ahhoz szinte egy másik házat kellene építeni” – fogalmazott.
Ugyanakkor az akkumulátortechnológia gyorsan fejlődik, és egyre kisebb helyen képes nagyobb energiamennyiséget tárolni. A kérdés szerinte mindig az: megéri-e a beruházás, vagy gazdaságosabb maradni a hálózatra kötött megoldásoknál.
A német példa: jó üzlet lett nekünk is
Breuer Péter felvetésére Holoda Attila elmondta: a német, államilag erősen támogatott napelemes boom végső soron Magyarországnak is kedvezett. A Fukushima utáni atomenergia-ellenes döntések hatására robbanásszerűen nőtt a kereslet, az ipar felfutott, az árak pedig drasztikusan csökkentek. Míg 25 évvel ezelőtt egy napelemes rendszer szinte megfizethetetlen volt, ma már több mint 330 ezer magyar háztartásban működik napelem. „2010-ben mutatóban sem volt, ma meg gyakorlatilag minden második házon látjuk” – mondta.
Szaldó, elszámolás és a nyár–tél egyensúlya
A napelemes háztartások szerződései is szóba kerültek. A kezdeti szaldóelszámolás lehetővé tette, hogy a nyári túltermelést télen használják fel, sokan pedig kifejezetten jól jártak a túlméretezett rendszerekkel. Bár az átvételi ár 2022-től jelentősen csökkent, a rendszer még mindig alkalmas volt arra, hogy kiegyenlítse a szezonális különbségeket.
Elektromos autó: nem ellenség, hanem akkumulátor
Breuer Péter „okoskodó kérdésére” Holoda Attila határozottan válaszolt: egy átlagos, 5 kilowattos napelemes rendszer igenis képes egy elektromos autó töltésére. Nem gyors-, hanem lassú, éjszakai töltésről beszélve ez teljesen reális. Ráadásul nem feltétlenül kell különleges töltő: egyszerű hálózatról is megoldható.
A beszélgetés egyik legizgalmasabb része a dél-koreai példáról szólt. Ott már működik az a rendszer, hogy az autók akkumulátorait nemcsak töltik, hanem vissza is táplálják a hálózatba. „A legtöbb akkumulátor már most is az utakon fut” – hangzott el. Az autók napközben napelemek alatt parkolnak, töltődnek, este pedig a háztartás vagy a hálózat használja az energiájuk egy részét.
Akkumulátorgyár igen, de nem egy lábon
Felmerült az akkumulátorgyártás kérdése is. Holoda Attila szerint önmagában erre nem szabad gazdaságot építeni. Amikor csökken az elektromos autók iránti kereslet, az azonnal visszaüt a GDP-ben. A megoldás a diverzifikáció: az akkumulátoripar fontos, de más ágazatokkal együtt lehet csak stabil.
Finomítók és régiós biztonság
A MOL újabb finomítóinak kapcsán a szakértő hangsúlyozta: nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energiabiztonsága erősödik. A százhalombattai, pozsonyi, pancsovai és a rijekai finomító együttese képes kiegyensúlyozni az ellátási zavarokat, sőt költségoptimalizálásra is lehetőséget ad. „Ez végső soron a fogyasztóknak is jó lehet” – jegyezte meg, hozzátéve: nem mindig érződik ez az árakon.
A jövő kulcsa: geotermia
A beszélgetés végén Holoda Attila a geotermikus energiát nevezte meg Magyarország egyik legnagyobb, még alig kihasznált lehetőségeként. Ez az energiaforrás nem függ sem a gázártól, sem geopolitikai kockázatoktól, és hosszú távon a szuverenitás egyik alapja lehet. „Felfedeztük már, csak még nem használjuk” – fogalmazott.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
