„A GDP nem varázsszó” – Becsey Zsolt szerint nem lehet örökké árrésekkel kordában tartani az inflációt
A PIRKADAT vendégeként Becsey Zsolt közgazdász, volt EP-képviselő és államtitkár a magyar gazdaság helyzetéről, a beruházások elmaradásáról, az infláció valódi természetéről és a piac torzulásairól beszélt. Miközben a GDP-növekedés kilátásai borúsak, szerinte egy „jó versenypolitika” lenne a legjobb inflációellenes intézkedés – ám az árstopokkal éppen ennek mondunk ellent.
„Mérsékelt növekedés” – az EU és Magyarország is belassult
„Az Unió is egy viszonylag mérsékelt gazdasági növekedésről beszélt – 1,1% emlékeim szerint. Sőt, az eurózónának csak 0,9” – idézte az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzését Becsey Zsolt. Mint elmondta, ezzel szemben az eurózónán kívüli országok teljesítenek jobban, de a globális környezet sem kedvez: „Kína és még a maga India sem fog száguldani az idén.”
A magyar gazdaság helyzetét tekintve különösen kritikus a beruházási ráta. „Békeidőben ekkora visszaesés éves alapon ritkán szokott lenni, mint Magyarországon volt” – emelte ki. Ennek okai között szerepelnek az uniós források elmaradása, valamint az állami beruházások tömeges leállítása is. „Lázár János leállított több ezer milliárd forintos beruházást.”
A bizalom gazdasági kategória
„A beruházásoknál az egyik kulcsszó a bizalom” – fogalmazott Becsey. Egy friss podcast kapcsán kiemelte: „A hitnek borzasztó erős szerepe van. Az, hogy egy beruházó elhiszi-e, hogy most be kell fektetni, vagy nem.” Ugyanez igaz a fogyasztásra is, szerinte ez most épphogy pozitív: „Nagyon hosszú ideig tartó óvatosság után most 3–3,5%-os kiskereskedelmi fogyasztásnövekedés van.”
Azonban ez nem elég: „A fogyasztás mellett a beruházás és a nettó export a másik két fontos elem, aminek emelkednie kéne, és nem fog.”
A GDP mint „varázsszám” – de kinek?
A beszélgetés során M. Kende Péter rákérdezett arra is, hogy a GDP-növekedés mennyiben érezhető a hétköznapi ember számára. Becsey szerint ez leginkább az üzleti szférát érinti: „Az üzleti szféra figyeli ezeket, a nemzetközi szervezetek előrejelzéseit. A lakosságot közvetlenül nem befolyásolja.”
Bár a Szegeden és Debrecenben épülő óriásgyárak rövid távon javíthatják a GDP-t, hosszú távon a gazdaság fenntarthatósága sokkal többet nyom a latban. „Az üzleti beruházásoknál a bizalom kulcsfontosságú, és most nem úgy állunk, hogy ez meglenne.”
Infláció: verseny vagy árszabályozás?
„Az infláció ügyében a legjobb politika egy jó versenypolitika” – szögezte le Becsey. Hozzátette: „Ne legyenek monopol szereplők, ne legyenek úgynevezett csókos szereplők.” Az államnak is önmérsékletet kellene tanúsítania: „Sem a termelésnél, sem a kiskereskedelemnél ne okozzon költségnövekedést.”
A mostani inflációellenes intézkedések – mint az árstop vagy az árrésszabályozás – azonban éppen ennek ellentmondanak. „A marszizmus imádta az árszabályozásokat, az árréssapkákat” – mondta ironikusan. Hosszabb távon ezek „nem biztos, hogy működőképes megoldások.”
„Nem a kiskereskedő tudja lenyelni” – az árrésszabályozás hatásai
Az árstopok konkrét hatásairól Becsey részletesen is beszélt: „Ha valakinek megmondjuk, hogy mekkora árrése lehet, akkor hogyan tud túlélni?” Példaként említette a falusi kisboltokat, amelyek nem bírják el a láncokhoz képest mesterségesen lenyomott árakat. „Ha eddig nem szoktak át a legközelebbi kisvárosba a láncokra, most majd fognak.”
Az egész lánc szintjén kéne egyeztetni: „Az inflációs szakemberek szerint az egész iparági láncokat kellene asztalhoz ültetni, nem csak a kiskereskedőket.” A mostani rendszer „torzítja a piacot”, miközben mégsem képes hatékonyan letörni az inflációt.
Foglalkoztatottság: a statisztika mögött
Bár a munkanélküliség hivatalosan nem nő, az inaktívvá válók száma aggasztó. „Ha a foglalkoztatás nem csökken, de az inaktívak száma nő, az is baj – kevesebb adófizető lesz, nő a szociális teher.” Becsey szerint a növekedés egyik kulcsa az inaktív rétegek munkaerőpiacra történő visszaintegrálása lehet.
Ugyanakkor megjegyezte: „Ha 10 ezres nagyságrendben akarunk munkaerőt behozni külföldről, az azt jelenti, hogy már nem tudjuk tovább növelni a hazai foglalkoztatást.”
Árstop, infláció, inaktivitás – új gazdaságpolitika kell
A beszélgetés végére világossá vált: a jelenlegi gazdaságpolitikai eszköztár nem elegendő a magyar gazdaság megerősítéséhez. Becsey Zsolt szerint új típusú versenypolitikára, valódi beruházási ösztönzésre és a gazdasági szereplők közötti bizalom helyreállítására van szükség. Különösen fontosnak nevezte az állam „önmérsékletét” a gazdasági beavatkozások terén.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
