PIRKADAT – Dr. Zima András: A sporton keresztül mesélni a veszteségről
A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódva Dr. Zima András, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (HDKE) vezetője volt a PIRKADAT vendége. A beszélgetés két központi témája az április 16-i megemlékezés és az új időszaki sporttörténeti kiállítás volt, amely zsidó származású sportolók, edzők, sportvezetők és embermentők sorsát mutatja be a vészkorszak idején.
Április 16.: megemlékezés az áldozatokról
Ahogy minden évben, úgy idén is április 16-án 11 órakor emlékeznek meg a magyarországi holokauszt áldozatairól a Páva utcai emlékközpontban. Dr. Zima felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes legalább 20 perccel korábban érkezni, a megnövekedett biztonsági beléptetés és a nehéz parkolási viszonyok miatt – főként tömegközlekedéssel.
Futball és túlélés – új kiállítás a HDKE-ban
Április 27-én egy különleges kiállítás nyílik az emlékközpontban, amely négy sportegyesület – az MTK, a Ferencváros, az Újpest és a Makabi VAC – segítségével készült. A tárlat a futballon keresztül mutatja be, hogyan éltek, dolgoztak, majd sok esetben hogyan pusztultak el a zsidó származású sportolók a 20. század első felében.
„Ez a kiállítás az életről szól – és azon keresztül a veszteségről” – mondta Zima.
A kurátorok célja, hogy ne csak a pusztítást mutassák be, hanem az áldozatok életét, teljesítményét, emberi méltóságát is. A tárlatban helyet kap Gutman Béla legendás edző is, akinek neve összeforrt a híres „Benfica-átokkal”.
Tévhitek és sztereotípiák: zsidók a Fradiban?
Zima András külön kitért arra a mélyen gyökerező tévhitre, miszerint a Ferencvárosnak nem volt zsidó kötődése. Valójában sok zsidó származású játékos, szurkoló és vezető kapcsolódott az FTC-hez, ahogy a magyar sport egészéhez is.
„A sport kezdetben arisztokratikus, majd középosztálybeli tevékenység volt. Mivel a zsidóság szerves része volt a középosztálynak, természetes, hogy a sportban is meghatározó szerepet játszott.”
A múlt visszatér: roll-up és digitális kiállítások
A HDKE célja, hogy a kiállításokból roll-up verziók is készüljenek, amelyek vidékre is eljuthatnak. Bár egyes történészek szerint ez a módszer „az 50-es évek múzeumi világát” idézi, Zima szerint „erre van igény”, ezért alkalmazzák. A digitális verziók szintén készülnek, de egyelőre a fizikai jelenlétű tárlatok iránt nagyobb a kereslet.
Holokauszt után – újabb kutatási fókusz
A beszélgetés végén szó esett a holokauszt utáni zsidó sorsokról is. A HDKE május 5-én egy olyan konferenciának ad otthont, amely a zsidó percepcióból vizsgálja a háború utáni társadalmi és politikai folyamatokat, különös tekintettel az emigrációra, a kitelepítésekre, a szocialista rendszer zsidóellenes intézkedéseire és a szionista perekre.
Zima hangsúlyozta:
„Az 1946–47-es antiszemita hullám nem különbözött az előzőektől – ugyanazok a jelszavak, ugyanazok a motivációk. Ezeket az eseményeket egyenként kell megvizsgálni.”
A cél, hogy a társadalom ismerje meg a második világháború utáni zsidó közösségek sorsát is – ezt szolgálják a jelenlegi és a jövőbeni kiállítások, kutatások, konferenciák.
Zárásként Breuer Péter jókívánságait fejezte ki az ünnepre:
„Kóser Pészachot, jó kivonulást Egyiptomból – és ha lehet, segítsünk az asszonynak a takarításban.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
