„Nem lehet harmincféle munkajog a közszolgálatban” – Boros Péterné szerint a szétszabdalt rendszer helyett egységes felzárkóztatás kell
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 17-i adásában Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt. A beszélgetés az új kormány megalakulása utáni várakozásokról, a közszolgálati munkajog újragondolásáról, az ágazatok közötti bérkülönbségekről és az országos érdekegyeztetés újjáépítéséről szólt. Boros Péterné szerint a közszolgálatban dolgozók türelmesek, de azt várják, hogy az új rendszer kialakításába még időben bevonják őket.
Türelem van, de tárgyalóasztal is kell
Boros Péterné szerint az új kormánnyal kapcsolatban sok a várakozás, de a szakszervezet pontosan tudja, hogy a kormányzati struktúra, a központi közigazgatás és a kulcspozíciók személyi feltöltése időigényes folyamat. Ezért a türelem még megvan, de közben az is fontos, hogy a közszolgálati érdekképviseletek ne csak utólag szembesüljenek a döntésekkel.
A probléma szerinte az, hogy jelenleg mindenki külön-külön megy a saját ágazati minisztériumához: a pedagógusok az oktatási tárcához, a szociális terület képviselői a szociális minisztériumhoz, mások máshová. Boros Péterné viszont azt szeretné, ha lenne egy közös kormányzati felhatalmazás, amely ágazatokon átívelő egyeztetést tesz lehetővé.
Ennek azért lenne jelentősége, mert a közszolgálati munkajogi rendszer átalakítását nem lehet egymástól elszigetelt ágazati döntésekkel megoldani. Ha minden szektor külön kialakítja a saját elképzelését, utólag sokkal nehezebb lesz megteremteni az összhangot.
Vissza a kétosztatú közszolgálati rendszerhez
Boros Péterné szerint a közszolgálatban nem lehet fenntartani a jelenlegi széttöredezett munkajogi szabályozást. A szakszervezet elképzelése az, hogy a korábbi, egyszerűbb, kétosztatú közszolgálati munkajogi rendszer felé kellene elmozdulni.
Ez azt jelentené, hogy a közigazgatásnak legyen egy szabályrendszere, az intézményi közszolgálati rendszernek pedig egy másik, függetlenül attól, hogy az adott intézmény egészségügyi, oktatási vagy szociális területen működik.
A jelenlegi helyzetben a közalkalmazotti jogállásból szinte mindenkit kivettek, miközben a szociális ágazat még benne maradt. Ez Boros Péterné szerint torz és igazságtalan szerkezetet eredményezett. Ha már rendszerváltásról beszélünk, akkor szerinte érdemes lenne nagyobbat és bátrabbat lépni.
A szétszálazás bérekben is megosztotta a dolgozókat
A szakszervezeti vezető szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája az volt, hogy a közszolgálati dolgozókat ágazatok szerint szétszálazták. Ez a munkajogban és a bérekben is megjelent: nem óriási, de tartós és igazságtalan különbségek alakultak ki.
Egy-egy ágazatra sokszor tíz év jutott, mire egyáltalán elkezdődött a bérfelzárkóztatás, de ezt sem vitték végig. Most is feszültséget okoz, hogy a pedagógusoknál helyesen újabb lépésekről beszélnek, miközben a szociális ágazat dolgozói azt érzik: róluk megint nem esik szó.
Boros Péterné szerint nem az a gond, hogy valamelyik ágazat bére emelkedik, hanem az, hogy más, hasonlóan fontos közszolgálati területek lemaradnak. A szociális dolgozók, az önkormányzati köztisztviselők vagy a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők sokszor alacsony keresetek között versenyeznek egymással.
Egyenrangúság, nem központosítás
M. Kende Péter felvetette, hogy más területeken – például a nyugdíjaknál vagy rezsitámogatásoknál – éppen a differenciálás szükségességéről beszélnek, ezért kérdés, hogyan kommunikálható jól az egységesítés igénye.
Boros Péterné szerint ez nem centralizációs kérdés, hanem egyenrangúsági kérdés. A közszolgálatban nem indokolható, hogy egy nagyon nehéz munkakörülmények között dolgozó szociális ágazati munkavállaló sokkal kevesebbet keressen, mint más közszolgálati területen dolgozó kollégája.
A cél szerinte nem az, hogy elvegyenek valamelyik ágazattól, hanem hogy a lemaradókat felhozzák. Ehhez középtávú bérfelzárkóztatási ütemezésre lenne szükség, amely megmutatja a dolgozóknak, mikor és milyen lépésekre számíthatnak.
Távlat nélkül elfogy a türelem
Boros Péterné szerint a türelmetlenség legfőbb oka az, ha a dolgozók nem látnak távlatot. Ha a kormány azt mondja, hogy a közszolgálati ágazatokat beemeli egy egységes felzárkóztatási logikába, és világos ütemezést ad, akkor a türelem is könnyebben megteremthető.
A szakszervezet nem pusztán keresetnövekedést szeretne látni az előző évhez képest, hanem valódi bérfelzárkóztatási programot. Ennek tartalmaznia kellene, milyen ütemben közelítik egymáshoz a közszolgálati béreket, és hogyan kezelik a leginkább lemaradt csoportokat.
A közszolgálatban sok nő dolgozik, és a fiatalok megtartása is kulcskérdés. Boros Péterné szerint a munkajogi és bérpolitikai átalakításnál ezeket a szempontokat külön figyelembe kell venni.
Új értelmet kaphatna az érdekegyeztetés
A beszélgetésben előkerült, hogy egy ilyen átfogó rendszerben a közszolgálati érdekegyeztetés is magasabb szintre kerülhetne. Boros Péterné szerint újra létre kellene hozni az országos érdekegyeztető tanácsot, ahol a versenyszféra és a közszféra ügyei is megjelennek, majd ezek alapján lehetne a kormánnyal magasabb szintű megállapodásokat kötni.
Az elmúlt tizenhat év egyik nagy hibájának tartja, hogy a közszolgálat érdekképviseleti szempontból is leértékelődött. Nemcsak a bérek maradtak le, hanem a tárgyalási pozíciók is gyengültek.
Példaként említette a minimálbér-tárgyalásokat. A közszolgálat mintegy 600 ezer dolgozójának 30 százalékát érintette a minimálbér alakulása, mégsem hívták meg őket a tárgyalásokra. Így a közszféra speciális problémáit senki nem hallotta meg, amikor a minimálbérről döntöttek.
Most talán van fogadókészség
Boros Péterné szerint most az látszik, hogy a másik oldalon van érdeklődés és nyitottság. Ezért is fontos, hogy a szakszervezetek még az új rendszer kialakításának érdemi szakaszában elmondhassák javaslataikat.
Úgy látja, a közszolgálati ágazatok dolgozóinak egymás mellett, egymást erősítve kell fellépniük. Ha mindenki külön próbál alkut kötni, megmarad a szétszabdalt rendszer. Ha viszont közösen tudják képviselni a közszolgálat egészének érdekeit, akkor erősebb pozícióból tárgyalhatnak.
M. Kende Péter emlékeztetett: a miniszterelnök szerint nyáron sem áll le a kormány és a parlament. Boros Péternéék ezért abban bíznak, hogy a következő hetekben sor kerül azokra az egyeztetésekre, amelyekben a közszolgálati munkajog és a bérfelzárkóztatás nagyobb ívű kérdései is napirendre kerülhetnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
