„Még nem lehet valódi társadalmi párbeszédnek nevezni” – Tóth Tünde szerint az oktatásban már vannak találkozások, de az érdekegyeztetés még nem működik
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 17-i adásában Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt. A beszélgetés az oktatási kormányzattal zajló első egyeztetésekről, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ügyéről, a szakképzés átalakításáról, a kompetenciamérések csökkentéséről, valamint a következő tanév rendjéről szólt. Tóth Tünde szerint a szakszervezetek készen állnak az érdemi munkára, de a jelenlegi folyamat még inkább találkozások sorozata, mint intézményesített érdekegyeztetés.
Találkozások már vannak, tárgyalások még nincsenek
M. Kende Péter azzal indított, hogy zajlanak-e tárgyalások a szakszervezetek és az oktatási kormányzat között. Tóth Tünde pontosított: ezt jelenleg erős túlzás lenne tárgyalásnak nevezni.
Volt már informális találkozás május közepén, amikor Lannert Judit miniszter részt vett a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusán, és volt már minisztériumi látogatás is. A PS kérésére ezen nemcsak a miniszter, hanem a pedagógusokat érintő államtitkárok is jelen voltak: a kora gyermekkori fejlődésért, a közoktatásért és a szakképzésért felelős vezetők.
Tóth Tünde szerint ezeknek a találkozásoknak örülnek, mert legalább információhoz jutnak. De a cél az, hogy működjön az Európában megszokott érdekegyeztetés. „Még nem lehet valódi társadalmi párbeszédnek nevezni” – mondta, hozzátéve, hogy annak jogi és intézményi keretei is vannak.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ügye megosztó
A beszélgetés egyik politikailag érzékeny témája a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok jövője volt. M. Kende Péter úgy fogalmazott: a minisztérium rálépett egy jégpályára, mert ez a kérdés jelenleg megosztja a politikát.
Tóth Tünde szerint valóban megosztó témáról van szó. A Pedagógusok Szakszervezete még felméri a tagság körében, hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez a kollégák.
Ezzel újra visszakapcsolt a társadalmi párbeszéd fontosságához. Szerinte a szakszervezetek tudják közvetíteni a valódi munkavállalói igényeket a kormányzat felé, ezért nem elég, ha utólag véleményezhetik a kész döntéseket. Már a jogszabályalkotás folyamatába be kell vonni őket.
A szakképzésben nem csak a kancellári rendszer a gond
M. Kende Péter felvetette, hogy a szakképzésben megszüntetik a kancellári rendszert, és hozzátette: sokak számára az sem volt ismert, hogy ilyen rendszer ott is működött.
Tóth Tünde szerint a kancellári rendszer valóban létezett a szakképzésben, de messze nem ez az egyetlen probléma. Úgy fogalmazott: a szakképzési rendszer „ezer sebből vérzik”.
A PS-nek van országos szakképzési és felnőttképzési tagozata, amely szakmai javaslatcsomagot állított össze. Ezt már elküldték a minisztériumnak, és június 24-re van időpontjuk kifejezetten a szakképzés és felnőttképzés ügyében tartandó egyeztetésre.
Tóth Tünde szerint fontos, hogy ezen minden érintett szereplő jelen legyen, mert csak így lehet valódi, intézményesített érdekegyeztetésről beszélni. Egy Facebook-posztból megismert minisztériumi egyeztetés nem pótolja a szervezett szakmai párbeszédet.
Kevesebb kompetenciamérés: ezt támogatja a PS
A tanév rendjéről szóló rendelettervezet egyik fontos eleme, hogy a kompetenciamérések már csak a 4., 6., 8. és 10. évfolyamokon lennének. Eddig minden évfolyamon volt mérés.
Tóth Tünde szerint ezzel a Pedagógusok Szakszervezete egyetért. A kompetenciamérések az elmúlt években aránytalanul nagy terhet raktak a gyerekekre és az iskolákra. Nemcsak a diákoknak volt megterhelő, hanem az intézményeknek is, mert sok helyen az eszközfeltételek sem voltak adottak.
Az online mérések miatt gyakran más szakos órák maradtak el, hogy a gyerekek meg tudják írni a feladatokat. Emellett sok helyen az internetkapcsolat, a wifi vagy az informatikai infrastruktúra sem volt megfelelő. Tóth szerint ezért a mérések csökkentése előremutató lépés.
A kompetenciák fejlesztéséhez a NAT-ot is újra kell gondolni
M. Kende Péter azt kérdezte: mit kellene tenni ahhoz, hogy a kompetenciamérések eredményei javuljanak, és az oktatási rendszer elinduljon felfelé.
Tóth Tünde szerint a rendszert az alapoktól kell újragondolni. Ez a Nemzeti alaptantervet is érinti, amely szerinte eddig erősen ideologikus volt, és inkább lexikális tudásra épített, mint valódi kompetenciafejlesztésre.
A 21. században azt kellene meghatározni, milyen tudással, készségekkel és képességekkel lépjenek ki a tanulók az iskolából. A lexikális ismeretek önmagukban nem elegendők: a kompetenciák fejlesztése nélkül az oktatás nem tud megfelelni a kor követelményeinek.
A tankönyvek ügyében is változás várható, amit a PS előremutatónak tart és támogat.
Pörgős nyárra készül a szakszervezet
A miniszterelnök korábbi nyilatkozata szerint nyáron is dolgozik majd a kormány és a parlament. Tóth Tünde szerint ez a szakszervezetekre is feladatot ró.
A PS pörgős nyárra számít. Közben fontosnak tartják, hogy az oktatásban dolgozók és a kollégák pihenni is tudjanak, de valószínűleg többször kérni fogják a tagság véleményét. A szakszervezet ugyanis a tagok felhatalmazásával ül be az egyeztetésekre.
Tóth Tünde reméli, hogy a következő időszakban egyre több találkozásból lesz valódi tárgyalás, és az oktatásban elindul az érdemi társadalmi párbeszéd.
A következő tanév rendje még véleményezés alatt van
A következő tanév rendjéről szóló rendelettervezet a beszélgetés idején frissen jelent meg. A PS ilyenkor a tagság véleményét is felméri, majd ezek alapján állítja össze és küldi el észrevételeit a minisztériumnak.
Tóth Tünde előzetesen azt mondta: a szünetek hossza nagyjából a korábbi évekhez hasonlónak tűnik, a tanév vége pedig emlékei szerint június 18-a lenne. Ez azonban több kérdést is felvet.
Az iskolák állapota sok helyen nem teszi lehetővé, hogy április közepétől a tanév végéig valóban megfelelő körülmények között lehessen dolgozni. Kevés a légkondicionált terem, sok intézményben rossz állapotúak a nyílászárók, és előfordul, hogy a tankerületek a rosszul működő ablakokat egyszerűen beszögelik. Így már szellőztetni sem lehet rendesen.
Ötvenpontos javaslatcsomaggal készülnek
A beszélgetés végén Tóth Tünde hangsúlyozta: az oktatás az egészségügy mellett az a terület, amely szinte minden állampolgárt érint. Ezért nem mindegy, milyen körülmények között tanulnak a gyerekek, és milyen feltételek között dolgoznak a pedagógusok.
A Pedagógusok Szakszervezete az ötvenpontos javaslatcsomagját tekinti a tárgyalások alapjának. Nyitott kérdésből sok van: a tankerületek szerepe, az iskolaigazgatók önállósága, az infrastruktúra, a tanév rendje, a szakképzés, a kompetenciamérés és a tantervi átalakítás egyaránt megoldásra vár.
Tóth Tünde szerint a PS készen áll a valódi társadalmi párbeszédre. A kérdés most az, hogy az oktatási kormányzat a találkozások után képes-e intézményesített, érdemi érdekegyeztetést működtetni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
