„A talaj is szenved” – Schmuck Erzsébet szerint a klímaváltozás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem a jelen válsága
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 17-i adásában Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének tiszteletbeli elnöke volt. A beszélgetés arra tett kísérletet, hogy a természetvédelem és a klímavédelem fogalmait lehozza a hétköznapok szintjére: mit jelent mindez az aszályos magyar mezőgazdaságban, a túlmelegedő városokban, a kórtermekben, a vasúti közlekedésben vagy akár egy lenyírt gyep esetében. Schmuck szerint Magyarországnak új klímatörvényre, valódi alkalmazkodási stratégiára és erősebb társadalmi nyomásra van szüksége.
A hőség már nem elmélet
Schmuck Erzsébet szerint ma már nem lehet úgy tenni, mintha az éghajlatváltozás távoli, vitatható kérdés lenne. Amikor Magyarországon 35 fokos vagy annál is magasabb hőmérsékletek érkeznek, az emberek a saját bőrükön érzik, hogy változik a környezetük.
A 2020-ban elfogadott klímatörvényt annak idején ellenzéki képviselőként alkotmányjogi panasszal támadta meg, mert a törvény céljait elégtelennek tartotta. Úgy fogalmazott: az egy „kiherélt” törvény volt, amely nem adott valódi kereteket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.
Szerinte ma már nem elég a fosszilis kibocsátások csökkentéséről beszélni. Az ország előtt legalább ilyen sürgető feladat az alkalmazkodás: hogyan lehet megvédeni az élelmiszertermelést, az egészséget, az infrastruktúrát és a természetes élőhelyeket egy gyorsan melegedő világban.
Aszály, terméskiesés, félsivatagosodás
A beszélgetés egyik legfontosabb példája a mezőgazdaság volt. Schmuck Erzsébet emlékeztetett arra, hogy néhány éve Kelet-Magyarországon az aszály teljes terméseket vitt el, különösen a kukoricát és a napraforgót. Ez nemcsak gazdasági kár volt, hanem figyelmeztetés is.
Magyarország korábban büszke lehetett arra, hogy több élelmiszert tud megtermelni, mint amennyire a lakosságának szüksége van. Ma ez a biztonság veszélybe került. Az aszályos évek sűrűsödnek, a gazdák anyagi tartalékai kimerülhetnek, és egyre nagyobb kérdés, hogyan lehet fenntartani az élelmiszerbiztonságot.
Schmuck szerint Kelet-Magyarország jelentős része már félsivatagos állapotba került. Ez nem egyetlen ágazat problémája, hanem horizontális válság: egyszerre érinti a mezőgazdaságot, az egészségügyet, a településszerkezetet, a közlekedést és a természetvédelmet.
A klímaváltozás egészségügyi ügy is
A hőség nemcsak kényelmetlenség. Schmuck Erzsébet szerint már kimutatható, hogy a szélsőséges időjárás növeli a halálesetek számát. Különösen súlyos kérdés ez a magyar egészségügyi intézmények állapota miatt.
Nem csak arról van szó, hogy a műtőkben elviselhetetlen meleg lehet. Ha egy beteget megműtenek, majd olyan kórterembe kerül, ahol nincs légkondicionálás, az önmagában is veszélyeztetheti a felépülését. Schmuck szerint a klímaalkalmazkodás ezért az egészségügyi infrastruktúra kérdése is.
Ugyanez igaz a közlekedésre. A nyári hőségben a vasúti sínek tágulnak, a műszaki hibák gyakoribbá válhatnak, a közösségi közlekedés is sérülékenyebbé válik. Egy késő InterCity vagy egy leálló rendszer nem pusztán közlekedési kellemetlenség, hanem annak jele, hogy az infrastruktúra nincs felkészítve az új éghajlati viszonyokra.
Ne vágjuk tarra a gyepet
A természetvédelem hétköznapi példájaként Schmuck Erzsébet a gyepek túlzott nyírását említette. A Magyar Természetvédők Szövetsége már tavaly állásfoglalásban hívta fel az önkormányzatok figyelmét arra, hogy nem szabad tarra vágni a gyepet.
A példája egyszerű volt: amikor hőségben az ember leveszi a ruháját, a bőre könnyen megég és károsodik. Ugyanez történik a talajjal is, ha minden növénytakarót eltávolítanak róla. „A talaj is szenved” – érzékeltette a probléma lényegét.
A túlzott fűnyírás kiszárítja a földet, pusztítja a mikroélőhelyeket, rontja a városi hőérzetet, és gyengíti azt a természetes védelmet, amelyre a hőségben egyre nagyobb szükség lenne.
Új klímatörvényt sürgetnek a civilek
Az Alkotmánybíróság tavaly alkotmányellenesnek minősítette a 2020-as klímatörvényt, és előírta, hogy június 30-áig új szabályozást kell elfogadni. Schmuck elismerte: a választások miatt ez az időpont nehéz helyzetet teremt, de szerinte még ebben az évben mindenképpen lépni kell.
A civil szervezetek már tavaly nyár végén munkához láttak. Előbb nagyobb zöld szervezetek, majd szakmai érdekképviseletek is csatlakoztak, mára mintegy kétszáz szervezet vesz részt a folyamatban. Több mint negyven szakértő – vízügyi, természetvédelmi, gazdasági és mezőgazdasági területről – dolgozott azon a klímatörvény-koncepción, amely június végére kodifikált állapotba kerülhet.
A koncepciót márciusban társadalmi vitára bocsátották, az ujklimatorveny.hu oldalon olvasható is. Schmuck szerint sokan hozzászóltak, de a társadalom egészéhez képest ez még mindig kevés. Az emberek érzik a problémát, de sokan nem tudják, mit lehetne tenni.
Rövid távú politika helyett hosszabb távú gondolkodás
Schmuck Erzsébet szerint a politikai akarat hagyományosan a rövid távú érdekekre koncentrál. A klímaváltozás viszont már nem halasztható jövőbeli ügy: következményei bekerültek a mindennapi szükségletek közé.
A megoldásokhoz források kellenek, de bizonyos területeken korlátozásokra is szükség lehet. Ez nehéz politikai kérdés, mert sem az emberek, sem a gazdasági szereplők nem szeretik, ha korlátokkal szembesülnek. Mégis el kell jutni oda, hogy a rövid távú kényelmet ne lehessen mindig a hosszú távú életfeltételek elé helyezni.
A fiatalok klímaszorongása nyomást gyakorolhat
M. Kende Péter felvetette, hogy a harminc év alatti korosztály talán képesebb hosszabb távon gondolkodni. Schmuck szerint a fiatalok körében valóban erős a klímaszorongás: érzékelik a veszélyt, félnek a jövőtől, és sokszor a szüleikre is nyomást gyakorolnak.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a klímaváltozás már nem csak a fiatalok jövője. Az idősebb korosztály jelenét is érinti. A városi hőszigetekben élő, légkondicionálás nélküli idős emberek számára a hőség azonnali egészségügyi kockázat.
Ezért is kulcskérdés a zöldfelületek növelése, az erdők védelme és a települések klímaalkalmazkodása. Schmuck mindenkit arra bátorított, hogy ahol tud, járuljon hozzá a zöldfelületek megőrzéséhez és bővítéséhez.
A mezőgazdaságot is át kell alakítani
A mezőgazdaság jövőjéről szólva Schmuck Erzsébet a talajborításos, talajtakaró gazdálkodás jelentőségét emelte ki. A jelenlegi szántóföldi gyakorlat sok helyen kiszárítja és roncsolja a talajt, a szél tovább erősíti a pusztulást.
Nemzetközi szinten is egyre több szó esik arról, hogyan lehetne a talajt jobban védeni, takarással, változatosabb műveléssel, a víz megtartásával. Schmuck szerint valószínűleg ez a jövő, mert a mostani rendszer nagyon sokáig már nem működhet.
A minisztérium jó szakemberekkel indul, de a helye még kérdés
A beszélgetés végén szóba került az új környezetvédelmi minisztérium is. Schmuck Erzsébet szerint biztató, hogy szakmailag felkészült emberek kerültek fontos pozíciókba. Példaként említette a természetvédelmi és klímaalkalmazkodási területeken dolgozó vezetőket.
A valódi értékeléshez azonban idő kell. Nemcsak az számít, milyen szándékai vannak a környezetvédelmi tárcának, hanem az is, milyen súlya lesz az egész kormányon belül. A döntő kérdés az lesz, mi történik akkor, amikor a természetvédelmi, klímavédelmi és környezeti szempontok gazdasági érdekekkel ütköznek.
Schmuck Erzsébet szerint a következő hónapok tétje az, hogy a klímavédelem plakátokról és jelszavakból átkerül-e a törvényhozásba, a költségvetésbe, az önkormányzati gyakorlatba és a mindennapi döntésekbe. A hőség, az aszály és a városi élet romló feltételei már most jelzik: sok idő nincs.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
