„Százmilliárd forintot sehogy nem lehet kigazdálkodni” – Naszályi Gábor szerint Budapest haladékot kapott, megoldást még nem
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 17-i adásában Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés két nagy témát járt körül: a főváros pénzügyi helyzetét és a szolidaritási hozzájárulás inkasszójának elhalasztását, valamint a KRESZ módosítását, különösen az elektromos rollerek, kerékpárosok és a közösségi közlekedés együttélését. Naszályi szerint a haladék legfeljebb időt ad Budapestnek, de a város alapvető finanszírozási gondjait nem oldja meg.
Haladék októberig, de a költségvetési lyuk marad
A beszélgetés első kérdése az volt, mire lehet elég a fővárosnak adott, októberig tartó haladék a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Naszályi Gábor szerint a helyzet nagyon súlyos: ha a kormány végrehajtotta volna az inkasszót, a főváros nem tudta volna teljesíteni, mert erre a pénzre nem volt fedezet.
Emlékeztetett arra, hogy Budapest közgyűlése úgy fogadta el az idei költségvetést, hogy a szolidaritási hozzájárulás soron gyakorlatilag nulla forint szerepelt. Márpedig „a nulla az nulla”, ebből nem lehet kötelezettséget teljesíteni.
A szakszervezeti vezető szerint nem apró átcsoportosításokról van szó. A fővárosnak akkora elmaradásai vannak az infrastruktúrában – úthálózatban, vízhálózatban, közművekben –, hogy először a budapestiek felé fennálló tartozásokat kellene rendezni. Csak utána lehet arról beszélni, mennyit tud a város más települések támogatására befizetni.
A dolgozókat közvetlenül érinti a bizonytalanság
Naszályi szerint a haladék kérdése nem pusztán várospolitikai ügy, hanem közvetlenül érinti a fővárosi cégek dolgozóit is. A közlekedési vállalatok munkavállalói nem elméleti költségvetési vitát látnak, hanem azt kérdezik: biztosan lesz-e bér, működik-e tovább a szolgáltatás, és meddig lehet feszíteni a rendszert?
A szakszervezeti vezető úgy látja, a főváros dolgozói és lakói többet érdemelnek annál, hogy hónapról hónapra azon kelljen aggódni, működőképes marad-e Budapest. Szerinte a közgyűlésnek ki kellene mondania, hogy a jelenlegi pénzügyi keretek között mit lehet és mit nem lehet teljesíteni.
A miniszterelnöki érvelésre, amely szerint Budapest eddig is megoldotta, ezután is megoldja, Naszályi határozottan reagált: „Százmilliárd forintot sehogy nem lehet kigazdálkodni.”
A rollereket nem lehet tovább szabályozatlanul hagyni
A második nagy téma a KRESZ módosítása volt. M. Kende Péter felvetette, hogy az elektromos rollerek szabályozását gyorsan előrevennék. Naszályi szerint ez helyes irány, mert a rollerek kérdését már évekkel ezelőtt rendezni kellett volna.
Úgy látja, az elektromos rollerek jelenleg nem illeszkednek megfelelően a KRESZ rendszerébe. Ez önmagában is indokolja, hogy külön tárgyalják a szabályozásukat. Ugyanakkor szerinte nem lehet a kérdést elszigetelten kezelni, mert a rolleresek, kerékpárosok, motorosok, autósok és a közösségi közlekedés járművei ugyanazon az útfelületen osztoznak.
A legfontosabb szerinte az lenne, hogy a szabályalkotás ne szűk körben történjen. Be kell vonni az érintetteket: kerékpárosokat, rollereseket, autós szervezeteket, szakmai közlekedési szereplőket és a közösségi közlekedésben dolgozók képviselőit is.
A mostani KRESZ is működne, ha betartanák
Naszályi szerint a jelenlegi KRESZ sok tekintetben működőképes lenne, ha lenne következetes ellenőrzés. Nemcsak a rolleresek és kerékpárosok okoznak gondot, hanem a robogók, rendszám nélküli segédmotorok, sőt egyre gyakrabban autók is használják szabálytalanul a buszsávokat vagy a kerékpársávokat.
A szakszervezeti vezető szerint a közlekedésben ma sokszor az a legnagyobb baj, hogy a szabályok léteznek, csak senki nem kéri őket számon. Ezért fordulhat elő, hogy a buszsávban nemcsak buszok, taxik vagy engedéllyel közlekedők jelennek meg, hanem motorosok, kerékpárosok, rolleresek és időnként autósok is.
A BKV dolgozói emiatt sokszor kiszámíthatatlan helyzetekkel találkoznak. A buszvezetőnek nem elég a forgalomra, az utasokra és a menetrendre figyelnie, hanem folyamatosan számolnia kell a védtelen közlekedőkkel is.
Kerékpárosok a buszsávban: kisebbik rossz?
A buszsávok és kerékpárosok kapcsolatáról Naszályi árnyaltan beszélt. Elmondta: a buszvezetők természetesen nem örülnek annak, ha kerékpárosok haladnak előttük a buszsávban, különösen akkor, ha lassan, kiszámíthatatlanul közlekednek, és a busz nem tudja őket biztonságosan megelőzni.
Ugyanakkor a közlekedésszervezők logikája is érthető: a kerékpáros a buszsávban talán kisebb veszélyben van, mint az autók között. A buszból kevesebb van, és a buszvezetők hivatásos, képzett sofőrök. Ez azonban nem szünteti meg a konfliktusokat.
A Szabadság híd példája különösen érzékeny. M. Kende Péter felvetette, hogy a villamossínek között kerékpározók veszélyes helyzeteket teremtenek, miközben a hídon nehéz külön kerékpárutat kialakítani. Naszályi szerint ilyen esetekben pontosan az lenne a feladat, hogy a város és a szakmai szereplők közösen keressenek működő megoldást.
A roller kis kereke nagy veszély
A rollerek kapcsán Naszályi külön kiemelte az útfelületek állapotát. A főváros útjainak minősége önmagában is probléma, de a rollerek esetében ez különösen veszélyes. A kis kerék sokkal érzékenyebb a kátyúkra, egyenetlenségekre, sínekre és úthibákra.
Egy autó egy kátyúban legfeljebb defektet kap, egy motoros jó eséllyel korrigálni tud, de egy roller kereke akár teljesen „eltűnhet” egy úthibában. Ez nemcsak a rolleresnek veszélyes, hanem a mögötte érkező busznak, autónak, villamosnak és az utasoknak is.
Ha egy rolleres elesik a busz előtt, a sofőr hirtelen vészfékezésre kényszerülhet. Ez a jármű utasaira is veszélyt jelent. Naszályi szerint ezért a rollerhasználat szabályozásának része kell legyen a kötelező biztonsági felszerelés, a láthatóság és a közlekedési helyzetek pontos meghatározása.
Nem elég látni, hallani is kell
A beszélgetésben előkerült az is, hogy a közlekedők egyre gyakrabban vesznek részt a forgalomban bedugott füllel, telefonjukat nézve. Naszályi szerint ez súlyos probléma, mert a közlekedésben minden érzékszervre szükség van.
A gyalogosnak elsőbbsége van a gyalogátkelőhelyen, de a KRESZ azt is előírja, hogy meg kell győződnie az átkelés veszélytelenségéről. Ez nem működik, ha valaki közben telefont nyomkod, vagy fülhallgatóval kizárja a környezet hangjait.
Naszályi szerint ugyanúgy, ahogy az autóvezetők mobilhasználatát korlátozzák, a gyalogosoknak, rollereseknek és kerékpárosoknak is tudatosabban kellene részt venniük a forgalomban. A közlekedés nem magánbuborék, hanem közös tér.
A szabályozásnak közös felelősségből kell születnie
Naszályi Gábor szerint a KRESZ-módosítás és a rollerügy nem lehet egyetlen politikus vagy szűk szakmai kör döntése. A fővárosi közgyűlés vitái is mutatják, mennyi érdek és félelem kapcsolódik a mikromobilitáshoz.
A cél nem az, hogy újabb közlekedői csoportokat lehessen egymás ellen fordítani. A város nem autópálya, de nem is olyan tér, ahol mindenki saját szabályai szerint mozoghat. A közösségi közlekedés, az autósok, kerékpárosok, rolleresek és gyalogosok együttélését úgy kell rendezni, hogy közben a biztonság legyen az első.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
