A pokol kapuja és a geopolitikai sakkjátszma – Dr. Kis-Benedek József a Pirkadat vendége volt
A Heti TV Pirkadat című műsorának vendége ezúttal dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt, aki világpolitikai aktualitásokat értékelt Breuer Péter kérdéseire válaszolva. A beszélgetés középpontjában a közel-keleti és kelet-európai válságövezetek fejleményei, valamint a magyar külpolitikai állásfoglalások nemzetközi megítélése álltak.
Közel-Kelet: patthelyzet és stratégiai kiszámíthatatlanság
Kis-Benedek szerint „sok jót nem tudok elmondani a Közel-Keletről”. Az izraeli–palesztin konfliktus újabb fordulóban mélyül el, miközben a jemeni húszik ellen indított amerikai és brit katonai műveletek is elhúzódó konfliktusra utalnak. „Az amerikaiak bejelentették, hogy ez nem egyéjszakás kaland” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a húszik és Irán közötti technológiai együttműködés is fokozódik. Példaként említette a fatakh-110-es rakéta újbóli bevetését, amely „nehéz kifogni, és újabb fenyegetést jelent”.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a jemeni húszik válaszcsapásokat ígérnek „izraeli célpontok ellen is”. A térségben egyre több amerikai hadihajó jelenik meg, jelezve: Washington „komolyan gondolja, hogy leszámol a húszikkal – és velük együtt Iránnal is”.
Izrael belpolitikája: belső megosztottság és jogi válság
A beszélgetés során szó esett Benjamin Netanjahu miniszterelnök legújabb döntéseiről is, köztük a kormány jogtanácsosának eltávolításáról. „A társadalom megosztott, és ez a döntés újabb tüntetéseket váltott ki” – mondta Kis-Benedek. Úgy véli, a miniszterelnök „inkább saját politikai jövőjére koncentrál, mint az ország egységére”. A jogállamiság és a demokratikus intézményrendszerek meggyengítése súlyos belpolitikai következményekkel járhat, és hosszú távon Izrael nemzetközi megítélését is ronthatja.
Ukrajna és az orosz stratégia: a demarkációs vonal kérdése
Kis-Benedek szerint Oroszország céljai messze túlmutatnak a négy megszállt megyén, és komoly fenyegetést jelenthetnek a szomszédos országokra is. „Nem tudjuk, mit akar Putyin. Támadják Odesszát és Ukrajna nyugati részét is. Ez egy etnikai tisztogatás – ethnic cleansing – mintát követ.” Ennek következményeként a NATO-tag államok – köztük Lengyelország és a balti országok – újra engedélyezték taposóaknák telepítését a határaik mentén, a korábbi Ottawai Egyezmény ellenére. A szakértő szerint ez „reakció a kiszámíthatatlan orosz fenyegetésre”.
Orbán vétója: újra a forgalommal szemben?
Breuer Péter kérdésére reagálva Kis-Benedek Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi uniós vétóját is bírálta. „Ha a sztrádán szembe megyünk a forgalommal, nem biztos, hogy a többiek a hülyék” – fogalmazott élesen, utalva ezzel a kormány elszigetelődésére. Szerinte a magyar politika hasonló irányba halad, mint egykor Ceausescu Romániája a Varsói Szerződésben: „Végül nem hívták meg őket, nélkülük döntöttek. Mi is efelé haladunk.”
Az orosz–ukrán háború ügyében mutatott magyar különállás miatt Magyarország könnyen kimaradhat Ukrajna újjáépítéséből, és gyengülhet a szomszédos államokkal való kapcsolata. „Ez rossz politika, és hosszú távon vissza fog ütni.”
Az amerikai–izraeli kapcsolatok jövője
Kis-Benedek szerint az amerikai elnök retorikája gyakran nem találkozik a valós cselekvéssel. „Nem őrzi a pokol kapuját” – fogalmazott ironikusan Biden elnök korábbi kijelentéseire utalva. A szakértő szerint Washington „egyelőre nem tudott békét teremteni sem a Közel-Keleten, sem Kelet-Európában”, ugyanakkor Irán atomprogramja miatt hamarosan újabb feszültségek várhatók.
Zárógondolatok
A műsor végén Kis-Benedek megemlítette, hogy „békét nem a rakétákkal, hanem diplomáciával kell elérni”, és figyelmeztetett arra, hogy „az izraeli–palesztin konfliktus rendezése csak akkor képzelhető el, ha a felek közvetítő országokon keresztül tárgyalnak egymással”.
A beszélgetés tanulsága: a világ továbbra is a geopolitikai feszültségek szorításában él, és Magyarországnak – saját érdekében – világosan kell látnia, hogy mikor érdemes külön utat választani, és mikor nem. Ahogy Kis-Benedek fogalmazott: „A védelemre fel kell készülni, még akkor is, ha nincs tűz. A tűzoltók is készenlétben vannak mindig.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
