Profitéhség kontra vásárlóerő – Palóc André a Pirkadatban a gazdasági intézkedésekről
A Heti TV Pirkadat című műsorában Breuer Péter vendége ezúttal Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt, aki részletesen beszámolt az élelmiszerárak alakulásáról, a profitplafon hatásairól, az inflációs folyamatokról és a nyugdíjasok támogatásáról. Az ünnepek közeledtével a kormány gazdaságpolitikai eszköztára különösen aktuálissá vált.
Tejföl, tojás és profitplafon – mi van a polcon?
A szóvivő egy hétköznapi példával kezdte: a tejföl árának alakulásán keresztül világította meg a kormány profitplafon-intézkedésének hatékonyságát. „Több mint felére csökkent az ár. Egyes termékeken többet keresett a kereskedő egyedül, mint az egész ellátási lánc együtt” – hangsúlyozta Palóc. Szerinte ez igazságtalan, és az új szabályozás éppen az aránytalanságokat hivatott felszámolni.
A húsvéti bevásárlásokra készülve a tojáskínálatot is kiemelte: „Lesz elegendő tojás, és a tojásra is vonatkozik az árrés-stop”. A kormány célja, hogy az ünnepek idején se legyen hiány, sem mesterséges készlethiány-érzet, amit korábban egyes kereskedők előidéztek.
Árrés-stop: mi az, és mit jelent?
A bevezetett profitplafon lényege, hogy a kereskedők legfeljebb 10%-os árrést számolhatnak fel a beszerzési árra. Ez heti szinten változhat, de Palóc szerint a 1000 érintett termék átlagosan 16%-kal olcsóbb lett. Ezek között vannak hazai és import termékek is, de a húskészítmények és tejtermékek többsége magyar eredetű.
„A fogyasztók most érzik azt, hogy az árak a helyükre kerültek. 40-50%-os árcsökkenések is vannak” – emelte ki.
Infláció: mikor és hogyan látszik az eredmény?
A szóvivő elmondta, hogy a márciusi inflációs adatokba még csak minimálisan épül be az intézkedés hatása, hiszen a statisztikai hivatal a hónap 20. napjáig gyűjti az adatokat. „A teljes hatás áprilisban lesz érezhető, amit májusban publikál a KSH. Ott akár 2%-os élelmiszerinfláció-csökkenést is várunk” – mondta Palóc.
Az inflációs nyomást azonban torzíthatják az ünnepek, amikor bizonyos termékeket – például tojást, húskészítményeket – fokozott intenzitással vásárolnak a háztartások.
Üzemanyagárak: régiós összevetés a kulcs
Az üzemanyagárakat a kormány továbbra is a régiós árakhoz köti, és hetente vizsgálja az árakat. „Az elvárásunk az, hogy a hazai üzemanyagár nem lehet magasabb a régiós átlagnál” – jelentette ki Palóc. A világpiaci árakban is csökkenés figyelhető meg, részben a békés megoldás lehetőségének felcsillanása miatt az orosz–ukrán konfliktusban.
Lesz-e hatósági ár újra?
Palóc André szerint „a hatósági ár a legvégső megoldás, nem cél, hanem eszköz”. Jelenleg működik a profitplafon, de ha május végéig nem hoz elegendő eredményt, akkor a kormány nem zárja ki, hogy ismét hatósági árat vezet be. „Meg kell védeni a családokat és a nyugdíjasokat az indokolatlan áremelésektől” – fogalmazott.
Nyugdíjas szép kártya, áfa-visszatérítés: új elemek jöhetnek?
A nyugdíjasokat célzó támogatásokról is szó esett: a kormány jelenleg vizsgálja, hogyan lehetne bővíteni a szép kártyás vagy áfa-visszatérítéses rendszert. Jelenleg a zöldség, gyümölcs és tejtermékek érintettek, de vizsgálják a mirelit termékek, liszt, étolaj bevonását is. A gyógyszerek esetében a speciális áfakulcsok miatt más típusú megoldásra lenne szükség.
„A cél az, hogy az érintettek minél egyszerűbben, akár készpénzben, akár utalással megkapják a támogatást” – mondta.
Végszó: érzékelhető eredmények, további tervek
Palóc André hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy „az árak a polcon is mérséklődjenek, ne csak a statisztikában”. A szóvivő bizakodó, de nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy ha szükséges, „lesznek újabb lépések is”.
A beszélgetést Breuer Péter zárta azzal a reménnyel, hogy „a húsvéti nagybevásárlások nem fognak újabb inflációs hullámot gerjeszteni” – a szóvivő szerint erre jelenleg nincs ok, de a kormány folyamatosan figyeli a folyamatokat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
