Heti Libazsír: Kádár János orvosa – Dénes Gábor dokumentumfilmje Rétsági Györgyről
A Heti Libazsír legújabb adásában Dénes Gábor filmrendező volt a vendég, aki legújabb dokumentumfilmjéről mesélt. A film főszereplője Rétsági György, Kádár János és Aczél György egykori orvosa, aki a magyar értelmiségi elit egyik meghatározó alakját is kezelte. A beszélgetés során nemcsak Rétsági György életútjáról esett szó, hanem arról is, hogyan készült el a film egy több mint 30 éves interjú alapján, és miért tartott ilyen sokáig, hogy végre a közönség elé kerüljön.
Egy legendás orvos portréja
Rétsági György neve összefonódott a Kádár-korszak egészségügyi elitjével. Nemcsak a pártvezetők, hanem színészek, írók és más hírességek is hozzá jártak orvosi vizsgálatokra. Dénes Gábor egy 1993-ban készült interjúra építette a filmet, amelyben Rétsági rendkívül őszintén beszélt életéről, pályájáról és a rendszerváltás utáni mellőzöttségéről.
„Ez egy olyan értékes anyag, hogy egyszerűen meg kellett menteni” – mondta Dénes Gábor, aki hosszú éveken keresztül próbálta finanszírozni a projekt befejezését, végül saját erőből sikerült elkészítenie a filmet.
A beszélgetés során Rangos Katalin felidézte, hogy ő maga is próbált interjút készíteni Rétságival, de az orvos minden újságírót elhajtott. „Engem is elhajtott, nem akart szerepelni” – mesélte. Aztán mégis rávette magát a beszélgetésre, és egy rendkívüli vallomás született, amely most filmként is megtekinthető.
A Kútvölgyi kórház és a hatalom árnyékában
Rétsági György a Kútvölgyi kórház egyik vezető orvosa volt, ahova az ország legbefolyásosabb emberei jártak. Kezdetben művészeket, értelmiségieket kezelt, majd amikor egy pozíció megüresedett, az értelmiségiek kérése nyomán az Aczél György vezette pártközpont döntése értelmében őt nevezték ki a kórház egyik vezetőjévé.
A történet érdekessége, hogy Kádár János és felesége először véletlenül találkozott vele: Rétsági egy másik orvos helyett vizsgálta meg Kádár feleségét, Máriát, és rájött, hogy a korábbi diagnózis téves volt. Kádárt annyira lenyűgözte az orvos alapossága, hogy ezután őt választotta személyes orvosának. „Nekem orvos kell, nem párttitkár” – mondta Kádár.
Dénes Gábor elmesélte, hogy Rétsági sokszor elkísérte Kádárt külföldi útjaira, és például Gorbacsovval is egy szobában aludt Moszkvában, amikor a szovjet vezető Magyarországra látogatott. Az egyik legérdekesebb történet az volt, hogy Hruscsov egyszer Kádár meghívására elment hozzá vacsorázni, de ahelyett, hogy evett volna, elaludt egy fotelben, majd távozott.
A rendszerváltás utáni mellőzöttség
Bár Rétsági György nem volt párttag és nem élt vissza pozíciójával, a rendszerváltás után mégis kitaszították a Kútvölgyi kórházból. Dénes Gábor elmesélte, hogy a professzort úgy rúgták ki, hogy a portás nem engedte be többet a kórházba. Egy idő után az újságok is foglalkoztak a sorsával, és végül a Szegedi Egyetem hívta meg oktatónak, ahol tanított és dolgozott egészen haláláig.
„Ő egy igazi polgár volt. Olvasott, művelt ember, aki hétvégenként elolvasott egy Shakespeare-darabot angolul, Proustot franciául és Ovidiust latinul” – mesélte Dénes Gábor.
A film bemutatja, hogy a rendszerváltás nemcsak a politikai vezetőket söpörte el, hanem olyan embereket is, akik szakmai tudásuk miatt kerültek magas pozícióba, nem pedig politikai elköteleződésük révén.
A munkaszolgálatos múlt és családi tragédiák
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy Rétsági György fiatalon munkaszolgálatosként is megjárta a háborút, de erről nagyon ritkán beszélt. Egyik legmegrázóbb mondatát Dénes Gábor így idézte: „Mindig ellenzéki voltam.” Ez a kijelentés nemcsak politikai, hanem személyes értelemben is jellemző volt rá – mindig kívülállóként élte meg az aktuális rendszereket, és ez végigkísérte az egész életét.
A dokumentumfilm egy nagyobb sorozat része, amely a magyar zsidó munkaszolgálatosok történetét dolgozza fel. Ebben olyan túlélők szólalnak meg, akik megjárták a Don-kanyart, vagy épp a balfi tömegsírból menekültek meg. Az egyik interjúalany például hullák közül mászott ki, miután német katonák egy tankcsapdába lőtték őket. Egy szovjet katona vette észre és mentette meg – egy olyan történet, amely Dénes Gábor szerint a mai napig kísérti a túlélőket.
Miért fontos emlékezni?
A műsor végén a beszélgetés átváltott egy tágabb témára: a felejtés veszélyeire. Rangos Katalin kiemelte, hogy egyre kevesebben beszélnek a történelem ezen időszakáról, és a mai generáció számára már kevésbé érzékelhető a múlt tragédiáinak súlya.
„Van, aki nem bírja nézni az ilyen filmeket. De én mindig azt mondom: ha ők kibírták, akkor nekem is ki kell bírnom” – mondta Dénes Gábor.
A film nemcsak Rétsági György portréja, hanem egy egész korszak lenyomata is. Egy olyan történet, amely segíthet megérteni, hogy a történelem nem fekete-fehér, és a rendszerváltásnak is voltak árnyoldalai.
Aki kíváncsi a magyar történelem egy kevéssé ismert szeletére, mindenképpen nézze meg Dénes Gábor filmjét, amely egy rendkívüli ember portréját rajzolja meg, és betekintést nyújt a Kádár-korszak egyik legérdekesebb háttéremberének életébe.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
