„Nem a beton hiányzik, hanem az idő” – nehéz év előtt az építőipar
A Heti TV február 3-i Pirkadat című reggeli műsorában az építőipar helyzete került fókuszba. Breuer Péter vendége Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke volt, aki őszintén beszélt a 2026-os év kilátásairól, a lakásépítésről, az állami beruházásokról és a szakemberhiányról.
Választási év, beruházási szünet
Koji László szerint 2026 különösen nehéz év lesz az ágazat számára. Nemcsak azért, mert az építőipar már harmadik éve csökkenő teljesítményt mutat, hanem azért is, mert a választási év hagyományosan egy beruházási ciklus végét jelenti. „Hónapokig azzal lesz elfoglalva az új kormány, hogy rendezze a sorait, és nem azzal, hogy beruházásokat készítsen elő” – fogalmazott. Ez akkor is igaz, ha végül a jelenlegi kormány alakul újra.
Lakásépítés: van remény, de nem mindenkinek
A lakásépítési szegmensben ugyanakkor már árnyaltabb képet festett. A kormányzati programok és a kedvezményes, 3 százalékos hitelek miatt 2026-ban akár 25 ezer új lakás kivitelezése is elindulhat, szemben a tavalyi mintegy 13 ezerrel. Ez azonban elsősorban azoknak kedvez, akik lakásépítéssel, felújítással vagy az energetikai szektorban dolgoznak. A nagy, klasszikus állami beruházásokra viszont még várni kell.
Olcsóbb ház nem feltétlen rosszabb
Breuer Péter rákérdezett arra is, hogy az árkorlátos építkezések nem mennek-e a minőség rovására. Koji László szerint ez tévhit. „Nem szükségszerű, hogy a korlátozott ár minőségi romlást jelentsen” – mondta. Példaként említette, hogy egy jó minőségű családi ház vidéken ma is megépíthető akár 800 ezer forintos négyzetméteráron, miközben a jogszabályok miatt az energetikai és műszaki minimumokat minden új építésnek teljesítenie kell.
Vidék vagy város? A munka dönt
Felmerült a kérdés, hogy a kedvezőbb árak miatt a vidék felértékelődik-e. Az ÉVOSZ elnöke szerint a lakásépítés nem az építőiparral kezdődik, hanem a megrendelő élethelyzetével. „Keletje mindig ott van az ingatlannak, ahol munkahely van” – hangsúlyozta. Hiába olcsóbb egy ház, ha a megélhetéshez napi többórás ingázás szükséges.
Városrészek, nem csak házak
A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a lakásépítés nem önmagában értelmezhető. Koji László szerint valódi megoldás csak akkor születik, ha egy-egy beruházás együtt jár az óvodák, bölcsődék, üzletek, közművek és utak megtervezésével. Ez lehet állami vagy magántőkéből finanszírozott modell, de mindenképp komplex gondolkodást igényel. Több önkormányzat azonban – tapasztalata szerint – nem feltétlenül érdekelt a lakosságszám további növelésében.
Fake news az építkezésekről
Az elnök határozottan visszautasította azokat a híreket, amelyek szerint 2026-ban zsúfolt, alacsony komfortú lakások épülnének. „Az összes lakás, ami ma Magyarországon épül, megfelel a jogszabályoknak és ár-érték arányos” – jelentette ki. Szerinte az engedélyezési rendszer ma már nem teszi lehetővé az elavult, korszerűtlen megoldásokat.
Külföldi munkák? Már nem menekülőút
Korábban sok magyar kivitelező külföldi munkákkal vészelte át a nehezebb éveket. Ez ma már nem reális alternatíva. Koji László szerint az egész Európai Unióban visszaesett az építőipar, Németországban, Ausztriában és Franciaországban is hasonló gondokkal küzdenek.
Szakemberhiány: a valódi szűk keresztmetszet
A műsor egyik legsúlyosabb témája az utánpótlás volt. Évente 20–25 ezer szakember éri el a nyugdíjkorhatárt, miközben mindössze körülbelül 4 ezer új szakmunkás kerül ki az iskolákból. Ráadásul a képzés nem elég keresletorientált: továbbra is néhány alap-szakmára koncentrál, miközben az ipar egyre inkább szerelőipari, előregyártott rendszerekre épül. A megoldás Koji szerint a felnőttképzés megerősítése lehet.
Panelek: nem bontani, felújítani
Zárásként szóba kerültek a panelházak is. Koji László hangsúlyozta: ezek az épületek megfelelő karbantartással akár 100 évig is használhatók. A probléma az, hogy a szükséges, 20–25 évente esedékes nagyfelújítások sok helyen elmaradtak, ezért romlott az állapotuk. „Nemcsak lakni kell, hanem ápolni is azt, amiben lakunk” – foglalta össze Breuer Péter.
Óvatos optimizmus
A beszélgetés végén mindketten egyetértettek abban, hogy bár 2026 nehéz év lesz, az építőipar kapacitása, az alapanyag és a szakmai tudás megvan Magyarországon. Az igazi kérdés az időzítés, a megrendelések újraindulása és az, hogy sikerül-e elegendő szakembert képezni a következő évek kihívásaira.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
