Pirkadat: Szabó György – Vájécé

„Semmi nem véletlen” – Szabó György a Vájécé hetiszakaszról, Jákob lajtorjájáról és a száműzetésről

Jákob lajtorjájáról, a megtévesztett megtévesztőről, a törzsek születéséről, az angyalok feladatáról és a száműzetés kérdéséről beszélgetett M. Kende Péter Szabó György rabbival, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) kuratóriumának elnökével a Pirkadat november 19-i adásában. A rabbi szerint a Vájécé hetiszakasz eseménydús családtörténetében minden mozzanatnak következménye lesz, a történet szereplőin túl az egész zsidó népre is.

A lajtorja helyszíne: a Mória hegye

A beszélgetés már a felvétel indulása előtt elkezdődött, a műsorvezető rögtön a hetiszakasz képeivel nyitott: a lajtorjával, amelyen angyalok járnak fel és le, a kővel, amelyről nem egyértelmű, hogy egy vagy több volt, és azzal, hogy ebben a szakaszban átverik az átverőt. Szabó György szerint a mostani hetiszakaszok alapvetően eseménydúsak, Jákob létrája pedig az egyik legérdekesebb epizód.

A rabbi mindig kiemeli, hogy az olvasók gyakran átsiklanak a kérdésen, hol is történik a jelenet. A helyszín a Mória hegye, vagyis Jeruzsálemben a Templomhegy, amely nem először szerepel a Tórában: Ábrahám is ugyanide vitte fiát, Izsákot a feláldozás szándékával. A hely folyamatosan visszatér, és egyike annak a három helynek, amelyet a zsidók pénzért vásároltak meg. Ez Szabó György szerint teljes mértékben igazolja a zsidók jelenlétét a Szentföldön, ahogyan az az üzenet is, amelyet az Örökkévaló ad Jákobnak: ez az ország az övé lesz, és ahogy a korábbi ígéretekben, nagy nemzetté válik. A fontos üzenetek így hetiszakaszról hetiszakaszra ismétlődnek.

Lábán cselétől József születéséig

Közben folytatódik a családtörténet. Az előző hetiszakasz azzal zárult, hogy Jákob Ézsau elől Háránba menekül, és útközben történik meg a lajtorja esete. Lábánhoz érkezik, ott száll meg, és felajánlja neki a szolgálatait. Megismeri Ráhelt, a kisebbik lányt, és vállalja, hogy hét évig szolgál azért, hogy elnyerje a kezét. Ekkor jön az átverés: Lábán Ráhel helyett a nagyobbik lányt, Leát adja hozzá feleségül, arra hivatkozva, hogy előbb az idősebb lánynak kell férjhez mennie, és csak utána következhet a fiatalabb. Jákob ezért még hét évet szolgál, hogy Ráhelt is feleségül vehesse.

Ezután kezdődik a rabbi szavaival „az igazi kavalkád”, a gyermekek születése. Nem akármiről van szó: a törzsek születéséről, vagyis a zsidó nép jövőbeli vezetőiről és jövőbeli szerkezetének alapjairól. Előbb Lea esik teherbe, aztán a két szolgálónőtől, Bilhától és Zilpától is születnek gyerekek, végül Ráhel, aki a korábbi ősanyákhoz hasonlóan meddőnek tűnik, mégis teherbe esik, és megszületik József, akinek – ahogy a következő hetekben látni fogjuk – hatalmas szerepe lesz a zsidó nép történetében.

A következő hetiszakaszok egyik vezérfonala a testvérek egymáshoz való viszonya lesz. A rabbi itt elhallgatott, hogy ne árulja el előre a folytatást, a műsorvezető pedig egyetértett: még nem szabad.

A törzsek története itt kezdődik

„Semmi nem véletlen. Minden egyes momentumnak következményei lesznek” – fogalmazott Szabó György, és hozzátette, hogy ezek a következmények az egész zsidó népet érintik. A törzsek története egészen a Királyok könyvéig végigkíséri a zsidó népet, amikor a tíz törzs gyakorlatilag eltűnik, és a sorsuk ma is sok diskurzus tárgya. Ez a történet ebben a hetiszakaszban kezdődik el.

M. Kende Péter elárulta egyik kedvtelését: nagyra értékeli a negatív szereplőket, mert szükség van rájuk ahhoz, hogy a pozitív szereplők még jobban kiemelkedjenek. Így van Lábánnal, és később Bileámmal, Kórachhal is.

Angyalok egyetlen feladattal

A műsorvezetőt leginkább az angyalok foglalkoztatták. Felidézte, hogy előző nap Oberlander Báruch rabbitól tanulta: az angyaloknak küldetésük van, akik felmennek, azok lent befejezték a dolgukat, akik lejönnek, azoknak lent van feladatuk. Szóba hozta azt is, hogy az ember teremtésekor nem minden angyal támogatta az ötletet, ezért szerinte az angyalok egyszerre segítenek és „furkálódnak” is egy kicsit.

Szabó György előbb pontosított: senki nem mondta, hogy az angyalok az emberhez hasonlatosak, és ha angyalokról beszélünk, annak metaforikus jelentése is van. Az angyalok általában egyetlen feladatot tudnak teljesíteni – egyszer már egy titkárnőhöz hasonlította őket, akitől az ember egyszerűen egy kávét kér. Ahogy Oberlander rabbi is elmondta, a létrán lejövő angyalok egy feladat végrehajtására érkeznek, a visszamenők pedig már elvégezték azt.

A kérdés azért is érdekes, mert sokféle angyal van. Maimonidész viszonylag sokat foglalkozik velük, és próbálja megmagyarázni az angyali világ felépítését; Szabó György nem emlékezett pontosan, de legalább négy-ötféle angyalt említ. Úgy kell elképzelni, hogy az Örökkévaló ül a trónján, alatta rétegekben ott vannak a szolgáló angyalok, a védelmező angyalok és más angyalok, akik az Örökkévaló kívánalmait, utasításait feladatokra szétosztva hajtják végre. Hogy hogyan néznek ki, az találgatás, hiszen senki nem találkozott velük – bár, ahogy a beszélgetésben elhangzott, vélelmezhetjük, hogy valamilyen formában mégis.

A védelmező angyalokról még egy szokás jutott a rabbi eszébe: amikor két zsidó ember köszön egymásnak, többes számban köszön, mert minden emberrel ott van két védelmező angyal, és nem akarják megsérteni őket.

Mindig száműzetésben

M. Kende Péter arra kérdezett rá, jelentős-e, hogy Jákob az első, aki tulajdonképpen a galutba, a száműzetésbe vonul. Szabó György szerint a száműzetés kérdése azért különösen érdekes, mert a zsidó nép mindig száműzetésben van: csak az a nagyon rövid időszak volt kivétel, amíg a szentélyek álltak. Ahhoz, hogy visszatérhessenek az ősatyáknak megígért őshazába, állnia kell a jeruzsálemi Szentélynek.

A száműzetésről a próféták is rengeteget beszélnek. Jesája próféta hosszan, majdnem harminc fejezeten keresztül magyarázza a száműzetés okait, amikor pedig bátorítani akarja a zsidókat, a visszatérésről beszél: amikor visszatérnek, még a hegyek is kisimulnak a lábuk alatt. A rabbi szavaival olyan lesz, mintha Budapestről egészen Jeruzsálemig egy sétányon mennének végig, hegyek és völgyek nélkül. A száműzetés vitathatatlanul a zsidó nép legfájóbb pontja, ahogy az imádkozók is kérdezik: meddig még?

Vándorlásból nép, népből nemzet

Jákob útja azonban a rabbi szerint nem hagyományos száműzetés. Ez egy nép születésének története, vándorlástörténet, ahogyan Ábrahám és Izsák is egyik helyről a másikra vándorolt. Ezek a vándorlások mindig meghatározzák egy család, egy nép sorsát, a folyamatban alakul ki a még bontakozóban lévő zsidó nép személyisége. József Egyiptomba kerül, és ott hetven emberből hatalmas nép fejlődik ki, és itt kezdődik a száműzetés igazi története: az egyiptomi lét volt a még néppé sem vált zsidóság első száműzetése, amelyből az Örökkévaló segítségével jutottak el a szabadságba. Erre a kivonulásra a zsidók minden reggeli és délutáni imában emlékeznek, utána pedig jön a nagy pusztai vándorlás.

M. Kende Péter így foglalta össze: a vándorlás során egy társaságból előbb nép lesz, később, amikor sikerül elfoglalni a Szentföldet, nemzet is. A beszélgetés végén azt ajánlotta a nézőknek, hogy kövessék az eseményeket, olvassák el a hetiszakaszt, és hallgassák is meg szombaton a zsinagógában.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.