Pirkadat: Dr. Hortay Olivér – Megoldás kell az olajhelyzetre

„Ameddig ez a helyzet fennáll, addig nem dőlhetünk hátra” – Hortay Olivér szerint amíg a Hormuzi-szorosban nincs rend, kiszámíthatatlan marad az olajár

A nagyhatalmi csúcstalálkozó várható hatásairól, az iráni háború és a Hormuzi-szoros helyzetéről, az olaj- és gázárakról, valamint az európai gázellátás feszességéről beszélgetett M. Kende Péter Dr. Hortay Olivérrel, a Fidesz országgyűlési képviselőjével a Pirkadat november 19-i adásában. A képviselő szerint a tárgyalások jó jelek, de a konfliktusok alapjai nem változtak, ezért az energiapiacokon továbbra is a bizonytalanság a meghatározó.

Óvatos várakozások a csúcstalálkozó után

A beszélgetés a három nagyhatalom találkozójával indult. M. Kende Péter arra volt kíváncsi, kihozhat-e ebből valami jót a világ energiapolitikája. Hortay Olivér úgy fogalmazott, hogy a diplomáciai kapcsolatok ápolása és a tárgyalás mindig jó, és az ilyen találkozóknak lehetnek következményei, ő azonban óvatos, és nem fűz hozzájuk túlzott várakozásokat.

Emlékeztetett arra, hogy májusban, Donald Trump és a kínai elnök csúcstalálkozója előtt is sokan azt remélték, hogy az iráni háborút egy csapásra megoldják, de ez nem történt meg. Most is hall és olvas hasonló kommentárokat, ő mégsem számít arra, hogy a következő héttől mindenhol béke lesz, és hirtelen abbamarad az amerikai–kínai versengés. Az, hogy a szereplők beszélnek egymással, közelebb vihet valamilyen rendezéshez, markáns változást mégsem vár, mert a fundamentumok nem változtak.

Az energiapiacok szempontjából meghatározó iráni háborúban továbbra is ott van Irán hétpontos követelési listája, amelynek nagy része elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára. Washington céljai nem látszanak világosan, az viszont biztos, hogy valamilyen győzelmet szeretne felmutatni, a hét pont elfogadását pedig nehéz lenne győzelemként eladni. Közben vasárnap megérkezett a Perzsa-öbölbe a harmadik nagy repülőgép-hordozó anyahajó is.

Kötélhúzás, amelynek a vége nem látszik

M. Kende Péter elmondta, hogy biztonságpolitikai szakértőkkel is beszélt a kérdésről: egyikük szerint még ebben a naptári évben történhet valami, a másik szerint biztosan nem. Ő maga az utóbbi oldalon áll, vagyis nem számít katonai beavatkozásra, ami viszont azt jelenti, hogy tovább húzzák a gumimadzagot, és ez senkinek sem jó.

Hortay is úgy látja, hogy most kötélhúzás folyik, és senki sem tudja, lesz-e eszkaláció. Ő egyik irányban sem nyilatkozna ilyen magabiztosan, mert ezt nem lehet előre jelezni. A jelek azonban aggasztók: a Hormuzi-szoroson ismét csökken az áthaladó hajók száma, a húszi–szaúdi konfliktusban egyértelműen az eszkaláció irányába mutatnak a fejlemények, és a hírek szerint a szaúdiak arra számítanak, hogy a konfliktus akár egész jövő évben elhúzódhat. Az iráni Forradalmi Gárda egyre nagyobb kárt okoz az áthaladó hajókban, a beérkező hajóforgalom pedig az elmúlt napokban lényegében megszűnt. Erre különösen érdemes figyelni, mert ezeket a hajókat rakodják meg, és a következő hetekben ezek adhatnák a kimenő forgalmat.

Trumpnak szerinte előbb-utóbb kezdenie kell valamit a helyzettel. Érti azt az érvelést, hogy egyelőre a status quo mindkét félnek jobb, mint akár az eszkaláció, akár a deeszkaláció, hosszú távon viszont ugyanilyen biztosan kijelenthető, hogy a fenntartása rengeteg pénzbe kerül.

Magas olajár, beépült geopolitikai prémium

Az energiapiacon addig nem lehet hátradőlni, amíg ez a helyzet fennáll. Az amerikai félidős választás óta, az elmúlt két-három hétben nagy korrekció történt: a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a választás előtt, amikor mindenki nagy eszkalációra számított, 110 dollár fölött járt, most valamivel 90 dollár fölé csökkent, adás reggelén 92 dolláron állt. Ez még mindig magas árszint, de korántsem annyira, mint a 110 dollár feletti.

A műsorvezető felvetésére, hogy 85 dollár körül lehetne az az ár, amely a világpiacnak megfelelne, Hortay azt mondta, erről vita van: az elemzők szerint geopolitikai prémium nélkül 60–70 dollár lenne az olaj ára. A prémiumon túl van egy másik probléma is: az elmúlt fél évben a világ országainak jelentős része felhasználta tartalékainak nagy részét. Ezeket előbb-utóbb vissza kell tölteni, ez pedig többletkeresletként jelentkezik majd, és szintén felfelé hajthatja az árakat. Az elmúlt fél év hatásainak így jóval hosszabb lesz az árnyéka, még akkor is, ha a felek megállapodnak.

Feszes európai gázellátás

Legalább ennyire izgalmasnak tartja a gázpiacot, különösen az Európai Unióban. A gázár még mindig 80 euró fölött van, igaz, arányaiban itt nagyobb volt a korrekció, holott egy éve még 30 euró körül járt. A tárolók töltöttsége nagyon alacsony, lassan 70 százalék alá esik, pedig a tél még el sem kezdődött. Az LNG-import szűkül, mert Európának versenyeznie kell Ázsiával, január 1-jétől pedig az orosz LNG kiesik, az elmúlt hetekben ráadásul a norvégoknál is adódott probléma. A fizikai ellátás tehát nagyon feszes, és véleménye az, hogy egy komolyabb szikra is elég ahhoz, hogy ismét elinduljon egy áremelkedés.

Hány hajó halad át a szoroson?

M. Kende Péter arra kérdezett rá, hány hajó halad át naponta a Hormuzi-szoroson békeidőben, és hol tart most a forgalom. A válasz: a háború előtt naponta több mint száz hajó, a mostani számról viszont vita van: a szereplők hajókövetési adatokból, vámstatisztikákból és műholdfelvételekből próbálják megbecsülni. Egyes adatok szerint októberben, amikor a háború egészét tekintve viszonylag sok hajó haladt át, a forgalom a háború előtti szint 70–80 százalékára nőtt vissza, novemberben viszont újra drasztikusan csökkenni kezdett, és lassan eléri a tavasz végi, nyár eleji mélypontot.

Ez késleltetve jelenik meg az árakban. Nagy elemzőházak az elmúlt héten arra jutottak, hogy most átmenetileg túlkínálat van a piacon, mert októberben viszonylag sok hajó jött ki, a novemberi alacsony forgalom azonban a következő időszakban okozhat gondot. Hortay összegzésében: amíg nem áll helyre a rend és a biztonság a Hormuzi-szorosban, addig nagyon volatilis marad az egész olajpiac.

Csiki-csuki a térségben

A 80 százalékos forgalom akár jó is lenne, ha folyamatosan működne az áthaladás, különösen akkor, ha a kelet–nyugati vezeték is üzemelne, és Szaúd-Arábia exportjának jelentős részét azon tudná kivinni. A vezeték most működik, csak folyamatos fenyegetés alatt áll. Az elmúlt hetekben, hónapokban csak olyan károk érték, amelyeket viszonylag gyorsan helyre lehetett állítani, egy hosszabb kiesést okozó becsapódás viszont ismét nagy problémát jelentene. A térségben Hortay szavaival egyfajta csiki-csuki zajlik, legalábbis az olajexport szempontjából, ami nagyon rosszat tesz a kiszámíthatóságnak.

A beszélgetés végén abban maradtak, hogy jövő héten a parlamentben most elkezdődött költségvetési vitáról beszélnek, és arról is, mit sikerült bevinnie a képviselőnek a parlamentbe.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.