„A védekezés gyakorlatilag szinte megszűnt” – Szlávik János a szifilisz terjedéséről, az oltásellenességről és a sokkoló felvilágosításról
Az influenza elleni védőoltásról, a kanyaró visszatéréséről, a szifiliszes esetek magyarországi emelkedéséről és a fiatalok szexuális felvilágosításáról beszélgetett M. Kende Péter Dr. Szlávik János infektológussal a Pirkadat november 19-i adásában. Az orvos szerint a nemi úton terjedő betegségek világszerte azért szaporodnak, mert a fiatalok egyre kevésbé védekeznek, Magyarországon pedig a szifilisz miatt idén már csecsemők tucatjai haltak meg.
Mindenkinek hasznos, de évente kell
A műsorvezető azzal kezdte, hogy ő már beadatta magának az influenza elleni védőoltást, és arra volt kíváncsi, miért oltatják be magukat ilyen kevesen. Szlávik János szerint az oltás mindenkinek hasznos, nincs olyan csoport, amelynek gondot okozna. Valódi veszélyt azonban az influenza az idős, alapbetegséggel élő emberekre és a csecsemőkre jelent: a csecsemők immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy felvegye vele a harcot, az időseké pedig már nem elég erős. Ezért nekik az állam ingyen biztosítja az oltóanyagot a háziorvosnál.
A gond az, hogy az oltást minden évben fel kell venni, és éppen most van itt az ideje. Kell két hét, amíg kifejti a hatását, a következő két hétben még biztosan nem lesz járvány, január–februárban viszont, ahogy minden évben, beindul, és több tízezer ember marad otthon influenza miatt. A csecsemőket hat hónapos kortól hároméves korig érdemes oltani, a háziorvosnál vagy a házi gyermekorvosnál, a gyerekeknek más oltóanyaggal és más módon.
Amerika elvesztette kanyarómentes státuszát
Az oltásellenesség terén Szlávik szerint „rosszul állunk”: a világon is, és Magyarországon sem túl jól. Példaként azt hozta, hogy a napokban jelentették be: az Egyesült Államok elvesztette kanyarómentes státuszát. Egy fejlett országban a tavalyihoz képest megduplázódott a kanyarós esetek száma, és ez szerinte az oltásellenesek számlájára írható, akik téveszmékkel bombázzák a lakosságot.
A helyzetet ugyanakkor nem tartja ennyire egyszerűnek: vannak vallási csoportok, amelyek a hitük miatt, és népcsoportok, amelyek a szokásaik miatt utasítják el az oltást, és vannak országok, ahol bizonyos közel-keleti vallások nem engedik a gyerekek oltását. Mindebben benne van az is, hogy az interneten terjedő téveszméket egyesek annyira elhiszik, hogy akár a saját gyerekük kárára sem oltatják be őket.
Magyarországot a kötelező gyermekoltási rendszer védi, amely mind a mai napig megakadályozza, hogy kanyarójárvány alakuljon ki. Ezzel a műsorvezető szerint az ország messze a legjobb helyzetben van, Szlávik szerint viszont a „kötelező” szó miatt támadják is. Hogy mi lesz a vége, nem tudja. Több európai országban az oltás formálisan nem kötelező, de a bölcsődei, óvodai felvételt és az iskolába járást hozzá kötik. Rossz jelnek tartja, hogy Olaszországban, Bulgáriában és Romániában drámaian emelkedik a kanyarós esetek, sőt a halálesetek száma is. „Egy könnyen megelőzhető betegség miatt meghalni az egy borzasztó dolog” – mondta.
Megyékre koncentrálódik, de bárkit elérhet
M. Kende Péter egy cikkre hivatkozva arról kérdezett, igaz-e, hogy a szifiliszes megbetegedések nem függnek össze a betegek társadalmi helyzetével. Az infektológus szerint az esetek bizonyos megyékre koncentrálódnak, Szabolcs-Szatmár-Beregre, Bács-Kiskunra és Hevesre, így valamennyire azért összefüggnek a társadalmi helyzettel.
A tágabb okot abban látja, hogy amióta kiderült az AIDS-ről, hogy időben felismerve nem halálos betegség, a fiatalok egyre kevesebb energiát fordítanak a nemi betegségek elleni védekezésre. Előtérbe került a védekezés nélküli szexuális együttlét, ezért a világon mindenhol nő a szexuális úton terjedő betegségek száma. Hogy Magyarország éppen a szifilisz terén emelkedik ki ennyire, annak okát nem tudják, de borzasztó szomorúnak tartja: azt jelenti, hogy erre egyáltalán nem figyelnek, „a védekezés gyakorlatilag szinte megszűnt”.
A szifilisz ráadásul hihetetlen módon el tud bújni: úgy is meg lehet fertőződni, hogy az ember szinte észre sem veszi. Egy aprócska seb a szájban vagy máshol nem tűnik nagy bajnak, a fertőzés mégis továbbadható.
Csecsemők halnak meg egy jól kezelhető betegségben
A legdöbbenetesebbnek azt tartja, hogy a terhes nők fertőzése révén az újszülöttek is megbetegedhetnek, és meg is halhatnak. Az elmúlt évtizedekben évente egyáltalán nem, vagy csak extrém ritkán fordult elő, hogy egy csecsemő szifilisz miatt haljon meg, „és csak ebben az évben több tucat csecsemő hal meg”, ami borzasztó egy jól kezelhető betegség miatt. Az édesanya a terhessége alatt kapja el a fertőzést, nem tud róla, a kisbaba pedig nagy eséllyel valamilyen súlyos betegségben hal meg utána.
Helyesnek tartja, hogy nemrég bevezették a kismamák szűrését, ezzel őket megvédik. A több ezer fiatalt azonban, aki egyszerűen védekezés nélküli szexuális kapcsolat révén fertőződik meg, sem szabad elfelejteni. A betegség jól kezelhető, de felismerés nélkül súlyos szív- és érrendszeri, illetve agyi problémákat okozhat, vagyis messze nem jóindulatú.
Esemény utáni tabletta és az internet mint tanár
A műsorvezető, hangsúlyozva, hogy nem politikussal beszélget, felhozta az esemény utáni tabletta vénykötelességének megszüntetését, amelyet ő maga nagyon hasznosnak tart. Szlávik szerint ez másik terület, de valahol összefügg a védekezéssel. Az ellenzők érvét, hogy a fiatalok ettől még felelőtlenebbek lesznek, nem tartja igaznak. Magyarországon nagyon sok a művi terhességmegszakítás, ezen pedig csak úgy lehet változtatni, ha a fogamzásgátló tablettákat térítésmentesen, könnyen hozzáférhetővé teszik. Az abortuszok számát szerinte a tiltás helyett a tabletták könnyebb elérhetőségével kell csökkenteni. Elismerte ugyanakkor a másik oldal érvét is: lehet, hogy a fiatalok nem foglalkoznak majd vele, és drágának találják.
A nagyobb bajt abban látja, hogy míg egy korábbi generáció az iskolában vagy otthon tanult a szexualitásról, a mai az internetről. Ezen a téren az internet nem jó tanár: a fiatalok mesterséges tartalmakat néznek, és azt hiszik, a dolgok úgy zajlanak, ahogy ott látják. Szerinte ma több a szexuális együttlét a fiatalok között, mint korábban, így a betegségek is könnyebben terjednek.
A sokkoló hatás mellett
Végül arról esett szó, hogy a felvilágosításban a riasztás vagy a szelídebb megközelítés vezet-e eredményre. Az infektológus a közelgő december 1-jét, az AIDS világnapját hozta szóba. Néhány évtizede sok középiskola foglalkozott ilyenkor a témával, ma már alig néhány érzi úgy, hogy a fiatalokat fel kell világosítani a kábítószerről és az AIDS-ről. December 1-jén ma már csak egy-két iskolába hívják őt és Zacher Gábort, aki a kábítószerekről beszél.
Mindketten a sokkoló hatást képviselik. Szlávik elmagyarázza, miről van szó, miért kell vigyázni és miért kell félni, és sokkoló képeket mutat. Az egyik iskolában utólag megkérdezett diákok azt mondták, mindkét előadás elborzasztotta őket, és sokat tanultak belőle. A sokkolás tehát működik, hasonlóan a cigarettásdobozok képeihez, és jobb, mint az enyhe oktatgatás.
A beszélgetést a műsorvezető azzal zárta, hogy figyeljünk magunkra és vigyázzunk egymásra: ezek a betegségek elkerülhetők, aki pedig elkapta, időben forduljon orvoshoz, mert kezelhetők.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.













