„Ez a túlélésnek a költségvetése” – Nagy Richárd György szerint megszorító csomag a jövő évi büdzsé, Óbuda pedig továbbra is megtelt
Az ország és a kerület költségvetéséről, a Tisza-kormány választási ígéreteinek sorsáról, a fővárosi forráselvonásokról és Óbuda elmaradt infrastruktúra-fejlesztéseiről beszélgetett M. Kende Péter Nagy Richárd Györggyel, a Demokratikus Koalíció óbudai önkormányzati képviselőjével a Pirkadat november 17-i adásában. A képviselő szerint a 2027-es országos költségvetés visszafogott, a szociális kiadások arányát csökkentő tervezet, a kerület viszont jó úton halad a saját büdzséje elfogadása felé.
Az ország lazábban kezeli, mint az önkormányzat
A műsorvezető szándékosan sarkos felvetéssel indított: az ország költségvetésében előre rögzítik, mekkora hiány engedhető meg, egy önkormányzatnál viszont a bevételnek és a kiadásnak egyeznie kell. Nem igazságtalan ez? Nagy Richárd György jogosnak tartotta a kérdést. Ahogy otthon sem lehet száz forintból százhúsz forintos költségvetést tervezni, úgy az önkormányzat sem teheti meg azt sem, amit a korábbi, Fidesz-kormány, amely több tucatszor módosította a költségvetést.
Az önkormányzati képviselőknek szigorú folyamaton kell végigvinniük és elfogadtatniuk a büdzsét, miközben úgy látja, maga az Országgyűlés ezt kissé lazábban kezeli.
Bizonytalan forrásokra épülő tervezet
Az országos költségvetést a túlélés költségvetésének nevezte, mert olyasmire épít, ami csak esetleg valósul meg. Az uniós források érkezése még nem biztos, és azt sem tudni, hogy 80 vagy 90 százalékukat sikerül-e lehívni, a tervezet mégis számol velük. A kormány 2,4 százalékos növekedéssel kalkulál, és ragaszkodik ahhoz, hogy 2030-ra eljusson az euró bevezetése előtti várószobáig, ezért költségeket csökkent.
Ezt egy cég példájával szemléltette. Ha egy vállalat ősszel, a következő év tervezésekor növekedést lát maga előtt, de a többletet fejlesztés helyett a kiadások visszafogására használja, nem emel bért, nem frissíti az informatikai rendszerét, nem ruház be, akkor az a tulajdonos távolabbi céljait szolgálja, nem a cégét. Az államban is így van: ha az oktatásban és az egészségügyben nem emelkednek a bérek, elégedetlenek lesznek az ott dolgozók, ha pedig nem fejlesztik a gépeket és az informatikai rendszereket, tovább nőnek a várólisták. Már most is akár fél évet vagy egy évet kell várni egy életmentő műtétre.
Ígéretek és visszavágások
A Tisza a választáskor 25 százalékos béremelést ígért, ehhez képest a képviselő szerint általánosságban nagyjából 15 százalékos emelések valósulnak meg, ezért a költségvetés visszafogott, és elégedetlenséget szül. Úgy látja, a kormány más témák bedobásával próbálja elterelni a figyelmet a költségvetési vitáról, pedig erről kellene beszélni, hiszen a Tisza konkrét ígéreteket tett.
Számára különösen fontos a bérlakásfejlesztés. A kampányban a kollégiumi férőhelyek jelentős bővítését és több bérlakást ígértek, ehhez képest mintegy 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre, és ennek nagy részét is külső forrásokból akarják finanszírozni. Az energetikai programban évi százezer lakás felújítását vállalták, ezt nagyjából 70 százalékkal vágták vissza. Ez több a semminél, ami az előző rendszerben volt, de baloldali képviselőként úgy gondolja, egy költségvetésnek a társadalom és a szociálisan rászorulók érdekeit is képviselnie kell: béremeléssel, energetikai programokkal, fejlesztésekkel. Ha korábban a teljes költségvetés 51–52 százalékát fordították ezekre, most pedig 44 százalékra csökken ez az arány, az szerinte megszorítások csomagja.
Kevesebb szolidaritási hozzájárulás, több fővárosi elvonás
M. Kende Péter arra kérdezett rá, mit tehet egy kerület, Óbuda, ha a 2027-es költségvetést így vagy úgy elfogadják. Nagy Richárd György szerint a Fidesz-kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulást már az első körben el kellett volna törölni. A Tisza-kormány 15 százalékkal csökkentette a következő évre, így valamivel több pénz marad helyben.
A főváros ugyanakkor forrásokat von el: kiesnek a parkolási bevételek, és úgy hallotta, más bevételek, például a vendéglátáshoz, turizmushoz kötődő adó is a fővároshoz kerülhet. Óbuda abból gazdálkodik, amit a központi költségvetés visszajuttat neki, valamint az iparűzési adóból.
A megígért fejlesztéseket kissé mézesmadzagnak tartja. A HÉV felújítása ebben a ciklusban nem valósul meg teljesen: két peront, a Margit hídnál és a békásmegyeri megállóban, akadálymentesítenek, az új szerelvények kiírása azonban csak most történik meg, és a járművek 2030–2032 előtt nem érkeznek meg.
Az önkormányzat közben saját erőn felül is fejleszt: bérlakásokat újít fel és épít, óvodát épít, és sok energetikai pályázaton indul majd, köztük az uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott Wekerle Plusz programban, például hőszigetelésre. Az önkormányzatnak több mint ezer lakása van, ezeket napi szintre kellene hozni, hogy valóban lakhatók legyenek.
„Óbuda megtelt”
A műsorvezető felidézte, hogy a Pirkadatban többször kérdezte László Imrét, a XI. kerület szintén DK-s polgármesterét arról, mikor kell kimondani, hogy egy kerület megtelt, mert folyamatosan épülnek az új lakások, az óvoda, iskola, egészségügy és közlekedés azonban nem követi őket. Mikor mondjuk ezt Óbudára?
Nagy Richárd György emlékeztetett, hogy 2019-ben ez a kampány része volt, az akkori polgármester mondta, hogy Óbuda megtelt, és nem szeretnének ide nagyobb beruházásokat. A kerület egy része lakótelep, nagyobb része azonban családi házas, kertes és társasházas övezet. Az óvodát nem tartja a legfontosabbnak, mert egyre kevesebb a gyerek, a korfa az idősebb korosztály felé tolódik, ezért inkább idősotthonok felé kellene elindítani a fejlesztéseket.
A legfontosabb az infrastruktúra. A víz- és csatornahálózat az elmúlt évtizedben lemaradt, ez azonban a főváros feladata, ahogy a főutak is, az önkormányzat a mellékutakról gondoskodik. Úgy tudja, Budapest szintjén több száz milliárd forintnyi fejlesztés maradt el. A közlekedésben náluk az M0-s körgyűrű befejezését sürgetik leginkább, ez azonban várhatóan csak a következő ciklusban valósulhat meg, ha sikerül rá uniós forrást szerezni. A Csillaghegy–Aranyhegy környékén meg kellene oldani a csatornázást és a csapadékvíz elvezetését. Amíg a közművek ezt nem engedik, szerinte Óbudára ma is igaz, hogy megtelt.
Decemberben dönthet a kerület
Végül arról volt szó, hogyan lehet így tervezni a jövő évre, hiszen az önkormányzatoknak februárig, márciusig el kell fogadniuk a költségvetésüket. Óbuda e tekintetben viszonylag jól áll: a témáért felelős alpolgármester már előterjesztette a tervezetet, amelyről egy december eleji képviselő-testületi ülésen döntenek. Most a frakciók vizsgálják, és szerinte jó irányba haladnak, lesznek többletforrás-lehetőségek, így még az idén elfogadhatják.
Egy önkormányzatnál több tízmilliárd forintról van szó, amelyből egészségházak építése és felújítása, útkarbantartás, a zöldfelületek gondozása és különböző fejlesztések valósulnak meg. A decemberi időpontot ideálisnak tartja, mert januártól már a csúszás miatti feszengés kezdődne. A műsorvezető azt kérte, hogy legközelebb arról beszéljenek, milyen fejlesztések kapnak elsőbbséget, és miért.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.













