Pirkadat: Kovács András – Mi történik itthon?

„Uralni kell a pillanatot” – Kovács András a Varga Judit-meghallgatásról, az elásott milliárdokról és a költségvetés számairól

A magyar–északír focimeccs esélyeiről, Varga Judit bizottsági meghallgatásáról és a Völner–Schadl-ügy elhúzódásáról, a Seszták Miklós büntetőügyében előkerült készpénzről, a 2027-es költségvetésről és az európai választásokról beszélgetett M. Kende Péter Kovács András újságíróval, a Mandiner főmunkatársával a Pirkadat november 17-i adásában. A vendég visszatérő gondolata, hogy a nagy horderejű ügyekben sem a bíróságoktól, sem a hatóságoktól nem érkezik időben világos válasz, így a nyilvánosság találgatásra kényszerül.

Óvatosság az északírek ellen

A beszélgetés a szokásos módon a focival indult. Kovács András rossz érzésekkel várta a Nemzetek Ligája-mérkőzést Észak-Írország ellen. A legfontosabb már eldőlt: a válogatott a második kalapba került a 2028-as Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolásán, így papíron csak egy erősebb ellenfél kerülhet a csoportjába. A feljutás a B ligából komoly fegyvertény lenne, de ehhez csak a győzelem elég.

A tavalyi Írország elleni meccs óta kritikus a szövetségi kapitánnyal, és a „dominálni kell” nyilatkozatot a lehető legrosszabb taktikának tartja. Az angol másodosztályban edződő, fizikailag erős északírek éppen azt várják, hogy rájuk támadjanak; hagyni kellene, hogy ők kezdeményezzenek. Példaként a Fradit hozta fel, amely a nála erősebb európai ellenfeleket mélyen védekezve, gyors kontrákkal tudta legyőzni, itthon viszont ugyanezzel a taktikával verték meg.

Meghallgatás, bejelentés, kommentháború

M. Kende Péter felidézte, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter meghallgatásának másnapján Magyar Péter miniszterelnök Dublinból, az uniós csúcsról jelentette be a nők védelmét célzó törvényjavaslatokat. Kovács ezt ügyesen felépített történetnek látta, de úgy érzi, a kormányfő stábját valamennyire váratlanul érte a helyzet: egy fontos uniós csúcsról nem erről szokás beszélni, a bejelentés hirtelen előrángatott válasznak tűnt arra, hogy a Varga Judit-történet és a kommentháború eluralta a médiát.

Igazságot nem akart tenni, a jelenséget kortünetnek nevezte. A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság létét rendben lévőnek tartja, a fő problémát viszont abban látja, hogy a Völner–Schadl-ügyben fél évtized alatt sem született legalább elsőfokú ítélet. Ha lenne, a bizottság és az újságírók is hivatkozhatnának rá; így csak percepciók vannak.

A műsorvezető „kicsit demagóg” ellenpéldája a vidéki fiatal volt, akit két ellopott tyúkért pillanatok alatt elítélnek. Kovács egyetértett: más tételről van szó, de jogállamban az ilyen nagy érdeklődést kiváltó ügyeknek gördülékenyebben kellene haladniuk. A Simon Gábor-ügyben sincs jogerős ítélet, pedig több mint tizenkét év telt el. A politikai felelősség ugyanakkor egyértelmű: egy miniszternél az is baj, ha tud valamiről és nem tesz semmit, és az is, ha nem tud róla. Megjegyezte, hogy annak idején Völner Pállal és Trócsányi Lászlóval is készített interjút, Völner pedig azóta ismét ügyvédként praktizálhat.

„Uralni kell a pillanatot”

A Seszták Miklós ügyében előkerült, mintegy hat és fél milliárd forintnyi forint-, dollár- és euró-készpénzről Kovács András úgy vélekedett, hogy a parlament előző napi vitája egy tanulságot bizonyított: „Uralni kell a pillanatot. Ez most a politikának a lényege.”

Egy ekkora lelet megérdemelt volna egy rendkívüli, akár szombati sajtótájékoztatót, ahol a NAV, a rendőrség és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői minden kérdésre válaszolnak, főleg mert a kormánypárt nyitottabb kommunikációt ígért. A kormányoldalnak jobb, ha a közönség találgat – hangzott el közbevetésként. A tájékoztatás hiányából jönnek az olyan epizódok is, mint amikor előző nap a kisvárdai választókerületben győztes képviselőnőt kérdezték az ügyről, és ő fél mondattal arra utalt, hogy valakinek el kellett mondania, hol van a pénz. Ez Jelinek Dániel szerepére terelte a figyelmet, akit az elsők között vettek őrizetbe, majd egy hónap után szabadon engedtek; ügyvédje cáfolta, hogy alkut kötöttek, ami Kovács szemében egy ügyvédtől természetes válasz.

Abban, hogy a miniszterelnök és az NVVH elnöke mást mond, nem lát valódi ellentmondást: a politikus szabadabban fogalmazhat, mint egy nyomozati szakban lévő ügyről nyilatkozó hivatalvezető. A lelet mégis sok kérdést vet fel benne. Az 500 eurós bankjegyek alapján a pénz valószínűleg 2018 előtti, nyolc év alatt el lehetett volna tüntetni, és sok 500 eurós láttán bármelyik uniós bank hatóságot hív. Ha egy politikusé volna, aki 2018 óta több kampányt is végigcsinált az ország egy kevésbé fejlett részén, várható lett volna, hogy a saját politikai jövőjére fordítja. Ha a történet ebben a formában megáll a bíróság előtt, az az amatőrség meglepő szintjére mutatna – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy nem kíván prejudikálni.

Túl optimista költségvetés

Sokkal fontosabbnak tartja a költségvetési vitát, a tervezetet pedig nagyon pozitívnak nevezte: nem látja, miből lesz meg a 2,4 százalékos növekedés. Az ipar jobb számait az előző kormány beruházásainak tulajdonítja, a gazdaság egyre nagyobb része viszont bajban van. Egy friss statisztikát különösen aggasztónak talált: a munkanélküliek között a magas végzettségűek aránya 2019 óta 20 százalékról egyharmadra nőtt, a meredek emelkedés 2024-ben indult. Ez arra is magyarázat lehet, miért vesztett a Fidesz a legnagyobb arányban a legtöbb diplomást számláló választókerületekben.

A 3,3 százalék körüli inflációs várakozás is kétséges: az ársapkák és más árvédő intézkedések kivezetése elszabaduló árakhoz vezethet, ami a költségvetési bevételeknek jót tesz, a mindennapoknak kevésbé. A minimálbér- és bértárgyalások számai lefelé tartanak, és óhatatlanul felmerül, hogy „nem erről volt szó”, hiszen nagyon vaskos ígéretek hangzottak el. Ukrajnai és közel-keleti béke esetén a 2,4 százalék teljesíthető lenne – de arra a visszakérdezésére, hogy kitör-e a béke, M. Kende Péter azt felelte: valószínűleg nem.

Európai választások és erősödő szélsők

Az uniós hétéves költségvetést jövő év decemberéig kell elfogadni, de Kovács nem tartja valószínűnek, hogy tavasz végéig előrelépés születik, mert sorra jönnek a nagy tagállamok választásai: a spanyol, a francia, jövőre a lengyel és az olasz. Franciaországban megindultak a kártyakeverések; hogy Macron egy párttámogatás nélküli olimpiai bajnokot szeretne a helyére, a káosz felé mutat, a döntés pedig várhatóan Le Pen és Mélenchon tábora között születik meg.

Spanyolországban biztosan koalíciós kormány lesz. A jobbközép Néppárt áll nyerésre, de a Vox erősödik, és ugyanaz a jelenség érvényesül, mint Magyarországon: a soha nem kormányzó párt minden protesztszavazatot beszív. Egy felmérés szerint ha csak a harminc év alattiak szavaznának, a Vox minden régióban nyerne. A műsorvezető azzal köszönt el, hogy jövő héten folytatják.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.