Pirkadat: Dr. Kis-Benedek József – Mire jut a három nagyhatalom?

„Szerintem nagy összebulás lesz” – Kis-Benedek József a nagyhatalmi csúcstalálkozóról, Iránról és az izraeli kormányalakításról

Az amerikai, az orosz és a kínai vezető várható találkozójáról, a Hormuzi-szoros körüli feszültségről, az iráni urántartalékról és Izrael helyzetéről beszélgetett M. Kende Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel a Pirkadat november 17-i adásában. A vendég arra számít, hogy a csúcson a felek inkább az egyetértést keresik majd, mint a konfliktust, idén nagyobb katonai akcióra már nem számít, Izrael pedig egyelőre a legbizonytalanabb helyzetben van.

Három vezető egy asztalnál

A műsorvezető a múlt heti, Abu-Dzabi-i béketárgyalásokra emlékeztetett, majd arra kérdezett rá, miről beszélhet majd egymással Donald Trump, Vlagyimir Putyin és a kínai vezető. Kis-Benedek József emlékeztetett rá, hogy egy ilyen találkozó nem mindennapi esemény, már a megszervezése sem egyszerű. Formálisan egy gazdasági fórum keretében jönnek össze, de nyilvánvalóan a világ egésze szempontjából fontos ügyeket tárgyalják majd. Putyin is ebbe a körbe sorolja magát, jegyezte meg, bár gazdaságilag Oroszország nem áll ezen a szinten.

Az első helyen az atomfegyverek szerepelhetnek: a legtöbb ilyen fegyver jelenleg Oroszországnál van, és az idénre tervezett csökkentés nem valósult meg, így legalább további egyeztetés várható róla. Napirendre kerülhetnek a klímaváltozás következményei, az iráni helyzet, a Hormuzi-szoros, és talán az orosz–ukrán konfliktusban is megpróbálnak lépni. Ezen a szinten a találkozót alaposan előkészítik, és szigorúan meghatározzák, miről esik szó: ami valamelyik félnek kellemetlen, az lekerül a napirendről. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy bárki felálljon az asztaltól, mert a résztvevőknek felelősségük van a világbéke megőrzéséért. Akik itthon világháborút emlegetnek, azok az ő megítélésében „a butaság kategóriába” tartoznak.

Átpalizhatják-e Trumpot?

M. Kende Péter felvetette, hogy a tárgyalóasztalnál két dörzsölt politikus ül majd Donald Trumppal szemben, akik időnként összebeszélhetnek ellene. A vendég úgy vélte, ennek valóban fennáll az esélye: az amerikai találkozón jól látszott, hogy Putyin „rendesen megvezette” az amerikai elnököt. Trumpot az amerikai elnökök között a naivabbak közé sorolja, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy neki is vannak tanácsadói, akik figyelmeztethetik. Más kérdés, mit beszélnek meg az asztalnál, mit mondanak róla másnap, és hogyan hajtják végre a megállapodást. A hangulatot így foglalta össze: „Szerintem nagy összebulás lesz”, a felek hangsúlyozzák majd, hogy sok kérdésben egyetértenek, aztán később derül ki, mi lesz belőle. A műsorvezető megjegyezte, hogy ennek nem feltétlenül kell tapsolni.

Anyahajók a Hormuzi-szorosnál

A hírek szerint a térségbe érkezett a USS Theodore Roosevelt anyahajó is, így már három kötelék állomásozik ott. M. Kende Péter továbbra sem látja annak esélyét, hogy az Egyesült Államok bármit indítson, bár elismerte, hogy ezeket a hajókat nem ok nélkül küldik oda. Kis-Benedek válasza: az anyahajók dolga éppen az, hogy a veszélyes pontokon jelen legyenek, nem feltétlenül háborús céllal. A három harccsoport összesen mintegy húsz hajóból áll, és a jelenlétük azt jelzi, hogy a katonai fellépés lehetősége megvan.

Abban egyetértett a műsorvezetővel, hogy most nem lesz támadás: nem ennek van itt az ideje, és egy hármas csúcs idején az amerikaiak nem borítanák fel a tárgyalásokat. Úgy képzeli, hogy Trump azt mondja majd partnereinek, nem akar háborút, de szeretné, ha a szoros megnyílna, és ha a kínaiak és az oroszok is hatnának ebben Iránra. Az irániak azonban „eléggé vaskalaposak”: ragaszkodnak ahhoz, hogy a szoros feletti ellenőrzést az Iráni Forradalmi Gárda gyakorolja. Ha ez nem változik, a támadás lehetősége továbbra is fennáll.

Nincs alku az urán és a szoros között

A műsorvezető felvetette, hogy Irán akár kompromisszumot is köthetne: elengedi a szorost, cserébe megtarthatja az urándúsítást és a rakétaprogramot. Kis-Benedek ezt kizártnak tartja, mert Teherán a jövőben is rajta akarja tartani a kezét az olajszállításon, a szoros mellé csoportosította a Forradalmi Gárda csapásmérő erőit. Az atomprogram ügyében pedig úgy látja, Irán nem mond igazat: kérdés, miért kellett a létesítményeket a föld alá vinni és új programot kezdeni. Izrael próbálja rábeszélni az amerikaiakat, hogy támadják meg ezeket a létesítményeket, mielőtt késő lenne. A két kérdést ő nem kapcsolná össze, és a felek sem teszik ezt. Ha bizonyítani tudják, mi folyik a föld alatt, le fognak csapni, ehhez Izrael aktív közreműködése kell, de a föld mélyébe ők sem látnak be. Ügynökök, kiszivárgó információk vagy a műszerek jelzései azonban segíthetnek.

A csúcson nagy eséllyel a 450 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított urán is szóba kerül, amelyet 90 százalékos tisztaságig lehetne továbbvinni. Jó, hogy Irán elárulta, hogy a készlet az országban van, nem vitték el Oroszországba – tette hozzá. M. Kende Péter arra kérdezett rá, hová kerülhetne biztonságba az anyag. Iránban is van elég hely, ahol el lehetne helyezni, csakhogy éppen azért akarják elvinni, hogy ne folytathassák a programot. Ha Teherán ebbe nem megy bele, abból az következik, hogy folytatni akarja.

Idén nagyobb akcióra már nem számít: közeleg a karácsony, a hanuka és a többi év végi ünnep, és hacsak nem jön olyan provokáció, amelyre azonnal lépni kell, nem lesz támadás. „Ennyire nem hülye senki már” – fogalmazott.

Izrael a legbizonytalanabb helyzetben

A beszélgetés végén a műsorvezető azt vetette fel, hogy a „támadunk, de inkább nem támadunk” toporgás Izraelnek a legrosszabb. A szakértő egyetértett: Izrael most a legbizonytalanabb helyzetben van, és az érdekeit egyelőre nem veszik figyelembe: Amerikában az amerikai érdekek az elsők. Úgy tudja, a 3,8 milliárd dolláros amerikai segélyt is meg fogják szüntetni, holott azt Amerikában kell elkölteni, így az amerikaiaknak sem rossz. Ennek ellenére a két ország a jövőben is együttműködik.

Izraelben ráadásul egyelőre nem látszik stabil kormány. A szakértő szinte biztos benne, hogy egységkormány nem lesz: Eisenkot és Netanjahu nem fogja eljátszani a korábbi forgószékes megoldást, amelynek kudarcát M. Kende Péter Beni Gantz esetével illusztrálta. Netanjahu a vendég értelmezésében mindenáron hatalmon akar maradni, mert attól tart, hogy különben ügyészségre kell mennie, és ezt Eisenkot is pontosan tudja, ezért mondta neki: veled nem.

Arra a kérdésre, hogy egy rugalmasabb izraeli külpolitika javíthatna-e az ország megítélésén, a vendég határozott igennel felelt. Eisenkot azt mondta, csökkenteni szeretné a feszültséget, vagyis visszafognák a Netanjahu-kormány alatt teret kapó telepeseket, és nagyobb haderőt telepítenének Ciszjordániába. Ha ott lecsendesedik a helyzet, az nyilvánvaló előrelépés, bár azt maga is kérdésesnek tartja, mennyire lehet békefolyamatról beszélni. Ha megalakul az új kormány, ebben a kérdésben várhatóan lesz előrelépés. M. Kende Péter azzal búcsúzott, hogy akkor legalább lesz miről beszélgetniük: ezért jó ez a világ, és ezért jó ez a Közel-Kelet.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.