„Ki a gazdag? Aki örül annak, amije van” – így formálja az embert a jóság, a türelem és a bátorság
A Mussie, a rebecen új epizódjában Mussie folytatja a karakterépítés, héberül avodat hamidot témáját. Az első részben az alázatról, a haragról, az örömről és a háláról beszélt, most pedig újabb tulajdonságokat vesz sorra: a szeretetteljes jóságot, az irgalmasságot, a megbocsátást, a türelmet, az embertárs szeretetét, az igazságot, az elégedettséget és a bátorságot. A közös pont minden esetben az, hogy az ember személyisége egész életében alakítható, és minden nap lehet valamivel jobb az előzőnél.
„Járj az ő útján”
Mussie a szeretetteljes jósággal kezdi. A Tóra felszólítása szerint az embernek Isten útján kell járnia, a Talmud pedig ezt úgy magyarázza: ahogyan Isten kegyelmes és irgalmas, úgy az embernek is törekednie kell ezekre a tulajdonságokra.
A példák nagyon konkrétak. Isten ruhát készített Ádámnak és Évának, ezért nekünk is segítenünk kell annak, akinek nincs mit felvennie. Meglátogatta a beteg Ábrahámot, ezért a betegek látogatása is fontos kötelesség. Megvigasztalta a gyászolókat és eltemette Mózest, ezért a gyászban való segítség és a temetésben való részvétel szintén a szeretetteljes jóság része.
Mussie külön kiemeli, hogy a temetés a jótékonyság egyik legtisztább formája, mert az, akinek segítünk, már biztosan nem tudja viszonozni.
Ábrahám négy bejáratú sátra
A vendégszeretet mintáját Ábrahám adja. Sátrának négy bejárata volt, hogy bármelyik irányból érkezzen valaki, könnyen be tudjon lépni. Enni, inni és pihenőhelyet adott a vendégeknek.
Mussie ebből azt emeli ki, hogy a jóság nem alkalmi gesztus. Olyan beállítottság, amely folyamatosan keresi, hol lehet valakinek segíteni. Micha próféta szavaival: „Szeresd a jóságot.”
Az irgalmassághoz mérlegelés is kell
A következő tulajdonság az irgalmasság. Mussie ezt a jóság olyan formájaként mutatja be, amelyben már ott van a mérlegelés is. Nem mindenkinek ugyanarra van szüksége, és nem minden segítséget kell ugyanúgy adni.
Ez különösen a cedáká, az adakozás esetében válik fontossá. A halacha útmutatást ad arra, hogyan állítsunk sorrendet: először a család, majd a közösség, a város és ezután a távolabbi rászorulók következhetnek. A segítség így nem pusztán jó szándékból áll, hanem felelős döntésből is.
József történetét is ide kapcsolja. Amikor újra találkozik azokkal a testvéreivel, akik korábban eladták rabszolgának, látja rajtuk a megbánást, és képes megbocsátani nekik.
Megbocsátani is tudni kell
Mussie külön témává emeli a megbocsátást. Az őszi ünnepek idején ez különösen fontossá válik, hiszen mindenki bocsánatot kér Istentől. A zsidó tanítás szerint azonban Isten csak azokat a vétkeket bocsáthatja meg, amelyek közvetlenül ellene irányultak. Ha valakit megbántottunk, tőle kell bocsánatot kérni.
A másik oldalon annak is feladata van, akitől bocsánatot kérnek. Mussie hangsúlyozza: törekedni kell a megbocsátásra, mert ez nemcsak a másik embernek jelent könnyebbséget. A sérelem elengedése saját magunkat is megszabadítja egy tehertől.
Dávid és Saul történetét hozza példának. Dávidnak többször is lehetősége lett volna megölni Sault, mégsem tette. Mussie ebben azt a belső erőt látja, amely képes megállítani a bosszúvágyat.
Hillelt nem lehetett kihozni a sodrából
A türelem példaképe Hillel. Mussie felidézi azt a talmudi történetet, amelyben két ember fogadást köt arra, hogy sikerül-e Hillelt feldühíteni. Az egyik péntek délután többször is megzavarja fürdés közben teljesen jelentéktelen kérdésekkel, közvetlenül sábesz előtt.
Hillel minden alkalommal felöltözik, kimegy, meghallgatja a kérdést és nyugodtan válaszol. A provokáció végül kudarcot vall.
Mussie számára ez a történet azt mutatja, hogy a türelem nem passzív tulajdonság. Komoly önuralom kell hozzá, különösen akkor, amikor az ember siet, fáradt vagy pontosan érzi, hogy szándékosan bosszantják.
Az egész Tóra egy lábon állva
Hillel egy másik történetben az embertárs szeretetéről tanít. Egy férfi azt kéri tőle, hogy tanítsa meg neki az egész Tórát, amíg fél lábon áll. Hillel válasza rövid: amit te nem szeretnél magadnak, azt ne tedd másnak. A többi ennek magyarázata.
Mussie ezt mélyebb síkra viszi. Ha az embert kizárólag külső tulajdonságai alapján nézzük, könnyű különbségeket találni. Ha a lélekre figyelünk, akkor megjelenik az összetartozás. Minden emberben ott van az isteni szikra, és ebből a nézőpontból könnyebb valódi szeretettel fordulni hozzá.
Az igazság Isten pecsétje
A következő tulajdonság az igazmondás. A Tóra arra tanít, hogy távolodjunk el a hazugságtól, a Talmud pedig úgy fogalmaz: „Az Örökkévaló pecsétje az igazság.”
Mussie ezt röviden, egyértelműen kezeli: aki jobb emberré szeretne válni, annak az igazsághoz való viszonyát is folyamatosan csiszolnia kell. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ne mondjunk valótlant, hanem azt is, hogy döntéseinkben és viselkedésünkben törekedjünk tisztességre.
Akinek száz van, kétszázat akar
Az elégedettség kérdésénél Mussie egy jól ismert talmudi gondolatot idéz: akinek száz van, kétszázat akar. Ha eléri a kétszázat, négyszázat szeretne, aztán nyolcszázat.
Ez a vágy szerinte nem egy bizonyos összegnél áll le. Az ember nem azért lesz elégedett, mert végre elér egy számot, hanem azért, mert belül megtanul elégedett lenni.
Az Atyák tanításaiból idézi: „Ki a gazdag? Aki örül annak, amije van.” A gazdagság így elsősorban hozzáállás. Lehet valakinek kevés, és mégis teljesnek érezheti az életét; másnak rengeteg van, és állandó hiányérzettel él.
A bátorság is építhető
Az utolsó tulajdonság a bátorság. Mózes Józsuét biztatja, Isten ugyancsak bátorságra szólítja fel őt, Dávid pedig Salamont erősíti, amikor a Szentély felépítésére készül.
Mussie Náchson ben Aminádáv történetét is felidézi, aki a Vörös-tengernél elsőként lépett a vízbe, amikor még semmilyen megoldás nem látszott. Ugyanilyen bátorság jelenik meg Dávid és Góliát történetében is.
A bátorság Mussie értelmezésében nem a félelem hiányát jelenti. Azt jelenti, hogy nehéz és bizonytalan helyzetben is képesek vagyunk megtenni a következő lépést.
Minden nap egy kicsit jobb emberként
A kétrészes sorozat második epizódja tovább bővíti azt a képet, amelyben a személyiség formálása maga is istenszolgálat. Kedvesség, irgalom, megbocsátás, türelem, szeretet, igazság, elégedettség és bátorság – Mussie ezeket olyan tulajdonságokként mutatja be, amelyek nem egyszerűen velünk született adottságok.
Mindegyiken lehet dolgozni. A cél pedig nem valamilyen végleges, tökéletes állapot elérése, hanem az, hogy az ember napról napra tudatosabban bánjon saját reakcióival, és egyre jobb változatát építse fel önmagának.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
