„Nem volt hozzá előadás” – Kovács András szerint az üres padsorokkal a Fidesz határozott választ adott
A Pirkadat július 14-i adásában Breuer Péter Kovács András újságíróval, a Mandiner munkatársával beszélgetett a parlamenti eseményekről, a Fidesz-frakció kivonulásáról, a 17. alaptörvény-módosításról, Gulyás Gergely frakcióvezetői lemondásáról, az egyházak és a politika viszonyáról, valamint a köztársasági elnök elleni megfosztási eljárás lehetőségéről. A beszélgetés a napi parlamenti közvetítés előtt azt próbálta értelmezni, milyen politikai üzenete van az üres kormánypárti padsoroknak és milyen jogállami következményei lehetnek az államfő körüli vitának.
Üres padsorok mint politikai válasz
Kovács András szerint a Fidesz-frakciónak nem nagyon maradt más eszköze arra, hogy felhívja a figyelmet a parlamentben történtek súlyára, mint a kivonulás. A 17. alaptörvény-módosítás elfogadása után a kormánypárti padsorok üresen maradtak, ami szerinte határozott politikai jelzés volt.
Úgy látja, nem lett volna értelme tovább bent maradni, és folytatni a folyamatos reagálást az ellenük irányuló kommunikációra. Az üres székek külön helyzetet teremtettek: a miniszterelnöknek nem volt közvetlen hallgatósága a kormánypárti oldalon, akikkel szemben a megszokott parlamenti koreográfia működhetett volna.
„A koreográfia megvolt” – fogalmazott Breuer Péter, Kovács pedig erre úgy reagált: „csak nem volt hozzá előadás”.
Gulyás Gergely lemondása és a 2030-as szabály
A beszélgetésben szóba került Gulyás Gergely frakcióvezetői lemondása is. Kovács András szerint a mostani törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy Gulyás erre hivatkozva lépjen vissza, hiszen a jelenlegi szabályozás alapján 2030-tól nem lehet parlamenti képviselő.
Breuer Péter felvetette: a Fidesz–KDNP padsoraiban sokan vannak hasonló helyzetben, akiknek az új szabályok után nem lesz esélyük folytatni. Kovács szerint nagyjából a Fidesz-frakció fele, a KDNP-ben pedig még ennél is több képviselő érintett lehet.
A KDNP frakcióvezetője ugyanakkor egyelőre nem mondott le. Kovács szerint lehet, hogy ott más politikai logika szerint gondolkodnak, vagy később kerül sor döntésre.
Előrehozott választásra nem számítanak
Breuer Péter azt is felvetette, hogy ilyen helyzetben más országokban akár előrehozott választások, bizalmatlansági indítványok vagy kormányváltási mechanizmusok is előkerülhetnek. Kovács András szerint Magyarországon ez nem reális forgatókönyv.
Úgy fogalmazott: a következő választásig biztosan marad a kormány. A magyar szabályok és politikai környezet másként működnek, mint több nyugat-európai rendszerben. A beszélgetésben elhangzott az is, hogy az államfőnek öt napja van aláírni a törvénymódosítást, így még kérdés, mit lép az ügyben.
Egyházak és politika: hol a határ?
A Magyar Nemzet egyik címlapi témája nyomán az egyházak és a politika viszonya is előkerült. Kovács András szerint az alapvető ellentmondás ott kezdődik, hogy kormányzati szinten korábban elhangzott: a politika nem kíván beleszólni az egyházak ügyeibe, az egyházak szabadabban működhetnek.
Ehhez képest a hétvégi országos evangélikus ifjúsági találkozón Tar Zoltán is előadást tartott. Kovács nem magát a személyt vagy a miniszteri szerepet akarta önmagában vitatni, hanem azt kérdezte: ha az állítás az, hogy a politika nem aktívkodik az egyházi térben, akkor mit jelent egy ilyen szereplés egy belső egyházi rendezvényen.
„Akkor ez most hogy van?” – idézte fel a kommentelők visszatérő kérdését.
Breuer Péter emlékeztetett: az államnak a vatikáni szerződés alapján is vannak feladatai az egyházakkal kapcsolatban. Kovács ezt nem vitatta, de azt hangsúlyozta, hogy a kérdés most nem a jogi keret, hanem a politikai állítás és a gyakorlat közötti feszültség.
Francia példa, adományozás és forradalmi hevület
A beszélgetésben előkerült a Notre-Dame felújításának példája is. Breuer Péter arra utalt, hogy Franciaországban az állam és az egyház erősen különválik, mégis hatalmas adományok gyűltek össze a leégett székesegyház helyreállítására.
Kovács András óvatosan kezelte a francia példát. Szerinte Magyarországon mások az anyagi lehetőségek, és a francia modell egyszerű átvétele nem biztos, hogy jó összehasonlítás. Július 14-e, a francia nemzeti ünnep kapcsán azt is megjegyezte: a jelenlegi politikai folyamatokban is lát forradalmi hevületet, amelynek szerinte nem lenne jó, ha csúnya vége lenne.
A téma így nem pusztán egyházfinanszírozási kérdésként jelent meg, hanem arról is szólt, hogy milyen szerepet vállaljon az állam, a politika és a társadalmi adományozás a közösségi intézmények fenntartásában.
Toroczkai és a miniszterelnöki vita
A Magyar Nemzet címlapfotója kapcsán Breuer Péter megkérdezte, hogy a kép a tegnapi parlamenti ülésen készülhetett-e. Kovács András szerint igen, valószínűleg akkor, mert korábban nem látta megjelenni máshol.
A miniszterelnökkel érdemi parlamenti vitát a kormánypárti padsorok kivonulása után főként Toroczkai László és a Mi Hazánk képviselői folytattak. Kovács szerint több kérdés továbbra is nyitva maradt, amelyekre ő maga is kíváncsi lenne, de ezek megválaszolása a következő politikai napokra marad.
Megfosztási eljárás: a jogállami út szűk ösvénye
A műsor végén a köztársasági elnök esetleges „trónfosztása” került szóba. Breuer Péter ironikusan utalt a szóhasználatra, Kovács András pedig elképesztőnek nevezte, hogy ilyen felvetés egyáltalán napirendre kerülhet.
Szerinte ha valaki jogállami módon akarja leváltani a köztársasági elnököt, akkor egyetlen út van: megfosztási eljárást kell indítani. Ehhez azonban konkrét, megfogható jogsértésre lenne szükség, amelyet az államfő hivatali ideje alatt követett el.
Kovács példaként Litvániát említette, ahol 2004-ben valóban eltávolították a köztársasági elnököt megfosztási eljárással. Ott a parlamenti többség előterjesztett egy vádiratszerű dokumentumot, az alkotmánybíróság elbírálta, és megállapította a törvénysértést. Kovács szerint ilyen jellegű konkrétum nélkül Magyarországon az eljárás önkényes lenne.
Várakozás jogvédőkre és uniós reakciókra
Kovács András azt mondta, kíváncsian várja, hogyan reagálnak majd a különböző európai jogvédő szervezetek és uniós intézmények. Szerinte ha egy köztársasági elnök ilyen módon történő eltávolítása felmerül, akkor annak európai jogállamisági szempontból is visszhangja kellene legyen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
