„Modernizáció, modernizáció, modernizáció” – Becsey Zsolt szerint csak abból lehet költeni, amit az ország megtermel
A Pirkadat vendége Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár volt, akivel Breuer Péter az uniós források lehívásáról, az egyetemek helyzetéről, a fiatal közgazdászok itthon tartásáról, a bérek és termelékenység kapcsolatáról, valamint a magyar beruházási gondolkodás hibáiról beszélgetett. Becsey szerint a gazdasági fordulathoz nem elég pénzt várni Brüsszelből: a társadalmi mentalitást is rendbe kell tenni.
Uniós pénzek: gyorsítás lesz, csoda nem
Becsey Zsolt szerint az Európai Unió részéről várható bizonyos gyorsítás, de a bürokratikus körök nem kerülhetők meg. A pénzeket több csoportra kell bontani: vannak futó, már előkészített projektek, amelyekre gyorsabban elindulhat a forrás, míg a covid-alaphoz kapcsolódó, felülvizsgált cselekvési terv esetében hosszabb folyamatra kell számítani.
A közgazdász úgy látja, ahol augusztus végéig új cselekvési tervet kell benyújtani és elfogadtatni, ott inkább csak jövőre lehet érdemi pénzmozgás. Az előlegek és az Erasmushoz hasonló oktatási programok hamarabb megindulhatnak, de a nagy építési beruházásoknál óvatos lenne.
„A nagy építkezésekkel járó kivitelező projekteknél én azért óvatos lennék” – mondta.
A fiatalokat nem elég adókedvezménnyel itthon tartani
Breuer Péter a közgazdászhallgatók jövőjéről is kérdezte vendégét. Becsey szerint a legfontosabb feladat az, hogy a fiatalok lássanak maguk előtt magyarországi perspektívát. Nem baj, ha valaki néhány évre külföldre megy tapasztalatot szerezni, de az igazi cél az, hogy hazajöjjön.
„A legfontosabb az, hogy itthon tartsuk őket” – fogalmazott.
Becsey szerint ehhez nem elég az anyagi ösztönzés vagy a 25 év alattiak adókedvezménye. A fiataloknak azt kell látniuk, hogy érdemalapon lehet előrelépni, nem kapcsolatok vagy lojalitás alapján. Ha ez megvalósul, szerinte többen maradnak Magyarországon.
Bérfelzárkózás csak termelékenységgel
A beszélgetésben szóba került, lehet-e Magyarországon osztrák vagy német bérszintet elérni. Becsey szerint a magyar hallgatók tudása sok esetben versenyképes, de az ország gazdasági teljesítménye még nincs azon a szinten, mint Ausztria vagy Hollandia.
A bérfelzárkózás feltétele a termelékenység emelése. Nemcsak a dolgozókon múlik, hanem a foglalkoztatókon, a vállalatokon és a kormányzati döntéseken is.
A megoldást három szóban foglalta össze: „Modernizáció, modernizáció, modernizáció.”
Csak annyit lehet költeni, amennyit megtermelünk
Becsey régi mániájának nevezte, hogy a magyar társadalomnak el kell fogadnia: csak annyit lehet fenntarthatóan elkölteni, amennyit az ország megkeres és előállít. Ha ennél tartósan többet költünk, akkor újra és újra az adósság problémájával kell szembenézni.
A hitelfelvételt önmagában nem tartja hibának, ha az termelő beruházáshoz kapcsolódik. Ha viszont a hitel csak korábbi adósság és kamat visszafizetésére megy, az szerinte „közgazdaságilag holttőke”.
A projekteknek önmagukban is értelmesnek kell lenniük
A közgazdász szerint Magyarországon túl sokszor költöttek olyan beruházásokra, amelyek megtérülését nem projektalapon, hanem közvetett, nehezen mérhető hatásokkal próbálták igazolni. Ilyen, amikor egy veszteséges eseményt vagy építkezést azzal magyaráznak, hogy majd javítja az országimázst.
„Nem lehet kábítani saját magunkat” – mondta Breuer Péter felvetésére, Becsey pedig egyetértett: Magyarország ebben sajnos jó teljesítményt mutat.
Szerinte minden beruházásnál meg kell kérdezni, hogy el tudja-e tartani magát, vagy legalább milyen arányban igényel tartós állami támogatást. Ha ez elmarad, az ország újabb és újabb veszteséges kötelezettségeket vesz a nyakába.
Ingyen ebéd helyett komoly számítások
Becsey úgy látja, a politikai rendszerben továbbra is erős az igény olyan kiadásokra, amelyek mögött nincs valódi megtérülési számítás. Ide sorolta a túlárazott kulturális, sport- vagy presztízsberuházásokat is.
A komolyabb ország működésének példájaként azt mondta: akkor hinné el, hogy valódi szemléletváltás történt, ha a társadalom leszokna az „ingyen ebéd” logikájáról. Példaként említette, hogy akár a kedvezmények rendszerét is újra kellene gondolni.
„A társadalmi mentalitást kell rendbe rakni, akkor rendben leszünk” – összegezte Becsey Zsolt.
A beszélgetés végén a közgazdász figyelmeztetése világos volt: uniós források, új hitelek és kormányzati ígéretek csak akkor hozhatnak valódi fordulatot, ha Magyarország közben megtanulja, hogy minden forintnak, minden projektnek és minden támogatásnak ára és következménye van.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
