„Ne vegyél el belőle semmit, és ne adjál hozzá semmit” – oktatásról, emlékezetről és Sávuotról beszélt Szabó György
A Pirkadat vendége Szabó György, a Mazsök elnöke volt, akivel Breuer Péter a zsidó oktatás támogatásáról, az antiszemitizmus elleni programokról, a történelemtanárok izraeli továbbképzéséről, a határon túli zsidó örökség megőrzéséről és az Üvegház jövőjéről beszélgetett. A műsor második felében Szabó György rabbinikus témákra is kitért: Sávuot jelentőségére, a Tízparancsolat meghallgatásának hagyományára és arra, miért ugyanaz a Tóra szövege bárhol nyitják is ki a világon.
Pályázatok és oktatási programok a fiatalokért
A beszélgetés elején a Mazsök fiatalokat támogató munkája került előtérbe. Szabó György elmondta, hogy a szervezet továbbra is segíti a szociálisan rászoruló zsidó fiatalokat, a pályázati anyag pedig a mazsök.hu oldalon érhető el. A támogatásokról a Mazsök kuratóriuma várhatóan a nyár végén dönt.
A beszélgetésben hangsúlyos téma volt az oktatás is. A Mazsök idén több civil szervezettel együtt olyan programokat valósít meg, amelyek középiskolásoknak és egyetemistáknak szólnak, különösen az antiszemitizmus és más gyűlöletformák elleni fellépés jegyében. Szabó György szerint ezekkel a kérdésekkel már a középiskolákban és az egyetemeken foglalkozni kell, mert a fiataloknak meg kell ismerniük „a társadalom teljes sokszínűségét”.
A Pázmány úttörő szerepe
Breuer Péter felidézte azt a projektet is, amelyben a Heti TV is részt vett: történelemtanárok, professzorok, túlélők, túlélők leszármazottai és hétköznapi megszólalók hosszabb beszélgetésekben osztották meg tudásukat, tapasztalataikat. A felvett anyagok a következő akadémiai évtől a Pázmányon kredites rendszerben kerülnek oktatásra és bemutatásra.
Szabó György szerint a Pázmány az elmúlt években több ilyen kezdeményezésben is úttörő szerepet vállalt. Ide sorolta a Szenes Hanna-kiállítást is, amely szerinte rendhagyó módon nyitott utat hasonló egyetemi programok felé. Úgy látja, más felsőoktatási intézményekben is egyre erősebben jelenik meg az igény az ilyen típusú oktatásra.
Magyar tanárok Jeruzsálemben
A Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és a Jad Vasem együttműködése kapcsán Szabó György pontosított: erről a programról nem múlt időben kell beszélni. Magyar történelemtanárok ma is rendszeresen utaznak Jeruzsálembe, ahol továbbképzésen vesznek részt.
„Ez nem egy elmúlt projekt, hanem ez egy folyamatosan, egyre több tanár részvételével megvalósuló projekt a két ország között” – fogalmazott. A beszélgetésben ez az oktatási vonal kapcsolódott össze azzal a gondolattal, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb terepe az iskola.
Zsinagógák, temetők, határok
Szóba került a történelmi Magyarország területén található zsidó temetők és zsinagógák sorsa is. Breuer Péter külön rákérdezett egy Kárpátaljához kötődő, fából készült zsinagóga ügyére, amelynek megmentésén Szabó György régóta dolgozik. A Mazsök elnöke egyértelművé tette: nem merült fel, hogy az épület Magyarországra kerüljön.
A zsinagóga szerinte saját történeti és földrajzi közegéhez tartozik, Kárpátalja zsidó örökségének része. Egy ilyen épületet nem lehet egyszerűen máshová helyezni, hacsak nem épül köré teljes, kárpátaljai kontextust bemutató múzeumi egység. A temetők ügyében ugyanakkor Magyarországon is bőven van feladat: Szabó György szerint a hatékonyabb védelemhez a temetőtörvény módosítására is szükség volna, hogy az jobban figyelembe vegye a zsidó felekezetek hitvilágát.
Ötszörösére nőtt a támogatott civil szervezetek köre
A Mazsök működéséről szólva Szabó György arról beszélt, hogy elnöksége idején jelentősen nőtt a támogatott zsidó civil szervezetek száma. Amikor átvette a kuratórium vezetését, a Mazsök nagyjából 11-12 zsidó civil szervezetet támogatott, mára ez a kör szerinte lényegesen nagyobb lett.
Úgy fogalmazott: „nagyjából megötszöröztük azoknak a szervezeteknek a számát, amelyeket a Mazsök támogatni tud”. A támogatás nemcsak működésre, hanem ötletek, közösségi programok és emlékezeti kezdeményezések megvalósítására is irányul.
Az Üvegház emlékezete
Az Üvegház kapcsán Szabó György elmondta, hogy a Mazsök a Carl Lutz Alapítvánnyal közösen készül a bemutató szoba működtetésére. A megállapodás aláírás alatt áll, és ha ez megtörténik, a két szervezet közösen tartja majd fenn a helyet.
Az Üvegház története a beszélgetésben nem pusztán emlékezeti kérdésként jelent meg, hanem annak bizonyítékaként is, hogy a vészkorszak idején zsidók, cionista fiatalok és embermentők együtt próbáltak életeket menteni. Szabó György jelezte: ott ma már természetesen nem embermentés folyik, hanem az emlékezet megőrzése.
Sávuot: amikor a zsidó nép zsidó néppé válik
A műsor vallási témával zárult: Sávuot ünnepével. Szabó György hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen „érdekes ünnepről”, hanem az egyik legfontosabbról van szó. Sávuot a Tóraadás, a betakarítás és az új termény ünnepe, a három zarándokünnep egyike.
A Mazsök elnöke szerint Sávuot legnagyobb jelentősége abban áll, hogy ekkor kapja meg a zsidó nép a Tízparancsolatot, és ekkor kötődik meg az Örökkévalóval az a szövetség, amely a mai napig tart. A Tízparancsolat felolvasása a világ zsinagógáiban központi elem, ezért arra kérte a nézőket, hogy minél többen menjenek el valamelyik hozzájuk közel álló zsinagógába.
A Tóra változatlan szövegéről szólva így fogalmazott: „A Tóra föl is hívja a figyelmünket, hogy ne vegyél el belőle semmit, és ne adjál hozzá semmit.” Szabó György szerint ezért természetes, hogy a Tórát nemzedékről nemzedékre változtatás nélkül kell továbbadni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
