„Nem az a megoldás, hogy betiltjuk” – Schumicky Balázs szerint a lakáspiacnak nem tiltásra, hanem egységes szabályokra van szüksége
Breuer Péter április 24-i Pirkadatában Schumicky Balázs, a Magyar Apartment Kiadók Egyesületének elnöke beszélt arról, hogyan hat a nemzetközi bizonytalanság a magyar turizmusra, és mi várható a rövid távú lakáskiadás szabályozásában. A beszélgetésből világosan kirajzolódott: a háborús feszültségek, a dráguló légi közlekedés és a kerületenként eltérő helyi döntések egyszerre szorítják bizonytalan helyzetbe a piacot.
A háború nem marad a térképen
A műsor elején még a Közel-Kelet került szóba, de Schumicky Balázs gyorsan egyértelművé tette: a távoli konfliktusoknak nagyon is közvetlen következményei vannak Budapesten. Különösen érzékenyen érinti a magyar turizmust az izraeli–iráni helyzet, mert az izraeli vendégek a fővárosi turizmus jelentős szegmensét adják. Amikor Izrael lezárta a légterét, sokan nem tudtak utazni, mások pedig azért halasztották el az útjukat, mert nem látták biztosítottnak a hazajutást.
A kerozin drágulása és az európai járattörlések pedig már nemcsak egy-egy célországot, hanem az egész kontinens turizmusát érintik. A kérdés már nem az, hogy van-e kereslet, hanem az, hogy a vendég egyáltalán el tud-e jutni a lefoglalt szállására.
A rövid távú kiadás körül továbbra is nagy a bizonytalanság
A beszélgetés második fele a budapesti lakáspiac egyik legvitatottabb területéről szólt: a rövid távú lakáskiadásról. Schumicky szerint ma az egyik legnagyobb probléma az, hogy nincs egységes, kiszámítható budapesti szabályozás. Kerületenként más elvek és más politikai szándékok érvényesülnek, miközben a piac szereplői, a lakók és az önkormányzatok is bizonytalanságban élnek.
Az ötödik kerületben szerinte egy működőképes, betartható rendszer alakult ki. A hatodik kerületben viszont 2026 januárjától teljes tiltás lépne életbe, amit az egyesület alkotmánybíróságon támadott meg. Schumicky szerint ez a tiltás nemcsak túlzó, hanem kontraproduktív is.
A tiltás nem szünteti meg a jelenséget, csak átalakítja
A legélesebb állítása az volt, hogy a teljes tiltás nem oldja meg a konfliktusokat, csak más formába tereli őket. A hatodik kerület példáját hozta fel: ott több korábbi, kis kapacitású, magasabb minőségű apartman már most hostelként vagy panzióként próbál tovább működni. Vagyis a néhány fős, rendezettebb vendégforgalmat felváltja egy nagyobb ágykapacitású, zajosabb, sokszor olcsóbb tömegszállás.
„Nem az a megoldás, hogy betiltjuk a magánszálláshelyeket, de a társasházakban most hosztelekké, panziókká alakulnak át a nagy alapterületű, nagy ágyszámú lakások” – fogalmazott. Ez szerinte épp azokat a lakókat hozza rosszabb helyzetbe, akiknek a nyugalma érdekében a tiltást meghozták.
A lakók védelméhez szankciók és világos szabályok kellenének
Schumicky nem vitatta, hogy a társasházakban való együttélés konfliktusokat szülhet, de szerinte erre nem az általános tilalom a jó válasz. Inkább olyan szabályozás kellene, amely világossá teszi, kihez lehet fordulni, ha baj van, milyen feltételekkel lehet szállást kiadni, és milyen szankció jár annak, aki megsérti a közösségi együttélés szabályait.
Azt állította, hogy ma sem a rövid távú szálláskiadóknál, sem más, lakóházakban működő szolgáltatásoknál nincs valódi, gyorsan érvényesíthető szankciórendszer. Márpedig ettől nemcsak a piac, hanem a lakók is védtelenek maradnak.
Az új kormánytól egységes fővárosi rendszert várnak
Az egyesület abban bízik, hogy az új kormányzat végre egységes budapesti keretszabályokat alkot. Schumicky szerint olyan döntéshozókra lenne szükség, akik nemcsak a hagyományos szállodaipart ismerik, hanem a rövid távú lakáskiadás sajátosságait is értik. A céljuk nem a korlátlan piac, hanem egy kiszámítható, minden szereplő számára átlátható rendszer.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
