„Könnyű volt belépni ebbe a háborúba, és nehéz kilépni belőle” – Kis-Benedek József szerint Trump már az idővel harcol
Breuer Péter április 24-i Pirkadatának vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, volt katonai attasé volt. A beszélgetés középpontjában ezúttal is a Közel-Kelet állt: az amerikai–iráni–izraeli konfliktus, a libanoni tűzszünet meghosszabbítása, valamint a Hormuzi- és a Báb-el-Mandeb-szoros körüli fenyegetések. A stúdióban elhangzott értékelés szerint Donald Trump most már nem új frontokat akar nyitni, hanem menekülne egy olyan háborúból, amelynek gazdasági és politikai ára egyre nagyobb.
Trump már nem kezdené, inkább lezárná
Kis-Benedek József szerint az amerikai elnök ma már egyértelműen abban érdekelt, hogy a közel-keleti konfliktust valamilyen formában lezárja. Úgy fogalmazott: „ő nem akarja ezt a háborút elkezdeni. Most már egyre inkább kapálózik azért, hogy befejezze.” A szakértő szerint ebben a novemberi félidős választások is szerepet játszanak, mert Trump politikailag nem áll erősen, és egy elhúzódó háború csak tovább rontaná a helyzetét.
A volt katonai attasé ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a háborúból nem egyszerű kiszállni. „Ebben a háborúban viszonylag könnyű volt belépni, és nehéz kilépni belőle” – mondta, hozzátéve: Irán pontosan látja az amerikai nehézségeket, és igyekszik időt nyerni.
Libanon: meghosszabbított tűzszünet, változatlan feszültség
A beszélgetés egyik fő témája az volt, hogy Washington újabb három hétre meghosszabbítaná a libanoni tűzszünetet, miközben az Egyesült Államok közvetlenül is részt vesz a tárgyalásokban Izrael és Libanon között. Kis-Benedek szerint azonban a helyzet törékenyebb annál, mint amit a diplomáciai közlemények sugallnak.
A Hezbollah lefegyverzése szerinte továbbra is távoli cél. „Ők hallani nem akarnak erről” – mondta, és arra is figyelmeztetett, hogy a libanoni hadsereg gyenge, miközben a Hezbollah komoly fegyverkészletekkel rendelkezik. A háttérben pedig továbbra is ott van Irán befolyása. A szakértő nem zárta ki, hogy a mostani huzavona végül újabb belső feszültségekhez, akár polgárháborús helyzethez vezethet Libanonban.
A szorosok kérdése már nem csak katonai ügy
A műsorban külön szó esett a Hormuzi-szoros és a Báb-el-Mandeb-szoros helyzetéről is. Kis-Benedek szerint ezek lezárása nemcsak katonai, hanem világméretű gazdasági következményekkel járna. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság már most is érezhető az energiaárakon, a Vörös-tenger térségében pedig újabb veszélyek látszanak.
A szakértő szerint „benne van a pakliban”, hogy a húszik megpróbálják lezárni a Báb-el-Mandeb-szorost is. Ez nemcsak Izraelt, hanem Egyiptomot és egész Európát is érzékenyen érintené. Egyiptom számára különösen nagy lenne a veszteség, mert a Szuezi-csatorna forgalma és a Vörös-tengerre épülő turizmus is súlyosan sérülne.
Pakisztán, ENSZ, közvetítők: mindenki próbál szerepet találni
Breuer Péter felvetésére Kis-Benedek arról is beszélt, hogy Pakisztán látványosan próbál közvetítő szerepbe kerülni a térségben. Ez szerinte részben arról szól, hogy Iszlámábád diplomáciai súlyt akar növelni, részben pedig arról, hogy maga is érdekelt a térség stabilizálásában.
A beszélgetésben az ENSZ szerepe is előkerült, méghozzá meglehetősen borúlátó hangnemben. Kis-Benedek szerint a világszervezet ma már nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyet elvileg kellene, ezért próbálják egyes államok saját csatornákon pótolni a hiányzó nemzetközi közvetítést. Szerinte az ENSZ reformja régóta időszerű lenne, de ennek egyelőre nincs nyoma.
Magyarország szempontja: olaj, kiszolgáltatottság, külpolitikai fordulat
A beszélgetés végén szóba került a Barátság kőolajvezeték helyreállítása is. Kis-Benedek úgy látja, hogy ez rövid távon gazdaságilag kedvező fejlemény, de a nagyobb kérdés az, milyen külpolitikai környezetben történik mindez. Úgy fogalmazott: az új magyar kormány másképp közelít majd ezekhez a konfliktusokhoz, mint az előző kabinet.
A szakértő szerint az elmúlt évek külpolitikája kudarcot vallott, és most egy új viszony alakulhat ki Magyarország, az Európai Unió és a térség szereplői között. A közel-keleti válság azonban így is közvetlenül hat a magyar gazdaságra: az energiaárakon, az ellátásbiztonságon és a külpolitikai mozgástéren keresztül is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
