„A 45 nap nagyon sok idő” – Kovács András szerint az izraeli választás még teljesen átírhatja az erőviszonyokat
A Pirkadat szeptember 11-i adásában Breuer Péter Kovács András független újságíróval beszélgetett arról, mi érdekli ma igazán a közönséget, hogyan teljesítenek egymáshoz képest a bel- és külpolitikai tartalmak, és milyen politikai folyamatok zajlanak Svédországban, Németországban, Izraelben és Ukrajnában. Szóba került szeptember 11. huszonötödik évfordulója, az európai radikális pártok erősödése, az amerikai külpolitika, valamint az ukrajnai háború demográfiai következménye is.
Ötvenszer többen néztek egy belpolitikai videót
Kovács András érdekes összehasonlítást hozott saját közösségimédia-tapasztalataiból.
Szeptember 11. huszonötödik évfordulójára készített egy videót arról, hogyan változtatta meg a terrortámadás a világot. Egy nappal korábban viszont belpolitikai témában, a Tisza támogatottságáról, a magas üzemanyagárakról és más hazai kérdésekről publikált.
A különbség meglepte.
„A kettő nézettsége közötti eltérés jelenleg ötvenszeres a belpolitikai videó javára.”
Szerinte ez azt mutatja, hogy a magyar közönséget jelenleg sokkal közvetlenebbül érinti és érdekli a hazai politikai küzdelem.
Szeptember 11. mégsem veszítette el jelentőségét
Kovács szerint a 2001-es támadás történelmi választóvonal volt, bár több várakozás, amely közvetlenül utána megjelent, nem igazolódott.
Azt mondta, sokan egy egységesülő arab vagy muszlim világgal számoltak, ez azonban az elmúlt huszonöt évben nem következett be.
A külpolitikai témák ugyanakkor továbbra is jelentős nézettséget hoznak, főként akkor, ha aktuális konfliktusokról vagy ismert politikai szereplőkről van szó.
Az izraeli választás nagyobb érdeklődést hozhat
Breuer Péter felvetette, hogy érdemes lenne hasonló módon tesztelni a közelgő izraeli választások iránti érdeklődést.
Kovács jelezte, hogy készül ilyen tartalommal.
Úgy véli, Benjamin Netanjahu személye önmagában is nagyobb figyelmet hozhat, függetlenül attól, hogy a jelenlegi felmérések szerint milyen esélyei vannak.
„A 45 nap nagyon sok idő.”
Szerinte ennyi idő alatt teljesen megváltozhatnak az erőviszonyok, ezért a mostani kutatásokból nem érdemes végleges következtetést levonni.
Svédországban másképp működik a radikális jobboldal
A beszélgetésben a közelgő svéd választás is előkerült.
Kovács szerint a svéd helyzet eltér a németországitól, mert a bevándorlásellenes Svéd Demokraták az elmúlt ciklusban már kormányközeli szerepet töltöttek be.
Miniszteri pozícióik nem voltak, de kívülről támogatták a kormány működését.
Kovács elmagyarázta a svéd „negatív parlamentarizmus” lényegét is: egy kormánynak nem feltétlenül kell aktív parlamenti többséget szereznie, elegendő, ha nincs többség ellene.
A svéd választás nem forgatja fel Európát
Kovács szerint akár a jobb-, akár a baloldal nyer Svédországban, az nem fogja alapjaiban megváltoztatni az Európai Unió irányát.
A Svéd Demokraták ráadásul külpolitikai kérdésekben több ponton jelentősen különböznek a német AfD-től.
Kiemelte, hogy kifejezetten Ukrajna-párti álláspontot képviselnek.
Berlin már érdekesebb lehet
Németországban viszont szerinte komolyabb következménye lehet a következő tartományi választásoknak.
Berlin politikai súlya jóval nagyobb, és a felmérések szerint ott is radikális erő vezethet.
Kovács szerint az amerikai politika is sajátosan viszonyul ezekhez a pártokhoz.
Úgy látja, Washington jelenlegi vezetése kész támogatni olyan politikai erőket Európában, amelyek konfliktusban állnak a brüsszeli vezetéssel, függetlenül attól, hogy a politikai paletta jobb vagy bal szélén helyezkednek el.
Az ukrajnai háborúnak generációs ára van
A beszélgetés egyik legsúlyosabb témája Ukrajna demográfiai helyzete volt.
Kovács szerint a háború egyik legmélyebb következménye az ország lakosságának hosszú távú összeomlása lehet.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 1991-ben Ukrajna lakossága nagyjából ötszöröse volt Magyarországénak, a születések számában ma már sokkal kisebb a különbség.
„Ha ez nem demográfiai katasztrófa, akkor micsoda?”
Szerinte a veszteség messze túlmutat a fronton elesettek számán.
A kivándorlók jelentős része talán nem tér vissza
Kovács azt is kérdésesnek tartja, hogy a Nyugat-Európába menekült ukránok közül hányan költöznek majd haza.
Úgy látja, aki Németországban, Ausztriában vagy Olaszországban stabil egzisztenciát épít, annak rendkívül nehéz lesz visszatérnie egy háború után újjáépülő országba.
A gazdasági különbségek és a családok biztonsága szerinte erős visszatartó tényezők lesznek.
Szerinte a háborút le kellene zárni
Kovács hangsúlyozta, hogy nem valamelyik fél igazát akarja eldönteni.
Azt tartja tragikusnak, hogy egyik oldal sem látszik hajlandónak olyan kompromisszumra, amely lezárhatná a háborút.
„Ha én ukrán lennék, látva ezeket a számokat, én mindenképpen azt mondanám, hogy most már fejezzük be, és kezdjük el az országnak a megmaradt részét újjáépíteni.”
Úgy látja, generációk életét határozhatja meg, ha a háború tovább húzódik.
Trump már a félidős választásokra koncentrálhat
Kovács szerint Donald Trump amerikai elnök külpolitikai kommunikációját egyre inkább a közelgő félidős választások határozhatják meg.
Úgy látja, az ukrajnai közvetítésben sem sikerült látványos áttörést elérni, és az Iránnal kapcsolatos ígéreteket is erős kétellyel kezeli.
Arra a kijelentésre, hogy Irán a választásokig kapitulálhat, így reagált:
„Irán mitől fog kapitulálni?”
Szerinte ennek jelenleg kevés kézzelfogható jele van.
A húszik újabb gazdasági veszélyt jelentenek
A jemeni húszik és a Báb el-Mandeb-szoros helyzete is szóba került.
Kovács szerint ha a szoros hajóforgalmát komolyan korlátozzák, annak súlyos következménye lehet a világgazdaságra.
Elmondta, hogy legutóbb 103 dollár körüli hordónkénti olajárat látott, és nem számít gyors enyhülésre.
Úgy véli, az iráni konfliktus elhúzódása ugyanúgy gazdasági és energiapiaci problémává válhat, mint katonai üggyé.
A beszélgetés végén abban maradtak: az izraeli választások közeledtével érdemes lesz visszatérni arra is, hogy a magyar közönség figyelmét mennyire tudja megragadni egy olyan kampány, amelyben negyvenöt nap alatt még szinte minden megváltozhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
