„Ahol már van tíz imádkozni vágyó zsidó ember, az már rossz társaság nem lehet” – Szabó György a heti szakaszról, a minjenről és a magyar komjáti zsinagógáról
A Pirkadatban Breuer Péter Szabó Györggyel beszélgetett a heti szakaszról, a mindennapi zsinagógai életről és a magyar komjáti fa zsinagóga újjáépítéséről. A Mazsök elnöke egyszerre adott helyzetképet egy hosszú, határokon átívelő örökségmentő munkáról és arról is, hogyan működik ma a zsidó vallási élet Budapesten, ahol a reggeli minjenek időpontjai már a hívek életéhez igazodnak.
Három év munkája után az ungvári skanzenben épül újjá a zsinagóga
A beszélgetés elején Szabó György a magyar komjáti fa zsinagóga történetéről beszélt. Az épület 1865 óta szerepel a kataszteri térképeken, vagyis bizonyosan ettől az időponttól állt eredeti helyén. A cél az volt, hogy a zsinagóga ne pusztuljon el végleg, hanem az ungvári skanzenben kapjon új helyet, a Kárpátalja más részeiről átszállított fatemplomok között.
A munka három éve indult, az elbontás néhány hónapja kezdődött el, a szerkezet elemei pedig már át is kerültek Ungvárra. Jelenleg az alapozás zajlik, és a tervek szerint szeptemberre ismét állni fog az épület. A külső forma rekonstruálható, a belső tér azonban komolyabb feladatot ad: az eredeti berendezés megsemmisült, nincsenek róla használható fotók, rajzok vagy leírások. Emiatt több intézmény közös kutatásba kezdett, hogy egy Kárpátaljára jellemző zsinagógabelsőt lehessen kialakítani.
Szabó György azt is jelezte, hogy a teljes belső rekonstrukció 2027-re készülhetne el, és bízik abban, hogy az új magyar kormány is támogatja majd a folytatást.
Szétszóródott darabok, előkerülő emlékek
A zsinagóga mentése közben az is kiderült, milyen sok kárpátaljai és magyarországi zsidó emlék került szét a világban az elmúlt évtizedekben. Szabó György szerint a nyolcvanas évek végéig gyakorlatilag „szabadrablás” folyt ezen a téren: eltűntek tóraszekrények, ablakok, díszítőelemek, és ezek ma Izraeltől Amerikáig különböző helyeken bukkannak fel.
A magyar komjáti zsinagóga Dávid-csillagos ablaka például a washingtoni Holokauszt Múzeumba került, ahonnan másolatot kapnak vissza. A belső berendezés nagy része viszont végleg elveszett. Szabó György egy másik példát is említett: a Szeretetkórházban található tóraszekrényben olyan „időkapszulákat” talált, amelyekből pontosan megállapítható volt, mikor és kik készítették.
A heti szakasz: szentség, áldozat, emberi törvények
A műsor második felében a heti szakasz került szóba. Szabó György elmondta, hogy ezúttal is dupla szakaszt olvasnak: Ácháré mot–Kedosim. A szöveg egyfelől a szentély szolgálatával foglalkozik, másfelől számos ember és ember közötti törvényt sorol fel.
A magyarázat egyik fontos pontja az volt, hogy Áron fiai, Nádáv és Ávihu halála után a szentek szentjébe csak Jom Kippurkor léphet be a főpap. Ugyanebben a szakaszban jelenik meg az a tiltás is, hogy a zsidó nép csak a szentélyben mutathat be áldozatot. Szabó György szerint ennek azért van nagy jelentősége, mert a későbbi prófétai szövegekben rendre visszatérő bűn lesz, hogy az emberek más helyeken is áldoznak.
A heti szakaszban szó esik a vérfogyasztás tilalmáról is, de a beszélgetés hangulatából az is érződött, hogy ez a tanulás nem pusztán vallásjogi kérdésként jelenik meg, hanem olyan hagyományként, amely a mindennapi élet rendjét is formálja.
Minjen, időbeosztás és zsinagógaváltás
Breuer Péter a budapesti zsinagógai élet gyakorlati oldalára is rákérdezett. Szabó György szerint ma már nem minden közösségben van napi három ima, és a különböző helyszínek tudatosan eltérő időpontokban kezdenek, hogy minél többen találjanak maguknak megfelelő lehetőséget.
Elmondta, hogy Óbudán, a Zsilipben, a Vasváriban és a Keren Orban is más időpontban indul a reggeli ima, így a hívek a saját munkarendjükhöz tudják igazítani a napjukat. Ő maga is zsinagógát váltott: ma reggelenként a Zsilipben imádkozik, mert így egy órát nyer a napi munkájában.
Amikor Breuer Péter arról kérdezte, milyen ott a társaság, Szabó György egyetlen mondattal foglalta össze az egész beszélgetés egyik legfontosabb tanulságát: „Ahol már van tíz istenfélő, imádkozni vágyó zsidó ember, az már rossz társaság nem lehet.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
