„Idegen emberek egymást ölelték az utcán” – Gelencsér Ferenc szerint a választás egy korszak végét hozta el
A Pirkadat vendége Gelencsér Ferenc, a Momentum leköszönő országgyűlési képviselője volt, aki már csak néhány napig tagja a parlamentnek, de állítása szerint ez nem visszavonulást, hanem egy új politikai helyzet kezdetét jelenti számára. A beszélgetésben szóba került a Momentum döntése, hogy nem indult a választáson, a Tisza elsöprő győzelme, az ellenzék átrendeződése, az EU-s pénzek sorsa és az is, mit gondol a következő kormány első intézkedéseiről.
A választás nem csak kormányváltás volt
Gelencsér Ferenc szerint a választás eredménye jóval több egyszerű hatalomváltásnál. Úgy látja, a társadalomban valódi katarzis zajlott le, amelynek hangulatát személyesen is megtapasztalta. „Idegen emberek egymást ölelték az utcán, mindenki táncolt” – fogalmazott, és ehhez azt is hozzátette: „egy népünnepély volt gyakorlatilag”.
A Momentum politikusa szerint ez annak szólt, hogy a választók le akarták zárni az elmúlt tizenhat évet. Ebből a szempontból úgy látja, a Tisza Párt mögötti támogatás nem egységes ideológiai tömb, hanem nagyon széles, sokféle politikai hátterű választói közösség, amelyet most a változás akarata kötött össze.
Miért lépett hátra a Momentum?
A beszélgetés egyik kulcspontja az volt, hogyan látja a Momentum szerepét ebben az átalakulásban. Gelencsér emlékeztetett rá, hogy pártja már korábban arra a következtetésre jutott: a régi ellenzéki logikával nem lehet áttörést elérni. Ezért döntöttek úgy, hogy nem indulnak a választáson.
Szerinte ezt sokan akkor értetlenül fogadták, utólag azonban a történések őket igazolták. A Momentum nem eltűnni akart, hanem félreállni egy olyan helyzetben, amikor a választók többsége egyetlen erős kihívó mögé akart beállni. Gelencsér azt állítja, a párt tagjai közül sokan így is részt vettek a kampányban, kopogtattak, plakátoltak, dolgoztak a változásért.
Nem minden támogatás jelent azonos politikai közösséget
Gelencsér Ferenc hangsúlyozta, hogy a Tisza mögött felsorakozott szavazókat nem lehet egyetlen politikai irányzatba besorolni. Úgy fogalmazott, vannak köztük liberálisok, szocialisták, zöldek, konzervatívok és olyanok is, akik egyszerűen csak elégedetlenek voltak a korábbi rendszerrel.
Ebben a helyzetben szerinte a következő kormány első időszakában különösen fontos lesz a türelem. Azt mondta, meg kell adni az új kabinetnek azt az időt, amely minden frissen felálló kormányt megillet, és csak ezután lehet igazán megítélni, hogy a beígért változásokból mi valósul meg.
Az EU-s pénzek nélkül nehéz lesz fordulatot elérni
A gazdasági helyzetről Gelencsér meglehetősen sötét képet festett. Azt mondta, a költségvetés állapota súlyos, és az elmúlt években a magyar gazdaság látványosan lelassult. Ebben szerinte kulcsszerepe volt annak is, hogy az Orbán-kormány konfliktusos viszonyba került az Európai Unióval.
A Momentum politikusa abból indul ki, hogy az új kormány egyik legfontosabb célja az lesz, hogy hazahozza a befagyasztott uniós forrásokat. Úgy véli, ezek nélkül nem lehet valódi gazdasági élénkítést végrehajtani, és több későbbi ígéret is ezen áll vagy bukik. Azt ugyanakkor elismerte, hogy ez nem egyik napról a másikra történik meg, és a lengyel példából az is látszik: Brüsszel nem fog automatikusan mindent azonnal felszabadítani.
Mi marad a Momentumból?
A beszélgetés végén Gelencsér arról is beszélt, hogy a Momentum nincs kész, még ha most nem is parlamenti párt. Szerinte a több mint ezer fős tagság továbbra is komoly politikai közösséget jelent, és a következő időszak a megújulásról szólhat.
Afelől nem hagyott kétséget, hogy a párt előtt nehéz időszak áll, de saját szerepét sem lezárásként írta le. Továbbra is momentumosnak vallja magát, és azt sugallta, hogy a parlamentből való távozás után sem vonul ki a közéletből.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
