„A győztesnek kell gesztust tennie a legyőzött felé” – Lomnici Zoltán szerint most dől el, milyen ország következik
Breuer Péter vendége a Pirkadatban dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász volt, akivel a választás utáni helyzetről, a közjogi intézmények jövőjéről és az új politikai korszak első jeleiről beszélgettek. A beszélgetés középpontjában az állt, milyen magatartás várható a győztesektől, mennyire maradnak érvényesek a jogállami korlátok, és mi történik akkor, ha a politikai akarat a teljes átrendezést célozza meg.
A választás után nem csak a győztesnek van dolga
Lomnici azzal kezdte, hogy nem tekinti magát „Éceszgébernek”, és nem vállalkozik arra, hogy a teljes rendszert átfogóan megmagyarázza. Azt ugyanakkor világossá tette: a választás lezárult, az öröm és az ünneplés a győzteseket illeti meg, de a vesztes oldalnak is számot kell vetnie a történtekkel.
Szerinte most nemcsak politikai, hanem emberi helyzetek is tömegesen alakulnak át. Arra is utalt, hogy sokan bizonytalanságban élnek, mert nem tudják, az új hatalom hogyan bánik majd azokkal, akik eddig az állami rendszer részei voltak. Úgy fogalmazott: azoknak, akik most nehéz helyzetbe kerülnek, „reményt” kell küldeni.
Hol húzódik a határ a politikai akarat és a jogállam között?
A beszélgetés egyik legerősebb része a közjogi intézmények sorsa körül forgott. Lomnici arra figyelmeztetett, hogy a győzelem nem jelentheti automatikusan azt, hogy minden, korábban megválasztott közjogi szereplőt félre kell állítani. Szerinte a jogállami működés egyik próbája épp az lesz, hogyan viszonyul az új hatalom azokhoz a tisztségviselőkhöz, akiknek mandátuma még érvényes.
Azt mondta, „a győztesnek kell gesztust tennie a legyőzött felé”, és ezt nem puszta udvariassági kérdésnek, hanem demokratikus minimumként írta le. Felidézte, hogy a rendszerváltás idején is az volt az egyik fontos alapelv, hogy a kétharmados erő mögött is legyen önmérséklet. Ennek hiányát most kockázatosnak látja.
Izrael ügye nem technikai kérdés
A műsorban külön blokkot kapott Izrael és a magyar zsidóság biztonságának kérdése. Lomnici szerint aggodalomra ad okot, hogy a Tisza-szimpatizánsok egy részénél erős antiszemita reflexek láthatók, amit főként a közösségi médiás kommentmezőkben érzékel. A beszélgetésben felidézte a Hősök terén tartott rendezvényt is, ahol Izrael-ellenes rigmusok hangzottak el, és ezt olyan jelzésnek tartja, amelyet nem szabad félvállról venni.
A leendő új kormány Izraelhez való viszonyát illetően óvatosabban fogalmazott. Nem gondolja, hogy Magyar Péter személyesen antiszemita lenne, sőt, a Páva utcai megemlékezésen tett gesztusait kifejezetten pozitívnak nevezte. Ugyanakkor súlyos kérdésnek tartja, hogy az új politikai irány mennyiben követi majd az eddigi, Izrael mellett következetesen kiálló magyar külpolitikai gyakorlatot.
Brüsszel, szuverenitás, új egyensúly
Lomnici szerint az új kormány legfontosabb feladatai közé tartozik majd, hogy rendezze Magyarország viszonyát az Európai Unióval, de közben ne adja fel azokat a szuverenitási szempontokat, amelyek az elmúlt évek vitáinak középpontjában álltak. Úgy látja, az Európai Unió részéről is erős politikai akarat volt a változás elősegítésére, és ez szerinte túlment a szokásos politikai véleménynyilvánítás keretein.
Azt azonban hangsúlyozta: most már nem a kampány logikája szerint kell működni, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva. Ebből a szempontból kulcskérdés lesz, hogy az új vezetés képes-e különbséget tenni politikai ellenfél és állami intézmény között.
A következő hetek mutatják meg az irányt
A beszélgetés végén Lomnici nem forradalmi jóslatokat tett, hanem inkább figyelmeztetett: a mostani eufória gyorsan szertefoszolhat, ha az új rendszer nem tud önmérsékletet mutatni. A közjogi intézményekhez, a zsidó közösségek biztonságához és a nemzetközi kapcsolatokhoz való viszony szerinte hamar megmutatja majd, hogy valóban új minőség következik-e, vagy csak új szereplőkkel folytatódik a régi politikai reflexek világa.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
