„Irán nem enged” – Kis-Benedek József szerint a világ egy sokkal nagyobb olajválság felé sodródik
A Pirkadat április 7-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József ezredes, egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés az iráni háborús helyzet körül forgott: szó esett az eltűnt dúsított uránról, az amerikai katonai lépésekről, az Ábrahám-egyezmények sorsáról, a NATO jövőjéről és arról is, milyen gazdasági következményei lehetnek a konfliktus elhúzódásának. A szakértő több ponton is élesen bírálta az amerikai stratégia hiányát, és azt állította: Irán jóval felkészültebb, mint azt Washington gondolta.
Az eltűnt urán és a bizonytalanság
A beszélgetés elején Kuvait trónörökösének kijelentése került szóba, amely szerint az Egyesült Államoknak meg kellene találnia a 450 kilogrammnyi uránt, és végleg rendeznie kellene a helyzetet. Dr. Kis-Benedek József szerint azonban az első és legfontosabb kérdés az, hogy egyáltalán hol van ez az anyag. Mint mondta, „nem lehet tudni, hogy hol van ez a 450 kg urán”, és az sem zárható ki, hogy már nincs is Irán területén.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sugárzó anyagról van szó, és léteznek műszerek a felkutatására, ez korántsem egyszerű művelet. Szerinte azonban ez csak egy része a történetnek, a nagyobb probléma az amerikai fellépés következetlensége.
„Nincs egy stratégia, főleg nincs exit stratégia”
Dr. Kis-Benedek József a beszélgetés egyik legerősebb mondatában azt állította, hogy „össze-vissza intézkednek az amerikaiak”. Szerinte nem látszik sem világos katonai stratégia, sem kilépési terv arra, hogyan lehetne lezárni ezt a háborút. Donald Trump nyilatkozatait is ellentmondásosnak nevezte: egyik nap tárgyalásról, másik nap fenyegetésről beszél.
A szakértő szerint az iráni vezetés ráadásul nem azért nem tárgyal, mert ne lenne kivel, hanem mert nem akar. Úgy fogalmazott: „ez egy fake news”, vagyis hamis felvetés, hogy hiányoznának a tárgyalópartnerek. A valódi probléma szerinte az, hogy Washington félreismerte Irán képességeit.
Irán tartalékai megmaradtak
A szakértő szerint az amerikai és izraeli támadások ugyan jelentős károkat okoztak, vezetőket likvidáltak és infrastruktúrát semmisítettek meg, de az iráni hadipotenciál nem omlott össze. Azt mondta, a rakéták és drónok egy része érintetlen maradt, a drónokat pedig gyorsan tudják pótolni. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy Irán hosszabb konfliktusra is berendezkedett.
Közben az öböl menti arab államok is nehéz helyzetbe kerültek. Az amerikai jelenlét miatt célponttá válhatnak, miközben a gazdaságuk, különösen a turizmusuk is megsínyli a válságot. Dr. Kis-Benedek József ezt úgy összegezte: „sikerült felforgatni a Közel-Keletet”.
Az Ábrahám-egyezmények háttérbe szorultak
Breuer Péter arról is kérdezte vendégét, hogy a mostani helyzet erősítheti-e az Ábrahám-egyezményeket. A válasz egyértelmű nem volt. A szakértő szerint jelenleg senki nem ezzel foglalkozik, mert a katonai és gazdasági válság teljesen háttérbe tolta ezt a folyamatot. Úgy fogalmazott: az egyezmények „nem halottak, hanem ad acta vannak téve”.
A térségbe érkező amerikai tengerészgyalogosok sem a béke irányába mutatnak. Dr. Kis-Benedek József szerint nem 3500, hanem inkább 10 ezer főről lehet szó, és ez azt mutatja, hogy Washington még mindig nem döntötte el, pontosan mire készül.
A mostani olajválság nagyobb lehet, mint a hetvenes éveké
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása a gazdasági következményekről szólt. Breuer Péter felvetette, hogy a világ már a hetvenes évek olajválságát emlegeti, de a szakértő szerint a mostani helyzet még súlyosabb lehet. Azt mondta: „ami most van, az sokkal nagyobb lesz és sokkal több országot érint”.
Ezt azzal indokolta, hogy ma az egész világgazdaság még jobban rá van utalva a kőolajra, nemcsak a közlekedés, hanem a szállítás, a műanyagipar és a mezőgazdaság miatt is. Az izraeli támadások nyomán a műtrágyagyártás is sérülhet, ami később a terméshozamokra is hatással lehet.
Nincs rendszerváltás a levegőből
Trump fehér házi kijelentésére reagálva, miszerint az iráni nép segítséget kér az Egyesült Államoktól a rendszerváltáshoz, Dr. Kis-Benedek József szintén keményen fogalmazott. Szerinte ez is „abszolút fake news”, és semmiféle valós társadalmi alapja nincs annak, hogy külső katonai nyomásra rendszer bukjon Teheránban.
Azt mondta, korábban valóban lehetett ilyen amerikai elképzelés, de mostanra világossá vált, hogy ez nem működik. Sőt, szerinte az iráni társadalomban inkább ellenkező hatást válthat ki a külső támadás.
NATO, Trump és Európa
A beszélgetés végén a NATO jövője is szóba került. Dr. Kis-Benedek József szerint Trump valóban neheztel Európára, amiért az európai országok nem támogatják egyértelműen az iráni fellépést, de nem tartja valószínűnek, hogy az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból. Szerinte Washington pontosan tudja, hogy szüksége van Európára, és a Trump-korszak sem tart örökké.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
