„Amit ma mond, holnap lehet, hogy az ellenkezője igaz” – Kis-Benedek József szerint még messze a közel-keleti nyugalom
A Pirkadatban dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár elemezte a gyorsuló iráni válságot. Breuer Péterrel arról beszéltek, miért nem működik Donald Trump ultimátumpolitikája, milyen következménye lehet a Hormuzi-szoros körüli patthelyzetnek, és miért nem reális rövid távon sem a rendszerváltás Iránban, sem a konfliktus gyors lezárása.
Trump határidői nem hozzák közelebb a megoldást
A beszélgetés elején szóba került, hogy Donald Trump öt napot adott a tárgyalások megkezdésére, és 48 órát a szoros újranyitására. Kis-Benedek József szerint ez a fajta ultimátumpolitika nem működik egy ennyire elmérgesedett helyzetben. Úgy fogalmazott: „ezt nem lehet két perc alatt lezárni”, mert a konfliktus már régen túlnőtt a Közel-Keleten, és globális gazdasági következményei vannak.
A szakértő szerint ugyan titkos tárgyalások zajlanak az Egyesült Államok és Irán között pakisztáni közvetítéssel, de az iráni vezetés jelenleg nem mutat valódi tárgyalási szándékot. Eközben Trump nyilatkozatai szerinte kiszámíthatatlanok, és nem rajzolnak ki következetes stratégiát.
Szárazföldi akció is képbe került
Kis-Benedek József arról is beszélt, hogy már nemcsak légicsapásokról van szó. Az amerikai tervek között szerepelhet egy korlátozott szárazföldi művelet is, egy, az iráni partokhoz közeli stratégiai jelentőségű sziget elfoglalása érdekében. Ez a terület kulcsszerepet játszik az olajszállításban, ezért egy ilyen lépés súlyos eszkalációt jelentene.
A szakértő szerint az amerikai 82-es légideszant-hadosztály készenlétben van, de egy ilyen akció komoly veszteségekkel és az iráni válaszlépések kiszámíthatatlan következményeivel járna. A térségben pedig újabb front nyílhatna, ha a konfliktus kiterjedne a Bab el-Mandeb-szorosra is.
Izrael súlyos károkat okoz, de nem érte el a politikai célját
A beszélgetés másik központi témája Izrael szerepe volt. Kis-Benedek József szerint az izraeli légicsapások komoly pusztítást végeznek Iránban, de nem hozták meg azt az eredményt, amit sokan vártak tőlük. Szerinte a „rendszerváltás”, amelyben sokan reménykedtek, nem reális forgatókönyv.
Úgy látja, Iránban nem az történik, hogy a külső támadások megingatják a hatalmat, hanem ellenkezőleg: a támadások inkább összezárják a társadalmat. Ebből következően sem Reza Pahlavi, a sah fia, sem más emigrációban élő szereplő nem tud valódi alternatívát kínálni. A szakértő szerint az iráni lakosság nem fog egy külföldről visszatérő vezető mögé felsorakozni.
Az eltűnt urán és a bizonytalan jövő
A műsorban szóba került a több száz kilogrammnyi, nagy tisztaságú urán kérdése is. Kis-Benedek József azt mondta, jelenleg nem tudni biztosan, hol van ez a készlet, de szerinte könnyen elképzelhető, hogy elrejtették, és később újra elővehető lesz. Vagyis az atomprogram teljes felszámolásáról szerinte nem lehet beszélni.
Ebben a helyzetben az amerikai és izraeli nyilatkozatok, amelyek teljes megsemmisítésről szólnak, nem fedik teljesen a valóságot. A rakétagyártás és a katonai kapacitások egy része is megmaradt, így a konfliktus folytatódására kell készülni.
„A közel-kelet teljesen felborult”
A beszélgetés végén Kis-Benedek József nem próbálta szépíteni a helyzetet. Azt mondta, a Közel-Kelet „teljesen felborult”, és rövid időn belül nem várható rendezés. Sőt, szerinte még mindig vannak olyan forgatókönyvek, amelyek tovább mélyíthetik a válságot.
Breuer Péter megjegyzésére, hogy ennél már aligha lehet bonyolultabb a helyzet, a szakértő egyetlen mondattal válaszolt: „Nyugodjunk meg, hogy tud.” Ez a mondat jól összefoglalta a beszélgetés hangulatát is: a térségben nem a lezárás, hanem az újabb kockázatok ideje jött el.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
