„Nem kívánunk beleszólni” – Grósz Andor a választásokról, zsinagógákról és a vidéki zsidóság újraépítéséről
A Pirkadat március 19-i adásában Breuer Péter vendége dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke volt. A beszélgetésben egyszerre került szóba a magyar zsidó közösség vidéki jelenléte, két fontos új kiállítás megnyitása, a hódmezővásárhelyi zsinagóga ötven évre szóló használatba vétele, valamint az is, hogyan viszonyul a Mazsihisz a közelgő parlamenti választásokhoz. Az interjúból egy olyan szervezet képe rajzolódott ki, amely a politikai semlegességet hangsúlyozza, miközben tudatosan építi újra a vidéki zsidó emlékezet és közösségi jelenlét tereit.
Hódmezővásárhelyen ötven évre újra zsidó kézbe került a zsinagóga
Grósz Andor a beszélgetés elején a hódmezővásárhelyi megállapodást nevezte „történelmi igazságszolgáltatásnak”. A város önkormányzata és a Mazsihisz közötti egyezség értelmében a helyi, szecessziós zsinagóga ötven évre a helyi zsidó közösség, illetve a Mazsihisz használatába került.
Az elnök szerint ez nem pusztán jogi vagy ingatlanügy, hanem annak az elismerése, hogy a város zsidósága másfél évszázadon át aktív részese volt Hódmezővásárhely polgárosodásának, gazdasági és társadalmi építésének. Ugyanakkor benne van annak a történelmi ténynek a tudomásul vétele is, hogy 1944-ben a helyi zsidóságot deportálták, a közösség nagy része elpusztult, és csak töredékük tért vissza.
Vallási és kulturális tér is lesz belőle
Grósz Andor azt mondta, a Mazsihisz célja nemcsak az épület fenntartása, hanem az is, hogy vallási események mellett a város egészét megszólító kulturális programoknak is otthont adjon. A zsinagóga mellett működő kiállítótér kapcsán jelezte: annak újraszervezése folyamatban van, a jelenlegi anyagot pedig részben frissíteni kell, különösen a 1944 utáni időszak bemutatásával.
Győr és Nagykanizsa: új kiállítások a vidéki zsidó múltról
Az interjú másik hangsúlyos része a vidéki kiállítások ügye volt. Breuer Péter felvetésére Grósz Andor részletesen beszélt a győri új tárlatról, amelyet a magyar kormány támogatásával, több országos intézmény – köztük a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár – közreműködésével hoztak létre.
Az elnök szerint a győri kiállítás nemcsak technikailag korszerű, hanem tartalmában is újszerű, mert nem kizárólag a holokausztot mutatja be, hanem a város zsidóságának teljes történeti szerepét. A győri zsidóság ugyanis nemcsak elszenvedője volt a 20. század tragédiáinak, hanem aktív építője is a város kereskedelmi, ipari, oktatási és egészségügyi életének.
Nem csak az áldozatoknak állít emléket
Ugyanezt a szemléletet emelte ki Nagykanizsa kapcsán is, ahol szintén új kiállítótér nyílt. Grósz Andor hangsúlyozta: ezek az intézmények nem pusztán emlékhelyek, hanem annak bizonyítékai is, hogy a vidéki zsidóság nem lábjegyzet, hanem a magyar történelem egyik szerves alkotóeleme volt.
„Nem kívánunk beleszólni” – a Mazsihisz és a választások
A közelgő április 12-i választásokról szólva Grósz Andor egyértelművé tette: a Mazsihisz nem kíván pártpolitikai szerepet vállalni. Úgy fogalmazott, hogy három éve meghirdetett céljuk a politikamentesség, és ezt most is tartják. Minden politikai szereplővel készek kapcsolatot tartani, „ha tisztelettel fordulnak irányunkba”, de nem feladatuk, hogy választási iránymutatást adjanak.
A semlegesség nem közöny
A Mazsihisz elnöke ugyanakkor jelezte: a semlegességnek is van határa. Akkor szólalnak meg, ha a zsidó közösség hitét, alapelveit vagy a demokratikus működés kereteit érzik veszélyben. Vagyis a távolságtartás nem passzivitást, hanem felelősségteljes önkorlátozást jelent.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
