Pirkadat: Dr. Hortay Olivér – Honnan lesz energia?
2026. február 12-én a Heti TV Pirkadat című műsorában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér energiaszakértő volt. A beszélgetés a globális olajpiaci átrendeződésektől Paks II. helyzetén át a német energiapolitikai fordulatig és Magyarország energiafüggetlenségének kérdéséig ívelt.
Venezuelai olaj és a globális átrendeződés
A műsor elején szóba került, hogy Venezuela évek után ismét jelentős nyersolajszállítmányt indított, ami geopolitikai és piaci szempontból is figyelemre méltó. Hortay Olivér szerint ez egyelőre inkább szimbolikus jelentőségű, hiszen Venezuela kitermelése még nem képes érdemben befolyásolni a világpiaci árakat. Ugyanakkor az exportirányok átrendeződése komoly változásokat indíthat el.
Kiemelte, hogy India továbbra sem kíván lemondani az orosz olajról, függetlenül az amerikai nyomásgyakorlástól. Az indiai energiapolitika pragmatikus: onnan vásárol, ahol olcsóbban jut hozzá a nyersanyaghoz. India az uniós szankciók nyomán közvetítő szerepbe került: az orosz nyersolajat finomítja, majd késztermékként értékesíti az Európai Unió felé.
Paks II. – mérföldkő a betonöntés
A szakértő jelentős mérföldkőnek nevezte a Paks II. projekt első betonöntését. Ezzel az atomerőmű hivatalosan is építés alatti státuszba került, ami jogi és diplomáciai értelemben is új helyzetet teremt. A szükséges engedélyek döntő része rendelkezésre áll, így a projekt stabilabb szakaszba lépett.
Hortay Olivér szerint Magyarország számára az atomenergia kulcselem az energiamixben, de önmagában nem elegendő. Egy stabil rendszer három pilléren nyugszik: nukleáris energia, megújulók és rugalmas, gyorsan indítható kapacitások – például gáztüzelésű erőművek vagy energiatárolók. A téli csúcsterhelések – amelyek meghaladták a 8000 MW-ot – világosan mutatták, hogy a rendszer kiegyensúlyozásához szükség van ilyen rugalmas egységekre.
Német fordulat az atomenergiában
A beszélgetés során szóba került Németország energiapolitikája is. Hortay Olivér rámutatott: a német társadalomban már korábban kisebbségbe kerültek az atomenergia teljes elutasítói. Az utolsó blokkok bezárásakor a lakosság jelentős része a működtetés folytatását támogatta.
Mostanra politikai szinten is megjelent az önkritika. A német kancellár történelmi hibának nevezte a működő atomerőművek leállítását. Ugyanakkor a bezárt blokkok újraindítása nem egyszerű technikai kérdés: komoly vizsgálatokra és engedélyezési folyamatokra lenne szükség. Valószínűbbnek tartja, hogy új erőművek – akár kis moduláris reaktorok – építése kerülhet napirendre.
Magyar energiafüggetlenség és kitermelés
A szakértő friss adatokat is ismertetett: Magyarország földgázkitermelése 2025-ben megközelítette a 2 milliárd köbmétert, ami több mint egy évtizede nem látott szint. Az olajkitermelés is rekordot döntött, meghaladva az 1 millió tonnát. Bár ez nem teszi lehetővé az önellátást – hiszen a hazai éves gázfogyasztás mintegy 8,5 milliárd köbméter –, a csökkenő tendencia megállt, és a kitermelés ismét növekedési pályára állt.
A gáztárolók töltöttsége megnyugtató, a stratégiai olajtartalékok rendelkezésre állnak. Hortay Olivér szerint a jelenlegi ellátásbiztonság stabil, és Magyarország nemcsak saját igényeit képes biztosítani, hanem jelentős energetikai támogatást is nyújt Ukrajnának – villamosenergia- és földgázszállítás formájában.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
