„A sebek egyre mélyebbek” – meddig bírják még a kereskedők az árréssapkát?
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának január 21-i adásában M. Kende Péter vendége volt Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A beszélgetés középpontjában az árréssapka hatásai álltak, különös tekintettel arra, hogy már a nagy diszkontláncok is nyíltan jelzik: a jelenlegi szabályozás hosszabb távon komoly károkat okoz a teljes kereskedelmi szektornak.
Egy év után is forr a levegő az árréssapka körül
Neubauer Katalin szerint figyelemfelkeltő jel, hogy immár a diszkontláncok – alacsony költségszintjük ellenére – is hangot emelnek az árréssapka miatt. Ha egy ilyen modellre épülő szereplő is nehézségekről beszél, akkor a 10–15 százalékkal magasabb költségszinten működő szupermarketek helyzete még súlyosabb. A 10 százalékos árréssapka egy szupermarketben akár 1000–1100 terméket is érinthet, ami az árbevétel közel felét jelenti.
Nem csak a jelen fáj – a jövő torzul
A főtitkár hangsúlyozta: a probléma nem pusztán pillanatnyi veszteség. A korábbi hatósági árak tapasztalataiból kiindulva jól látható, hogy az ilyen beavatkozások hosszabb távon torzítják a piacot. Bár most nincs lakossági felhalmozás, az árréssapka tartós fennmaradása átalakíthatja a kereskedelem szerkezetét, és kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
Diszkontfölény és beszűkülő választék
Neubauer Katalin szerint a jelenlegi helyzet tovább erősíti a diszkontláncok pozícióját. Ezek a szereplők hatalmas marketingerővel és árbevétellel rendelkeznek, így könnyebben vonzzák magukhoz a vásárlókat. Ennek azonban ára van: ha a piac ebbe az irányba tolódik el, a vásárlók rövid időn belül szűkülő kínálattal találkozhatnak. A döntést nem a fogyasztó hozza meg, hanem a diszkontlánc beszerzési osztálya – arról, milyen liszt, tészta vagy frissáru kerül a polcokra.
A hazai feldolgozóipar is veszíthet
A főtitkár külön kiemelte a magyar feldolgozóipar veszélyeztetettségét. Számos kisebb, értékes hazai gyártó ma még a szupermarketek és kisebb boltok polcain tud jelen lenni. Ha ezek a csatornák meggyengülnek, a nagy láncok nem fogják „kincsként őrizni” a sokszínű kínálatot, ami hosszú távon az élelmiszerválaszték elszegényedéséhez vezethet.
Miért csak a kiskereskedelem viseli a terhet?
Neubauer Katalin visszatérő problémaként említette, hogy az árréssapka kizárólag a kiskereskedelemre nehezedik. A teljes ellátási lánc bevonása nélkül ez sem rövid, sem hosszú távon nem fenntartható. Bár a jogalkotó korábban elismerte, hogy ez a „legegyszerűbb” megoldás, a főtitkár szerint ez nem jelenti azt, hogy gazdaságilag is helyes.
Nincs közös fellépés – politikai termék az árréssapka
A beszélgetés során elhangzott: bár szakmai egyeztetések zajlanak a piaci szereplők között, valódi közös fellépésre jelenleg nincs tér. Az árréssapka politikai termékké vált, amely rövid távon a lakosság számára kedvező, így érdemi változás a választásokig nem várható. A szövetség tudatosan távol tartja magát a pártpolitikától.
Nehéz év a kereskedelemben
A 2025-ös év eddigi tapasztalatairól Neubauer Katalin elmondta: különösen a nem élelmiszer-kereskedelemben rendkívül nehéz a helyzet. A dömpingárakkal dolgozó távol-keleti online szereplők komoly versenyhátrányba hozzák a hazai vállalkozásokat. Sok kereskedő már most azon gondolkodik, hogy alapjaiban kell megváltoztatnia működését, ha versenyben akar maradni.
„Remélem, nem tűnnek el a boltok”
A beszélgetés végén a főtitkár személyes hangon beszélt arról, hogy számára is fontos a fizikai boltok világa: a válogatás, a beszélgetés, a személyes élmény. Attól tart, hogy ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, ez az élmény erősen visszaszorulhat. A következő beszélgetésben szeretné részletesen áttekinteni, milyen eszközökkel maradhatnak életben a hagyományos kereskedők ebben az átalakuló piaci környezetben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
