„Nem lehet mindent az időjárásra fogni” – hóhelyzet, közlekedés és fővárosi túlélés
A Pirkadat február eleji adásában Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés apropóját a hirtelen jött hó és jég okozta közlekedési káosz adta, de gyorsan szóba került a főváros pénzügyi helyzete, a közgyűlés működése és az érdekképviseletek mozgástere is.
Jégpályává vált város
Naszályi Gábor szerint a keddi nap azért is volt különösen veszélyes, mert „ilyet valóban még nem láttam”: a lehullott csapadék azonnal ráfagyott az utakra, a város nagy része szó szerint jégpályává változott.
Elmondta, hogy reggel a csúcsidőben nem tapasztalt érdemi takarítást, estére pedig „szó szerint a halálfélelem” kísérte a közlekedést. Ennek ellenére – meglepetésére – súlyos balesetekkel nem találkozott, mert az autósok többsége rendkívül óvatosan vezetett.
Ki, mikor, mit rendelt meg?
A hóhelyzet politikai vitát is gerjesztett: közösségi oldalakon és a közgyűlésben is egymást érték a vádak arról, hogy ki rendelte meg késve a takarítást, és ki hibázott.
Naszályi hangsúlyozta: nincsenek adatai arról, pontosan mikor és milyen döntések születtek, de szerinte volt olyan időjárási helyzet, „amire egyszerűen nincs gyors technikai válasz”. Úgy fogalmazott, el kell fogadni, hogy az időjárásnak vannak szélsőséges pillanatai, amikor a józan ész – otthon maradni, óvatosan közlekedni – többet ér bármilyen utasításnál.
A ház előtti hó és a józan ész határai
A beszélgetés során szóba került az is, mennyire reális elvárás, hogy mindenki azonnal eltakarítsa a havat a háza előtt. Naszályi szerint túl van ez „lépve”:
az emberek nappal dolgoznak, éjszaka alszanak, és nem életszerű, hogy „óránként kimenjenek lapátolni”, különösen úgy, hogy a járdák sózása tilos. Szerinte ebből sokszor felesleges hisztéria lesz, miközben a körülmények objektíven nehezek.
Közgyűlés: 90 százalék kampány, 10 százalék munka
A hóhelyzet után a fővárosi közgyűlés került szóba. Naszályi úgy értékelte: az ülés „90 százalékban vérforraló” volt, mert Budapest ügyei helyett országos politikai kampány zajlott.
Ugyanakkor a maradék 10 százalékot biztatónak nevezte: amikor konkrét ügyekről volt szó, „a józan ész diadalmaskodott”, és megszülettek fontos döntések. Külön kiemelte, hogy a tiszás képviselők szerinte következetesen és józanul szavaztak.
„Szégyen, hogy Budapest egyik napról a másikra él”
A legsúlyosabb kritikát a főváros pénzügyi helyzetéről fogalmazta meg. Döbbenetesnek nevezte, hogy miközben Budapestet gyakran „gazdag városként” emlegetik, valójában folyószámlahitelből él, miközben milliárdokat vonnak el tőle szolidaritási hozzájárulás címén.
„Ez teljesen megmagyarázhatatlan” – mondta, hozzátéve, hogy a legdrágább finanszírozási formával, banki hitelekkel kell működtetni az ország motorját jelentő fővárost.
11 milliárd mínusz és érdekképviseleti egyeztetések
Felmerült a kérdés: a legutóbbi, mintegy 11 milliárd forintos elvonás után szükséges-e új egyeztetés a városvezetés és az érdekképviseletek között.
Naszályi elmondta, hogy a „Budapest családnál” működő szakszervezetek amúgy is szoros együttműködésben dolgoznak, és napirenden van annak áttekintése, hogyan áll a korábban kötött bér- és foglalkoztatáspolitikai megállapodás végrehajtása.
Bérmegállapodások a bizonytalanságban
A BKV dolgozóinál a héten érkezik az első emelt bér, más közlekedési cégeknél már megkapták. Naszályi szerint ilyen körülmények között „óriási eredmény”, hogy sikerült megállapodást kötni, és ezt a dolgozók többsége is reálisan értékeli.
Hangsúlyozta: a szakszervezetek nem politikai kampányt folytatnak, hanem a mindenkori döntéshozóval tárgyalnak – „legyen az Fidesz, Tisza vagy bárki más”.
„A fővárosnak működnie kell”
A beszélgetés végén a közelgő választások kapcsán Naszályi egyértelművé tette: április 12. után új kormány alakul, függetlenül attól, ki nyer. Ami biztos, hogy „az, ami most van, nem jó”: a főváros és az önkormányzatok működésképtelensége senkinek nem érdeke.
Szerinte az önkormányzatiság felszámolása nem jelentene megoldást, mert azt „már egyszer megtapasztaltuk, és nem volt sikertörténet”. A cél csak egy lehet: működő Budapest, elfogadható kompromisszumokkal és kiszámítható feltételekkel a dolgozók számára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
