„A 10 százalék akkor 10 százalék” – egyeztetések nélkül nincs megnyugtató bérrendezés
Február 4-én a Pirkadat reggeli műsorában M. Kende Péter vendége Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja volt. A beszélgetés középpontjában a strasbourgi bírósági döntés, valamint a pedagógusbérek körüli bizonytalanságok és feszültségek álltak.
Megfigyelések tanárok és orvosok ellen
A beszélgetés Strasbourg felől indult: az Emberi Jogok Európai Bírósága megsemmisítette azt a magyar szabályozást, amely lehetővé tette állami alkalmazásban álló tanárok és orvosok megfigyelését konkrét gyanú nélkül.
Nagy Erzsébet hangsúlyozta: önmagában a döntés fontos, de szerinte nem tekinthető lezárt ügynek. „Jó lenne azért megtudni, hogy kiket érintett ez” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az átláthatóság és a valódi elszámoltatás nélkül a jogsértések következményei homályban maradnak.
„Az igazság napja akkor jön el, amikor a pénz a számlán van”
A műsor súlypontja gyorsan a pedagógusbérekre helyeződött át. Január végére ígérték az új bérek pontos kiszámítását, ám Nagy Erzsébet szerint az „igazság napja” valójában akkor jön el, amikor a bérjegyzékek és az utalások ténylegesen megérkeznek.
A PDSZ ezért kérdőívet indított, hogy pontos képet kapjanak arról, „mennyi lett az annyi” a valóságban. A szakszervezet már korábban jelezte: problémás, hogy a teljesítményértékeléshez kapcsolódó bérelemek fedezete nem megfelelően jelent meg a számításokban.
Fedezethiány és utólagos korrekciók
Nagy Erzsébet részletesen elmagyarázta, hogy a teljesítményértékeléshez kötött bérrész a jogszabály szerint az illetmény része, így bele kellett volna számítani a 10 százalékos emelés alapjába.
Mint elmondta, erre már az egyeztetéseken figyelmeztettek, mégis csak később érkezett pótfedezet, amikor a tankerületekben már kiszámolták az emeléseket. Ez vezetett ahhoz, hogy egyes helyeken „kisebb mértékű differenciálást” engedtek meg, ami újabb feszültségeket szült.
„Ciki és piti” – játék a számokkal
A beszélgetés egyik legerősebb pontja a 10 százalékos emelés kérdése volt. A műsorvezető és vendége egyetértettek abban, hogy a 9,7–9,9 százalékos megoldások hiteltelenek.
Nagy Erzsébet szerint: „a 10 az egy kerekszám”, és különösen kellemetlen, hogy miközben erről kommunikál a kormány, a gyakorlatban lefelé kerekített százalékok jelennek meg. Ráadásul mindez egy olyan időszakban történik, amikor az infláció továbbra is jelentős.
A legnagyobb vesztesei: az oktatást segítők
Különösen súlyos problémának nevezte, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók – dajkák, pedagógiai asszisztensek, technikai munkatársak – gyakorlatilag kimaradtak az érdemi béremelésből.
Náluk továbbra is csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése érvényesül, miközben érdemi változásra „99 százalékos valószínűséggel” legkorábban 2027-től lenne esély.
Sztrájk, mint utolsó eszköz
A PDSZ ezért folyamatosan méri a sztrájkhajlandóságot, amely ebben a körben – Nagy Erzsébet szerint – meglehetősen magas. Felhívta a pedagógusokat, hogy helyben alakítsanak szakszervezeti csoportokat, mert csak így lehet akár egy kétórás figyelmeztető sztrájkot megszervezni.
Úgy fogalmazott: „valamit még ki kellene sajtolni ebből a jelenlegi hatalomból”, mielőtt a választási kampány teljesen háttérbe szorít minden érdemi tárgyalást.
Tanulságok Németországból
A beszélgetés végén nemzetközi kitekintés is szóba került. Nagy Erzsébet példaként említette a németországi sztrájkokat, ahol még korlátozott jogi környezetben is erős a munkavállalói összefogás.
A PDSZ ezért közös workshopot és tanulmányutat tervez német szakszervezetekkel, abban bízva, hogy a hazai pedagógusok is „lendületet kapnak” az ottani tapasztalatokból.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
