„Pluszos stagnálásban élünk” – miért nem húzza a gazdaság a költségvetést?
A Pirkadat gazdasági blokkjában Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés apropóját a friss GDP-adatok adták, de hamar világossá vált: a számok mögött sokkal mélyebb szerkezeti problémák húzódnak meg.
0,3 százalék: növekedés vagy csak stagnálás?
A magyar gazdaság teljesítménye 0,3–0,4 százalék körüli növekedést mutat, amit Becsey Zsolt „pluszos stagnálásnak” nevezett. Formálisan nem recesszió, de szerinte ez messze nem jó hír.
Rámutatott: a régió országai jellemzően 2–2,5 százalékos bővülést produkálnak, miközben az Európai Unió egészében is 1,5 százalék körüli növekedés volt jellemző. A 27 tagállam közül egyik sem zárt negatív tartományban, Magyarország viszont a sereghajtók között van.
Miért veszélyes a stagnálás?
A közgazdász szerint a probléma nem pusztán az összehasonlításban rejlik. Az európai gazdasági és költségvetési rendszerek többsége növekedésre van „kalibrálva”: inflációkövető bérek, nyugdíjak, intézményi finanszírozások épülnek arra, hogy a gazdaság termel pluszbevételt.
Ha nincs növekedés, „nem tudjuk tartani az egyensúlyokat”, mert a költségoldal lefelé rugalmatlan, miközben a bevételi oldal nem hoz többletet.
Van pénz az embereknél – mégsem költenek eleget
A kormányzati kommunikáció szerint több pénz marad a családoknál: adómentesség az anyáknak, 13. és 14. havi nyugdíj, egyéb juttatások. Becsey Zsolt azonban óvatosságra intett.
A reálbérek valóban emelkedtek, de ez nem csapódik le automatikusan a fogyasztásban. Az emberek óvatosak, törlesztik lakás- és autóhiteleiket, és inkább félretesznek. Bár már látszik 3–4 százalékos kiskereskedelmi bővülés, ennél szerinte többre nem lehet számítani.
Mi hiányzik a növekedéshez?
A fogyasztás önmagában nem tudja felhúzni a gazdaságot. „A gazdag nem fog kétszer vacsorázni” – fogalmazott a közgazdász. A valódi növekedéshez beruházásokra és nettó exportbővülésre lenne szükség.
Ezzel szemben az elmúlt 14 negyedévben a beruházások csökkentek, vagy stagnáltak. Ennek oka a magas kamatszint és a bizonytalanság. Becsey szerint a beruházás nemcsak pénz, hanem bizalom kérdése is: ha a vállalkozók nem látnak kiszámítható környezetet, nem vágnak bele fejlesztésekbe.
Különadók és bizalomhiány
Különösen problémásnak nevezte a különadók rendszerét. Példaként említette a téli fűtési támogatást, amely nagyjából 50 milliárd forintos tétel – szerinte egy állami költségvetésben ez „piti összeg”.
Mégis, ezt is részben extra profitadókra terhelik rá, ami tovább rontja a befektetői bizalmat. A hitelminősítők nemcsak az összegeket nézik, hanem az egyoldalú, kiszámíthatatlan lépéseket is.
Szociális intézkedések fedezet nélkül
Becsey Zsolt külön kitért a 13–14 havi nyugdíj és más nagyvonalú szociális intézkedések kérdésére. Szerinte nem az a baj, hogy az emberek támogatást kapnak – „sőt, sokan még többet is megérdemelnének” –, hanem az, hogy mindezt a nyugdíjrendszer már nem bírja el.
Ezeket a kifizetéseket költségvetési hiányból finanszírozzák, termelési oldali fedezet nélkül, ami tovább növeli az államháztartási hiányt és a kamatkiadásokat. „A kamat kidobott pénz” – hangsúlyozta.
Kettős mérce: állam és önkormányzatok
A beszélgetés végén szóba került az önkormányzatok helyzete is. Becsey ellentmondásosnak nevezte, hogy az állam szigorú zárszámadást vár el a településektől, miközben maga „nyakra-főre” növeli a költségvetési hiányt.
Szerinte egy egészségesebb rendszerben az önkormányzatok több adóbevétel felett rendelkeznének, cserébe viszont maguk finanszíroznák saját közszolgáltatásaikat. Ez nagyobb felelősséget és átláthatóságot is jelentene.
„Meg kell tanulnunk, hogy a szolgáltatásnak ára van”
Becsey Zsolt felidézte: elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer még a nyugdíjasoknak is újra hozzá kell járulniuk a közlekedés költségeihez.
Nem népszerű gondolat, de szerinte hosszú távon csak így alakulhat ki az a társadalmi tudat, hogy „egy szolgáltatásért – ha nem is a teljes árát – de valamit fizetni kell”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
