„A valóság alkalmazkodik Trumphoz?” – Seres Attila értékelte a hetet a Pirkadatban
A Pirkadat január 16-i adásának vendége Seres Attila, a Hírolvasó főszerkesztője, a Heti TV szerkesztő–műsorvezetője volt. Breuer Péter ezúttal a hét nemzetközi eseményeit tekintette át vele, különös hangsúlyt helyezve az amerikai külpolitikára, Grönland geopolitikai szerepére és az izraeli–iráni feszültségekre.
Kiszámíthatatlanság mint stratégia
Seres Attila szerint az amerikai elnök politikájának egyik kulcsa éppen a kiszámíthatatlanság. Úgy fogalmazott: nem feltétlenül arról van szó, hogy az amerikai elnök viszonya bizonytalan a valósággal, hanem inkább arról, hogy „a valóság is alkalmazkodik Trump elképzeléseihez”. Ez a stratégia szerinte tudatos, hiszen ha minden lépés előre kalkulálható lenne, az autoriter rendszerek könnyebben tudnának lavírozni a nagyhatalmak reakciói között.
Grönland felértékelődése és az északi sark jelentősége
A beszélgetés egyik központi témája Grönland volt. Seres Attila emlékeztetett arra, hogy az Északi-sarkvidék jelentősége az elmúlt években radikálisan megnőtt: a jég olvadása új hajózási útvonalakat és ásványkincsekhez való hozzáférést tesz lehetővé. Megítélése szerint nem a korábbi amerikai adminisztrációk „nemtörődömségéről” van szó, hanem arról, hogy most vált igazán időszerűvé a térség stratégiai kezelése.
Gyarmatosítás és információs háború
Grönland kapcsán szóba került a dán gyarmati múlt is. Seres Attila felidézte: az 1960-as évektől az 1990-es évekig súlyos visszaélések történtek az inuit lakossággal szemben, köztük kényszersterilizálások. Ezt „népességcsökkentésként” és morálisan védhetetlen gyakorlatként jellemezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: ezek a történetek nem újak, csak most kerültek reflektorfénybe, amikor Grönland geopolitikailag felértékelődött. Szerinte ez is az információs háború része.
Izrael, Irán és a halogatott beavatkozás
A Közel-Kelet kapcsán Seres Attila óvatosan kezelte azokat az értesüléseket, amelyek szerint Izrael kérte volna az amerikai katonai beavatkozás elhalasztását Irán ellen. Úgy vélte: senkinek nem érdeke Irán hirtelen destabilizálása, mert egy hatalmi vákuum beláthatatlan következményekkel járna. „Lehet, hogy sokan az iszlamista rezsim bukásának drukkolnak, de az igazi kérdés az: mi jönne utána?” – vetette fel.
Blöff vagy tudatos visszalépés?
Seres Attila szerint nem kizárt, hogy az amerikai elnök a katonai beavatkozás lehetőségének lebegtetésével inkább politikai nyomást gyakorolt, semmint valódi háborús szándékot jelzett volna. Úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy „soha nem is akart ténylegesen beavatkozni”, a visszalépést pedig diplomáciai egyeztetések eredményeként kommunikálják.
A nemzetközi politika jelenlegi állapotát a bizonytalanság, az információs hadviselés és a hosszú távú stratégiai érdekek ütközése határozza meg. Seres Attila értelmezésében a látszólag kaotikus döntések mögött gyakran tudatos hatalompolitikai megfontolások húzódnak meg, legyen szó Grönlandról, Iránról vagy az Egyesült Államok globális szerepéről.
