„Itt nem fognak megegyezni” – Kis-Benedek József szerint az iráni alku apró részleteken csúszhat el
A Pirkadat június 2-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. A rövid, feszes beszélgetésben az amerikai–iráni tárgyalások esélyeiről, a dúsított urán sorsáról, a Hormuzi-szoros megnyitásáról, az iráni vezetés állapotáról, Donald Trump belpolitikai mozgásteréről és Gáza háttérbe szorulásáról esett szó.
Trump megállapodást akar, de a feltételek túl messze vannak egymástól
Kis-Benedek József szerint az amerikai elnök láthatóan pozitívan próbálja beállítani a folyamatot, és azt üzeni, hogy minden rendeződni fog. A szakértő azonban jóval óvatosabb: úgy látja, a közvetítések ugyan hoztak eredményeket, de a végső megállapodás még távol van.
„Én úgy látom, hogy itt nem fognak megegyezni. Én nem vagyok optimista a megegyezést illetően” – fogalmazott.
Szerinte a probléma lényege, hogy az amerikai és az iráni oldal is olyan követeléseket támaszt, amelyek teljesítése szinte megoldhatatlan. Ráadásul nem csak két szereplőről van szó: Izrael is közvetlenül érdekelt a rendezésben, ám az izraeli álláspont több ponton eltér az amerikaitól.
A 60 százalékos urán körüli vita
A tárgyalások egyik központi kérdése az Iránnál lévő, több mint 400 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított urán sorsa. Kis-Benedek szerint technikailag lehetséges lenne a dúsítási szint csökkentése.
„Meg lehet, simán meg lehet. Vissza lehet vinni akár 5 százalékra is” – mondta.
A kérdés szerinte nem műszaki, hanem politikai. Az amerikai fél azt szeretné, ha a csökkentés ellenőrzött körülmények között történne, Irán viszont felvetette, hogy az anyagot akár Kínába vagy Oroszországba is vihetnék. Ezt Washington elutasítja.
Kis-Benedek szerint az egész folyamatot az nehezíti, hogy amikor már közel kerülnek egy részmegállapodáshoz, mindig megjelenik egy új feltétel, amely ismét megakasztja a tárgyalásokat.
Hormuz: vám, kártérítés és bizalmatlanság
A Hormuzi-szoros megnyitása szintén több vitás ponton akad el. Kis-Benedek szerint az irániak vámot szeretnének szedni, miközben az amerikaiak és az öbölmenti arab országok ezt nem támogatják. Irán emellett azt is szeretné, ha az őt ért károkat megtérítenék.
Breuer Péter erre visszakérdezett: mi lesz azokkal a károkkal, amelyeket Irán okozott más országoknak. Kis-Benedek szerint éppen ez az egyik lassító tényező. Az öbölmenti államok is azt mondják, Irán több alkalommal megtámadta őket, és ezeknek a károknak is van ára.
A szakértő szerint a megoldás a kompromisszum lenne, de jelenleg minden fél olyan részletkérdéseket emel be a tárgyalásokba, amelyek újra és újra leállítják a folyamatot.
Ki irányít Iránban?
A beszélgetésben szóba került az iráni legfelső vezető állapota is. Kis-Benedek szerint nem lehet pontosan tudni, mennyire sérült meg, de az látszik, hogy Iránban erős radikalizálódási folyamat zajlik.
„Az irányítást átvette az iráni Forradalmi Gárda. Tehát gyakorlatilag ők irányítják az országot” – mondta.
A szakértő szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a legfelső vezetés körül bizonytalanság van. Hogy ez átmeneti állapot vagy mélyebb hatalmi változás előjele, azt egyelőre nem lehet megmondani.
Trumpot a félidős választás is sürgeti
Kis-Benedek szerint Trump azért is hajtja a megállapodást, mert belpolitikai időnyomás alatt áll. Ha a félidős választásokon vereséget szenved, mozgástere jelentősen szűkülhet.
„Attól kezdve bénakacsává válik” – mondta.
A szakértő szerint az amerikai elnök politikáját az Egyesült Államokon belül is sokan ellenzik, és van esély arra, hogy nem tudja megnyerni a félidős választást. Az iráni háború anyagi terhei is komolyak: hadihajók, utánpótlás, lőszer, üzemanyag és katonai jelenlét költségei növelik a nyomást Washingtonon.
Gáza háttérbe szorult
A beszélgetés végén Gáza is előkerült. Kis-Benedek szerint jelenleg nincs valódi gázai megállapodás, és az amerikai vezetés láthatóan nem ezzel foglalkozik.
Úgy látja, Washington zsákutcába futott: rosszul mérte fel az iráni képességeket, a Gázával kapcsolatos tervekből pedig semmi nem valósult meg. A figyelem most Iránra és a Hormuzi-szorosra összpontosul, miközben a gázai rendezés változatlanul megoldatlan maradt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
