„Erős vár nekünk a mi Mózesünk” – Pilpul Herzl Tivadar vitatott mondatairól, a tíz csapás értelméről és a gettó felszabadításának emlékezetéről
A Pilpul 519. adásában M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi ezúttal egy különösen érzékeny és gondolatébresztő témával indítottak. A beszélgetés apropóját Herzl Tivadar frissen digitalizált emlékiratai adták, azon belül is egy sokakat megdöbbentő, ám kommentár nélkül hagyott mondat. A műsor innen jutott el a heti szakasz, a Váérá tanulságaihoz, Mózes és a fáraó párbeszédéhez, valamint a pesti gettó felszabadításának közelgő évfordulójához.
Egy mondat, amely mellett mindenki elment
Kardos Pétert láthatóan felkavarta Herzl Tivadar emlékiratainak egyik részlete, amely a digitalizálás kapcsán újra hozzáférhetővé vált. A főrabbi szó szerint idézte a problémás mondat lényegét:
„Terveim között szerepel a pápa felkeresése azzal a felajánlással, hogy ha segít az antiszemitizmus legyőzésében, én meg segítek több millió zsidó hittestvérünk kittérésében.”
A megütközést nemcsak a mondat tartalma okozta, hanem az is, hogy – Kardos Péter szerint – „senkinek egy szava nincs” róla. Kende Péter is értetlenségének adott hangot: hogyan hangozhat el ilyesmi a cionizmus megálmodójától, Izrael állam szellemi előkészítőjétől.
Asszimiláció, alku és történelmi kontextus
Kardos Péter válaszában nem adott határozott magyarázatot, inkább értelmezési keretet kínált. Szerinte Herzl gondolkodását erősen meghatározta az asszimiláns közeg, amelyből érkezett:
„A zsidó tudatot és a vallásosságot ő nem kapcsolta össze.”
Felidézte a Dreyfus-ügy szerepét is, amely egy teljesen asszimilált zsidó tiszt igazságtalan meghurcolásán keresztül mutatta meg, hogy a beolvadás nem jelent védelmet az antiszemitizmussal szemben. A főrabbi úgy fogalmazott:
„Mindenki írhat, mindenki tévedett, mindenki írhat és mondhat csacsiságot.”
A beszélgetés ironikus fordulatot is vett, amikor Kende Péter megjegyezte: ha valaki az antiszemitizmus csökkentését az áttérések számának növelésében látja, az akár „üzletként” is értelmezhető – persze csak keserű iróniával.
Digitalizálás: áldás vagy veszteség?
A vita mellett mindketten hangsúlyozták, hogy a történelmi dokumentumok digitalizálása önmagában pozitív fejlemény. Kardos Péter ugyanakkor aggályát is megfogalmazta:
„Mindig attól tartok, hogy a könyvtárban, a bőrkötéses, kicsit poros könyvekben való keresgélést előbb-utóbb el fogjuk felejteni.”
A tudás hozzáférhetőbbé válik, de ezzel együtt megváltozik az emlékezethez és a szövegekhez fűződő viszonyunk is.
A múlt heti szombat és az időjárás „liturgiája”
A beszélgetés érintette az elmúlt hét rendkívüli időjárását is. Kardos Péter elmondta, hogy a hideg és a köd miatt szinte „visszavonta” az esőért mondott imákat:
„Átalakítottam aszályért való imára.”
Ez a félkomoly megjegyzés jól illeszkedett ahhoz a gondolathoz, hogy a vallási gyakorlat mindig reagál a valóságra, még ha humorral is.
Váérá: Mózes, a fáraó és a csapások logikája
A műsor második felében a heti szakasz, a Váérá került a középpontba. Kende Péter Mózest úgy jellemezte, mint „céljait ismerő, szándékaival tisztában lévő embert”, aki egy „kemény szívű, makacs” fáraóval kerül szembe.
Kardos Péter hangsúlyozta: a történetben nem egyszerű parancsmegtagadásról van szó, hanem összetett párbeszédről Isten, Mózes, Áron és a fáraó között.
„Mint egy nagy forrószínpadon zajlanak az események.”
Külön kitért arra, hogy a tíz csapásból több a zsidókat nem érintette – és ez nem sértés, hanem védelem volt. A jégeső példájánál hangsúlyozta: voltak csapások, amelyek alól nem kaptak felmentést, nehogy „honvágy” ébredjen bennük Egyiptom iránt.
Szokás és előírás: a bor kicseppentése
A főrabbi részletesen beszélt a csapások felsorolásához kapcsolódó szokásról is:
„Nem parancsolat, hanem szokás.”
A bor kicseppentése nem kötelező előírás, hanem annak jelzése, hogy az öröm nem lehet teljes, amikor mások szenvedéséről emlékezünk meg.
Emlékezés a pesti gettó felszabadítására
A műsor végén Kardos Péter külön kérte, hogy ne maradjon ki egy fontos dátum: vasárnap van a pesti gettó felszabadításának évfordulója. Felhívta a figyelmet a Dohány utcai zsinagógában tartandó megemlékezésre, és hangsúlyozta:
„Nagyon kérek mindenkit, ezt a megemlékezést ne keverjük össze semmi aktuálpolitikai történéssel.”
Kende Péter pontosította:
„81 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg, a Vörös Hadsereg felszabadította a pesti gettót.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
