„Az örök élet ingyen sör” – miért nem ösztönöz ma a pedagógus-életpálya?
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának január 14-i adásában M. Kende Péter Gosztonyi Gáborral, a pedagógusok szakszervezetének alelnökével beszélgetett. A diskurzus apropóját az ónos esővel kísért hideg időjárás és a munkanappá tett szombat adta, ám a beszélgetés gyorsan eljutott a pedagógusbérek bizonytalanságához, az életpályamodell ellentmondásaihoz és az oktatási rendszer merevségéhez.
Szénszünet helyett szervezési kényszer
M. Kende Péter a csúszós utak és a hideg kapcsán vetette fel a régi kifejezést: „eszembe jutott a jó kis klasszikus régi kifejezés, a szénszünet”. Arra volt kíváncsi, mit jelent egyetlen tanítási nap kiadása az iskolák számára.
Gosztonyi Gábor szerint „az intézmény az úgynevezett három vagy öt nap igazgatói szünettel gazdálkodhat”, ugyanakkor hivatalos munkanap esetén az óvodákban és iskolákban „gyermekfelügyeletet biztosítani kell, hogyha a szülők ezt igénylik”. Sok helyen tanítás nélküli munkanapot rendeltek el, máshol online oktatásra tértek át. „Ahol lehetett, ott ezt tisztességesen megoldották” – fogalmazott.
Miért nem mondja ki az állam, hogy ez most nem megy?
A műsorvezető felvetette: nem lett volna-e egyszerűbb központi döntéssel kiadni ezt a napot. Erre Gosztonyi Gábor ironikusan jegyezte meg: „akkor most az oktatási kormányzat mondjon ellent a kormánypropagandának, ami azt mondta, hogy minden rendben van, minden vonat jár, minden busz eljut mindenhova”.
Bérpapírok nélkül, válaszok nélkül
A beszélgetés egyik legsúlyosabb része a pedagógusbérek körüli bizonytalanságról szólt. Gosztonyi Gábor elmondta: „január 26-ával kezdődő héten mindenkinek már tudnia kell, hogy gyakorlatilag 2026-ban mennyiért dolgozik”, ám a jogszabályból kimaradt az a rész, amely a fokozatonkénti kötelező emeléseket rögzítette.
Ez azt jelenti, hogy „adott esetben akár elő is fordulhat, hogy semmit nem kap” az a pedagógus, aki már korábban a minimum felett keresett.
Átlagbérek és a valóság
A kormányzati vállalás a diplomás átlagbérek 80 százalékának eléréséről szól, ám Gosztonyi szerint „az átlag az tudjuk”. Példával érzékeltette: „ha most itt leülnénk négy krémesen osztozni és én mondjuk megenném mind a négyet, akkor átlagban kettőt ettünk”.
Szerinte sokkal beszédesebb lenne a mediánbér, ám „se az oktatási hivatal, se a Klebelsberg Központ nem tudott még választ adni”.
„Világéletemben gyakornok szeretnék maradni”
A gyakornoki és a Pedagógus I. fokozat közti minimális bérkülönbség kapcsán Gosztonyi Gábor így fogalmazott: „én is azt mondom, hogy hát világéletemben gyakornok szeretnék maradni”. Hozzátette: kevesebb órát kell tartani, nincs osztályfőnökség, nincs helyettesítés, miközben a bérkülönbség elenyésző. „Ez gyakorlatilag majdnem az örök élet ingyen sör.”
Elveszett ösztönzők, kiüresedő életpálya
A szakszervezeti alelnök szerint az életpályamodell már akkor elvesztette ösztönző jellegét, amikor „irdatlanul széles sávokat hoztak be”. Előfordulhat, hogy valaki jelentős munkával és költséggel megszerzi a magasabb fokozatot, „és egyáltalán nem biztos, hogy nő” a fizetése.
Teljesítményértékelés vagy alibizés?
M. Kende Péter felvetette: ha a rendszer nem jutalmazza a többletmunkát, „alibizni sokkal egyszerűbb”. Gosztonyi szerint a pedagóguspálya presztízse nem állt helyre, bármennyire is ezt sugallja a kormányzati kommunikáció. A pedagógiai hozzáadott érték szerinte nem mérhető futószalagszerű mutatókkal.
Merev tanterv, beszűkített szabadság
A nemzeti alaptantervet Gosztonyi „nagyon merev és elavult” dokumentumnak nevezte, amely nem engedi figyelembe venni a diákok eltérő hátterét és haladási tempóját. „Itt gyakorlatilag Bata-Nemesmedvesig november 35-én hatodik osztályban mindenhol konkrétan itt kell tartanod” – fogalmazott.
Kötelező olvasmányok és generációs szakadék
A beszélgetés végén a kötelező olvasmányok kérdése is szóba került. Gosztonyi szerint „gyakorlatilag 40–50 éve ugyanazok”, miközben „az alfa generáció már biztos, hogy nem nagyon tud ezekkel mit kezdeni”. Úgy vélte, fontosabb lenne az olvasás megszerettetése, mint bizonyos művek „lenyomása a torkon”, ehhez azonban rugalmasabb alaptantervre lenne szükség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
