„Imádkozni vagy bevonulni?” – Ortodox katonák és identitásviták Izraelben
A Pirkadat január 8-i adásában Breuer Péter vendége Szabó György, a Mazsök elnöke, működő rabbi és közéleti szereplő volt. A beszélgetés középpontjában az izraeli ultraortodox közösségek katonai szolgálata körüli feszültségek, a jeruzsálemi tüntetések, valamint a magyarországi zsidó közélet jövője és az identitás kérdései álltak.
Smot – új könyv, régi viták
Szabó György az elején rögzítette: a heti szakasz Smot, vagyis Mózes második könyvének kezdete. Új könyv indul, de a vele együtt járó kérdések – közösség, felelősség, vezetés – ma is élesen jelen vannak, különösen Izraelben.
Miért robbantak ki a jeruzsálemi tüntetések?
A rabbi felidézte, hogy Izrael állam megalakulása óta az ortodox zsidóság mentesült a katonai szolgálat alól. David Ben-Gurion idején ez még kezelhető kompromisszumnak tűnt, hiszen az ortodox közösség létszáma csekély volt. Ez a feltételezés azonban „tök rossznak bizonyult”: az elmúlt évtizedekben az ultraortodox lakosság aránya jelentősen megnőtt.
A folyamatos háborús helyzet miatt a kérdés újra és újra napirendre kerül, mára pedig társadalmi törésvonallá vált. Nemcsak a vallásos és nem vallásos társadalom szakadt ketté, hanem maguk az ortodox irányzatok is.
„Én maximálisan a bevonuláspárti oldalon állok”
Szabó György egyértelművé tette saját álláspontját: támogatja a katonai szolgálatot, beleértve a tartalékos szolgálatot is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legnagyobb ellenállás a jeruzsálemi szélsőséges, nem cionista irányzatokból érkezik, amelyek eleve elutasítják az állami kereteket.
A feszültség súlyosságát jelzi, hogy a legutóbbi tüntetések halálos áldozatot is követeltek, amikor egy busz a tömegbe hajtott, és egy fiatal ortodox fiú életét vesztette.
Mazsök-pályázatok és az antiszemitizmus elleni fellépés
A beszélgetés második részében a Mazsök elnökeként tervezett új pályázatokról beszélt. 2026 elején olyan konstrukciók jelenhetnek meg, amelyek lehetővé teszik, hogy civil szervezetek egyetemi kampuszokon és középiskolákban tartsanak előadásokat a zsidóságról és Izraelről.
Szabó György szerint erre azért van szükség, mert Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban súlyos méreteket ölt az egyetemi antiszemitizmus, és bár Magyarországon ez kevésbé látványos, megelőzésre már most szükség van.
Van helye a zsidó médiának Magyarországon?
A rabbi határozott igennel válaszolt: szerinte minél több kiegyensúlyozott, igényesen szerkesztett zsidó médium működik, annál jobban csökkennek az előítéletek. A blogok, rádiók és televíziók fontos szerepet töltenek be abban, hogy a többségi társadalom megismerje a zsidóság alapelveit és mérföldköveit.
„Ki a zsidó?” – állandó vita, kevés megértés
A beszélgetés egyik legérzékenyebb része az identitás kérdését érintette. Szabó György szerint a „ki a zsidó” kérdés nem új keletű, hanem folyamatos diskurzus tárgya. A vallási meghatározás – az anyai ágon való származás – sok konfliktust szül, különösen a vegyes házasságokból született gyermekek esetében.
Rámutatott: sokan azért táplálnak haragot az ortodox irányzatokkal szemben, mert nem értik a vallási szabályok logikáját. Ez a tudáshiány pedig indokolatlan belső feszültségekhez vezet.
Egy új beszélgetéssorozat ígérete
A műsor végén Breuer Péter bejelentette: kéthetenként új, harminc perces beszélgetéssorozat indulhat Szabó Györggyel „Ki a zsidó?” címmel. A cél nem a konfliktusélezés, hanem az alapos, nyílt magyarázat és a közös gondolkodás – egy olyan témáról, amely generációk óta meghatározza a zsidó közösségek belső vitáit.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
