Kiszámítható béremelés vagy intézményi lutri?
A január 7-i Pirkadat adásában M. Kende Péter vendége Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja volt. A beszélgetés középpontjában a 2026 elején bejelentett pedagógus-béremelés állt: mikor, kinek és milyen garanciákkal jut el a pluszpénz a tanárokhoz.
„Átlagosan 10 százalék” – de kinek mennyi jut?
Nagy Erzsébet szerint a kormányrendelet legnagyobb problémája nem a kommunikált mérték, hanem a konstrukció. Bár intézményi szinten „átlagosan 10 százalékos” béremelést ír elő, ez nem jelent automatikusan egyéni béremelést minden pedagógus számára. Az intézményi keret ugyanis lehetővé teszi, hogy egyesek többet, mások pedig akár semmit se kapjanak.
A szakszervezet ezt már a rendelet megjelenése előtt kifogásolta, és garanciákat kért arra, hogy minden pedagógusnál megjelenjen a béremelés. Ezek a biztosítékok azonban nem kerültek be a szabályozásba.
Eltűnt a bértábla, eltűnt a biztos előmenetel
A beszélgetés során hangsúlyosan szóba került a közalkalmazotti bértábla megszüntetése. Nagy Erzsébet emlékeztetett: a közalkalmazotti törvény 1990-es évektől biztos, kiszámítható előmenetelt adott, amelyhez háromévenkénti automatikus emelés társult. A státusztörvény bevezetésével ez megszűnt, helyét széles bérsávok vették át.
Ez – fogalmazott – jól hangzó kormányzati kommunikációra ad lehetőséget, de a valóságban a pedagógusok döntő többsége a sávok alsó határán marad. A „900 ezer forintos tanári fizetések” a gyakorlatban alig lelhetők fel.
Intézményi ellenőrzés – papíron létezik, a gyakorlatban nem
Pozitívumként említette, hogy a mostani béremelési forrást kizárólag bérre lehet fordítani, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor annak egy része más jogcímeken – például jutalomként vagy végkielégítésként – is kifizethető volt. Ugyanakkor szerinte az ellenőrzési és egyeztetési mechanizmusok hiányoznak a rendszerből.
Ezért arra biztatja a pedagógusokat, hogy helyben követeljék a transzparenciát és az előzetes egyeztetést az intézményvezetőkkel, még január 26. előtt, amikorra a kinevezéseknek el kell készülniük.
Szakképzés és óvodák: még nagyobb a bizonytalanság
A szakképzésben dolgozók helyzete a beszélgetés szerint még kiszolgáltatottabb. Ott csak az alsó bérhatárt rögzítették, országos „átlagos” emeléssel, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
Külön témaként került elő az óvodapedagógusok helyzete is. Nagy Erzsébet szerint komoly feszültséget okoz, hogy technikumi végzettséggel is be lehet kerülni a rendszerbe, miközben a felsőfokú végzettséghez korábban szakmai presztízs és magasabb bér tartozott. Ez szerinte nemcsak igazságtalan a diplomás pedagógusokkal szemben, hanem hosszú távon az egész szakma tekintélyét gyengíti.
Január 26. után derül ki az igazság
A beszélgetés végén mindkét fél egyetértett abban, hogy az igazi kérdésekre csak január 26. után lesz válasz, amikor kiderül, a gyakorlatban hogyan osztották el a béremelési kereteket. Nagy Erzsébet szerint ez lesz „az igazság pillanata”, amely megmutatja, mennyire voltak megalapozottak a pedagógusok félelmei.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
