„A geopolitika vulgáris értelmezése borzalmas” – Miért kell újra megtanulnunk külpolitikát olvasni?
Franciapolitika: Soós Eszter Petronella vendége Kohán Mátyás, a Mandiner külpolitikai újságírója
Soha nem volt ennyire izgalmas és egyben kaotikus a nemzetközi rendszer – hangzott el a Franciapolitika című műsorban, ahol Soós Eszter Petronella vendége Kohán Mátyás, a Mandiner külpolitikai rovatának helyettes vezetője volt. A beszélgetés apropóját az Egyesült Államok venezuelai beavatkozása adta, de a fókusz ennél jóval szélesebb: hogyan dolgozik egy külpolitikai újságíró? Hogyan értelmezhető felelősen egy beavatkozás? Miért fontos a szakpolitikai tudás? És miért nem „mentek az olajért”?
Vélemény és hír határai: „Közel lehetetlen fenntartani”
Kohán elmondta: egyszerre dolgozik hírszerkesztőként és véleményrovat-vezetőként, és a két szerep gyakran összeér. „A hír és vélemény közötti határokat fenntartani közel lehetetlen.” Tapasztalata szerint egy mínuszos hír alig ér el valakit – de ha publicisztikává formálja, akár százezres olvasottságot is generál. Az olvasók ugyanis azokhoz a témákhoz vonzódnak, amelyek érzelmi vagy hazai vonatkozásokhoz kapcsolódnak. Így lett a Mandinernél is alapszabály, hogy „mindent Orbán Viktorhoz, Magyarországhoz kell kötni”.
Mitől függ egy beavatkozás megítélése?
Venezuela és Ukrajna kapcsán Kohán a beavatkozások lakossági támogatottságát tartja döntő tényezőnek. „Zelenszkij nem volt népszerű, de az orosz beavatkozásra nem volt igény. Venezuelában viszont felszabadulásként élték meg a történéseket.” A gyors átalakulás szerinte belső kooperáció nélkül elképzelhetetlen lett volna.
A beszélgetésben fontos szerepet kapott Delcy Rodríguez, a korábbi technokrata alelnök, aki jó amerikai olajipari kapcsolatokkal és „kulturális beágyazottsággal” bír – ő lehet a híd a rezsim és a külső világ között.
„Olajért mentek” – de tényleg?
Kohán szerint ez egy „meglehetősen gyenge ténybeli alapokon álló állítás”. Az USA már nettó olajexportőr, így az érdekek nem ugyanazok, mint az iraki háború idején. „Ez pont olyan, mint amikor azt mondjuk: Oroszországnak terület kell.” A geopolitika leegyszerűsített, vulgáris értelmezése – akár bal-, akár jobboldalról – szerinte nem visz közelebb a valósághoz.
A kulcs szerinte: feltenni a jó kérdéseket. Minden szereplő szempontját külön-külön kell megvizsgálni, különben „félremegy az elemzés”.
Miért kell a szakpolitikai mélység?
„A szakpolitika határozza meg, hogy hogyan élünk” – fogalmazott. A külpolitikai újságíró dolga, hogy értsen például a kereskedelempolitikához, a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusokhoz, az uniós pénzek feltételrendszeréhez. Aki ehelyett csak „bizottsági kommunikációt fordít le” vagy „paneleket puffogtat”, az szerinte bűnt követ el.
A jó újságíró „nem állhat fel a téma mellől úgy, hogy kérdései maradnak”, és minden szakszót meg kell magyaráznia a közönségnek, nem szakértői konferenciák nyelvén beszélve.
Küldetés vagy piac? – „Én adok három tockost a hülyeségnek”
Kohán szerint a közönség nagy része nem fog napi nyolc órát hírekre szánni – és ez így van rendjén. „Az elvárható, hogy én írjak közérthetően.” Szerinte az újságíró feladata, hogy „a magyarok figyelmi korlátján átvigye” a fontos ügyeket. Ha „hülyeségek lebegnek” a közvéleményben, ő szívesen „lerántja őket a padlóra, ad nekik három tockost és helyükre tesz valami értelmeset”.
Ideológiák harca: globalisták és szuverenisták
A beszélgetés végén szó esett az ideológiai tér átalakulásáról is. A globalizáció hívei és ellenzői közötti törésvonal ma legalább olyan jelentős, mint a klasszikus bal–jobb felosztás. „Nincs olyan, hogy nincs jobb és bal. Az adónak kell valamekkorának lennie.” A szakpolitikában is visszaköszön ez a vita, például az EU központi fejlesztési és környezetvédelmi stratégiái kapcsán.
A politikai közbeszédben ugyanakkor a szakpolitikai kérdések alig jelennek meg. „A magyar kormánynak például nincs kibeszélt álláspontja a Mercosur-egyezményről, pedig alapvetően ipari országként ez számunkra előnyös lenne” – mondta Kohán.
A jövő újságírása: közérthetően, szenvedéllyel
A műsor üzenete világos: a külpolitikai újságírás nem hobbi többé. Valós társadalmi hatása van annak, mit értünk meg a világból – és mit nem. Kohán szerint az újságíró dolga, hogy mélyen kérdezzen, szakmailag felkészült legyen, és a legbonyolultabb ügyeket is úgy mutassa be, hogy „a sori munkás” is értse – mert „ez nem az ő dolga, ez a miénk”.
A beszélgetés tanulsága: a világ nem egyszerű – de el lehet magyarázni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
