„A szakmai alázatból nem lehet kenyeret venni” – bérrendezésről és oktatási zsákutcákról a Pirkadatban
A Pirkadat december 17-i adásában M. Kende Péter vendége Totyik Tamás, a pedagógusok szakszervezetének elnöke volt. Az év utolsó találkozásán a beszélgetés középpontjában a pedagógusbér-emelések ellentmondásai, az oktatási rendszer feszültségei, valamint a mesterséges intelligencia megjelenése és a közeljövő kihívásai álltak.
Összetorlódó bérek, növekvő feszültségek
Totyik Tamás szerint a jelenlegi bérhelyzet alapvető strukturális problémákat hordoz. A 2023-ban megszüntetett bértábla és az új életpályamodell következtében súlyos bértorlódás alakult ki. Mint elmondta:
„7000 forinttal keres többet bruttóban egy 15 éve pályán lévő kolléga, mint egy pályakezdő fiatal.”
Ez a különbség komoly feszültséget okoz a tantestületeken belül, és alapjaiban kérdőjelezi meg az életpályamodell értelmét. A műsorvezető erre reagálva úgy fogalmazott: a szakmai elhivatottság és a gyerekek szeretete fontos, „de a szakmai alázatból nem lehet a boltban bevásárolni”.
Vonzóbb kezdőfizetés, de kiürülő pálya
A szakszervezeti elnök elismerte: a kormány tudatosan a pályakezdők bérének emelésére helyezte a hangsúlyt, hogy vonzóbbá tegye a tanári hivatást. Az eredmények azonban ellentmondásosak. Bár nőtt a jelentkezők száma a felsőoktatásban, sok hallgatót már 180–190 ponttal is felvettek, szemben a korábbi 280 pontos határral.
A tanárképzésben részt vevő fiatalok száma stagnál, miközben a nyugdíjba vonulók pótlásához évente legalább 6–7000 új belépőre lenne szükség. Ehhez képest a gyakornoki vizsgát tevők száma 3000 körül stabilizálódott. Totyik Tamás hozzátette: a rendszer jelenleg a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatására támaszkodik, ami sok esetben statisztikai trükkökkel rejtve marad.
GDP-arányos lemaradás és eltitkolt adatok
A beszélgetés során szó esett a pedagógusbérek GDP-arányos alakulásáról is. Totyik Tamás szerint a legutóbbi emelés mindössze 0,2 százalékos növekedést jelentett, miközben az alapfokú oktatás részesedése még mindig nem éri el a 3 százalékot. 2010-ben ez az arány 3,6 százalék volt.
A szakszervezet szerint a pedagógusbérek jelenleg a diplomás átlagkeresetek körülbelül 78,4 százalékát érik el, miközben 2025 végére a kormány vállalása 80 százalék. A tárgyalásokon azonban – Totyik Tamás elmondása szerint – a KSH releváns adatait nem hozták nyilvánosságra. „Biztos, hogy tudják az adatokat, csak nem mondták meg” – fogalmazott.
Politika és béremelés a választások árnyékában
M. Kende Péter felvetette: vajon mennyire lehet szavazatokat „vásárolni” egy olyan közegben, amely túlterhelt és elégedetlen. Totyik Tamás szerint a hiányzó másfél százalékos béremelés kifizetésére pénzügyi fedezet lenne, akár az állami, akár az egyházi fenntartók oldalán. A kérdés sokkal inkább politikai döntés, mint gazdasági kényszer.
Mesterséges intelligencia: lehetőség vagy tiltott szó?
A beszélgetés második felében a mesterséges intelligencia szerepe került előtérbe. Totyik Tamás szerint komoly „kultúrharc” zajlik a kormányon belül: egyesek a képernyőidő csökkentését és a jelenlegi rendszer fenntartását szorgalmazzák, miközben a gazdaság és a nemzetközi trendek egyértelműen az MI irányába mutatnak.
Különösen problémásnak nevezte, hogy a kritikus gondolkodás fejlesztése – amely az MI oktatási alkalmazásának alapfeltétele – „tiltott szóvá” vált. Pedig szerinte a diákoknak meg kell tanulniuk kiszűrni az álhíreket és értelmezni az információkat.
Nyelvi alapok és pedagógusképzés
Totyik Tamás hangsúlyozta: az MI használatához nem elsősorban technológiai, hanem nyelvi és szövegértési alapokra van szükség. „A legfontosabb, hogy egy 6–10 éves gyerek értse, amit olvas, és pontos kérdéseket tudjon feltenni.”
Szerinte a magyar nyelv és irodalom oktatását alapjaiban kellene átalakítani. Az MI megjelenése új terheket ró a pedagógusokra is: továbbképzésekre, módszertani megújulásra van szükség, ugyanakkor az új technológia komoly segítséget nyújthatna az értékelésben, a differenciálásban és az országos mérések elemzésében.
Három nagy kihívás a közoktatás előtt
A beszélgetés végén Totyik Tamás három meghatározó feladatot jelölt meg a következő évek oktatáspolitikájában. Az első a demográfiai csökkenés kezelése, amely már most versenyt indított a gyerekekért az óvodák és bölcsődék között. A második a mesterséges intelligencia bevezetése és oktatási integrációja. A harmadik az esélyegyenlőség kérdése, különös tekintettel a tanulási és magatartási zavarokkal élő gyerekek számának növekedésére.
Mindezt szerinte egy modern, 21. századi nemzeti alaptantervnek kellene összefognia, valamint újra kell gondolni az iskolafenntartás jelenlegi rendszerét is, amelyben „60–70 kilométerről döntenek egy-egy iskola működéséről”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
