Lesz költségvetés? – bizonytalanság és béremelési ígéretek Budapest peremén
A Pirkadat december 17-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés apropóját a Budapest Főváros Közgyűlésének aznapi ülése adta, ahol – elvileg – a főváros költségvetéséről is dönteni kellett volna. A kérdés azonban nem pusztán technikai: a fővárosi dolgozók béremelése, a BKV működése és Budapest pénzügyi túlélése is ezen múlik.
Megállapodás van – feltételekkel
A főpolgármester korábban bejelentette, hogy megállapodás született a főváros és a „Budapest-család” munkavállalóit képviselő szakszervezetek között a béremelésről. A hír önmagában kedvező, ugyanakkor két komoly feltételhez kötött:
- legyen elfogadott fővárosi költségvetés,
- legyen tényleges pénzügyi forrás a béremelés fedezetére.
Naszályi Gábor szerint a dolgozók nem várhatják meg, amíg a politikai szereplők „kijátsszák magukat a játszótéren”. A szakszervezetek a tulajdonossal – vagyis a fővárossal – már megállapodtak az öt évre szóló bérmegállapodás keretei mentén, most azonban a politikai döntések hiánya miatt minden a levegőben lóg.
Reálbéremelés papíron – viták a számokról
A megállapodás alapja egy 5 százalékos reálbéremelési cél volt, amely azonban komoly vitákat váltott ki. Az eredeti elképzelések az infláció és a GDP növekedésének figyelembevételével készültek, csakhogy a valóság felülírta a prognózisokat:
- az infláció jóval magasabb lett a vártnál,
- a GDP viszont elmaradt az előrejelzésektől.
Végül a jövő évi inflációs várakozások alapján született meg az egyezség:
8,6 százalékos alapbéremelés, amelyhez a bérmaradvány terhére további körülbelül 0,6 százalék társulhat a második félévben. Így az átlagos béremelés mértéke 9,2 százalék körül alakulhat.
Fontos azonban: ez átlag. Nem minden dolgozó kap ennyit, a konkrét elosztás vállalatonként és munkakörönként eltér.
Budapest-pótlék és az ünnepi időszak
A szakszervezetek egyik kulcskérése, hogy a második féléves emelés egy az egyben a Budapest-pótlékba épüljön be. Ennek célja, hogy a dolgozók a nyári szabadságok előtt, illetve az év végén, az ünnepi kiadások idején is kézzelfogható pluszforráshoz jussanak. A pótlékrendszer 2019 óta létezik, és kifejezetten ezt a célt szolgálja.
Mi van, ha nincs költségvetés?
M. Kende Péter felvetette: mi történik akkor, ha a közgyűlés mégsem fogadja el a költségvetést? Naszályi Gábor szerint a bérek kifizetése ettől még nem áll le automatikusan. A BKV esetében például a vezérigazgatás megerősítette: a decemberi munkáért járó januári bérek kifizetése nem kerül veszélybe.
Ugyanakkor a költségvetés hiánya hosszabb távon működésképtelenséget okozhat. Költségvetés nélkül csak az előző év azonos időszakának számai alapján lehetne gazdálkodni, miközben az árak, kiadások és kötelezettségek folyamatosan változnak. „Így nem lehet várost működtetni” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Elvonások, hitelek és félrecsúszott logika
A beszélgetés egyik legkritikusabb pontja a fővárost érintő állami elvonások kérdése volt. Naszályi Gábor példaként említette a Lánchíd felújításához kapcsolódó, mintegy 6 milliárd forintos áfa-visszatérítés ügyét, amelyet a főváros nem kapott meg. Ennél is súlyosabbnak nevezte a Petőfi híd és az Árpád híd tervezett felújításait érintő forráskivonásokat, ahol már több tízmilliárdos, sőt százmilliárdos nagyságrendekről van szó.
Mindezek fényében különösen visszásnak tartja azt a konstrukciót, amelyben a kormány „segítségként” hitelt kínál a fővárosnak – lényegében olyan pénzre, amelyet korábban maga vont el. „Ez egy olyan hitel, amit akkor is kiutalnak, ha nem kérik” – fogalmazott ironikusan.
Politikai színház, valós kockázatok
A közgyűlésben benyújtott módosító indítványok, frakciók közötti alkuk és nyilatkozatok Naszályi szerint inkább politikai színházra emlékeztetnek, miközben a tét nagyon is valós: a város működése és a dolgozók megélhetése. „Remek szórakoztató előadásokat látunk – csak a bőrünkre megy a játék.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
