„Ha nem követelőznek, csökken a támogatottság” – kitart-e a francia kormány a költségvetési játszma végéig?
Soós Eszter Petronella vendége a Franciapolitikában ismét Dr. Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója volt. A műsor ezúttal Franciaország új költségvetési tervezetét és annak politikai következményeit járta körül. Az adásban szó esett az adóemelésekről, a nyugdíjreform felfüggesztéséről, az instabil kormányzati háttérről, valamint arról, hogy Emmanuel Macron pártja mennyire vesztette el a kontrollt a centrum felett. Az elhangzottak alapján Franciaország jelenleg politikai és költségvetési aknamezőn egyensúlyoz.
Milliók kerülnek adózási csapda alá
A beszélgetés egyik kiindulópontja volt, hogy a tervezet szerint mintegy 200 000 új háztartás kerül az adóztatható jövedelmi sávba. Fejérdy szerint ez valóban „milliós embertömeget” érint, és főként az alacsony jövedelmű rétegeket sújtja, akikre újabb anyagi terhek várnak. A tervezett költségvetésben emellett további, a társadalom széles rétegeit érintő intézkedések szerepelnek: például bizonyos juttatások – így a családi pótlék – reálértékben csökkennek, mivel nem követik az inflációt.
Az egészségügy sem menekül: a második, kiegészítő biztosításban a biztosító nem fogja fedezni a megemelkedett költségeket, így az árkülönbözet a betegek vállára kerül. Fejérdy szerint ez a szegényebb rétegeket sújtja leginkább: „nekik lesz nehezebb majd kiköhögni azt a plusz 10–15–20 eurót”.
Felfüggesztett nyugdíjreform: politikai alku vagy gazdasági öngól?
A nyugdíjreformot, amely Emmanuel Macron 2022-es mandátumának egyik legfontosabb vívmánya volt, egyetlen tollvonással felfüggesztette a kormány. Ez nemcsak gazdasági, hanem szimbolikus döntés is, mivel a baloldal – különösen a szocialisták – régóta kiemelt ügyként kezelik a korai nyugdíj lehetőségét.
„Ez egy fontos lépésnek tűnt annak érdekében, hogy esetlegesen meg is tudjon maradni ez a kormányzat” – magyarázta Fejérdy, utalva arra, hogy a szocialisták a reform felfüggesztését szabták a költségvetési támogatás feltételéül.
A reform eltörlése komoly költségvetési terhet is jelent: 2026-ra már 1,5 milliárd eurós kiadást vetít előre, miközben Franciaországban az egy nyugdíjasra jutó aktív dolgozók száma folyamatosan csökken – jelenleg 1,5 fő.
A nyugdíjkorhatár tabu marad
Miért ilyen érzékeny a 60–62 éves nyugdíjkorhatár kérdése Franciaországban? Fejérdy szerint ennek történelmi okai vannak: „Ez az 1981-es Mitterrand-é, tehát a szocialista párt először kerül hatalomra.” Azóta ez egyfajta „szent tehén”, amit minden próbálkozás ellenére a francia társadalom egy része és különösen a befolyásos szakszervezetek foggal-körömmel védelmeznek – még akkor is, ha a szervezettségük mára 10% alá csökkent.
„Nem azt jelenti, hogy a franciák nem szeretnének többet dolgozni, hanem arról van szó, hogy van egy eleve is létező gondolat a társadalomban, hogy a 60 év az nekik jár valahol” – fogalmazott a kutató.
A szocialisták a mérleg nyelve
A nemzetgyűlésben a kormány csak akkor tudja elfogadtatni a költségvetést, ha legalább 289 képviselő megszavazza. A szocialista párt 58 fős frakciója kulcsszerepben van, mivel a radikális baloldal és a Nemzeti Tömörülés automatikusan elutasítja a tervezetet.
„Ők ma a mérleg nyelvén vannak” – mutatott rá Fejérdy, ugyanakkor hangsúlyozta: a szocialisták sincsenek egyszerű helyzetben. Ha megbuktatják a kormányt, előrehozott választások jönnek, amelyek kimenetele kiszámíthatatlan – és a jelenlegi képviselőik sem biztos, hogy újra bejutnának. Ezért „egyszerre követelőzni kell”, hogy megtartsák a támogatottságot, és mégis „sokba tartani ezt a kormányt”.
Folyamatos küzdelem a centrumban
A centrista erők is belső harcokat vívnak. Macron pártja, a Renaissance egyre töredezettebb, és több korábbi szövetségese – így például Édouard Philippe – nyíltan szembefordult vele.
„Macron elnök támogatottsága elérte a mélypontot” – figyelmeztetett Fejérdy. Az elnök körüli politikai vákuumot többen próbálják betölteni, de egyelőre nem világos, ki tudja összefogni a centrumot a 2027-es elnökválasztás előtt.
A republikánusok dilemmája
A mérsékelt jobboldali Republikánus Párt is megosztott. Miközben többen a kormány támogatása mellett érvelnek a „felelősség” és „stabilitás” jegyében, mások nyíltan követelik a bukását. „Ők is ugyanebben a dilemmában szenvednek” – foglalta össze Fejérdy. Ráadásul a frakción belüli engedmények elfogadása politikai árulásként is értelmezhető, főleg a fiskális fegyelemre érzékeny bázisuk számára.
Instabilitás a végsőkig?
Fejérdy szerint „ez egy nagyon rizikós időszak, amiben a francia politika van.” A kormány akár néhány nap alatt megbukhat, ha 20–25 képviselő mindkét oldalról szembefordul vele. A tét óriási: politikai jövők, nyugdíjak, adók és az egész eurózóna stabilitása is múlhat azon, hogy sikerül-e a kormánynak átvinnie költségvetését a parlamenten – vagy Franciaország újabb válságba sodródik.
A műsor végén Soós Eszter Petronella ígéretet kért: ha megbukik a kormány, Fejérdy Gergely újra visszatér. Addig is figyeljük a francia parlament csütörtöki ülését – hiszen az események alakulása az egész Európai Unió számára sorsdöntő lehet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
