Dr. Gyarmati István: Légvédelmi fejlesztések, geopolitikai válságok és a NATO ötödik cikke – Magyarország felkészülten figyel
Rakéták, proxi-háborúk, új támogatók
A Heti TV Pirkadat című műsorában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő és volt nagykövet válaszolt Breuer Péter kérdéseire a globális biztonságpolitikai helyzetről. A beszélgetés középpontjában a Közel-Kelet, Észak-Korea, Kína és a NATO szerepe állt.
Gyarmati szerint a térségben használt modern ballisztikus rakéták – akár több robbanófejjel is – már régóta részei a fegyverarzenálnak. Arra a kérdésre, hogy ki finanszírozza a fegyverkezést, miközben a lakosság sokszor éhezik, azt mondta: „Azért nincs mit enni, mert rakétákra költenek.”
Irán, mint háttértámogató, továbbra is szerepet játszik a proxycsoportok fegyveres tevékenységében – akkor is, ha ezt nem mindig nyíltan vállalja. A kínai–iráni katonai együttműködésről szóló hírek – például vadászrepülők beszerzéséről – aggasztónak nevezte.
Magyarország légvédelme: jól állunk
A szakértő szerint Magyarország jelenleg nincs közvetlen veszélyben, ugyanakkor komolyan veszi a védelmet. A jelenleg kiépülő légvédelmi rendszer egyik eleme az izraeli vaskupolából származik, míg a másik komponens egy norvég–amerikai fejlesztésű, nagy hatékonyságú rendszer.
„A felszereléseket megvenni és rendszerbe állítani idő- és pénzigényes, de Magyarország ezen az úton jól halad” – fogalmazott. A honvédelmi kiadások elérték a NATO által elvárt 2%-os szintet, sőt azon is túlléptek. Problémát inkább az jelent, hogy egyre kevesebb fiatal választja a katonai pályát.
Sorkatonaság? Gyarmati: nem reális megoldás
Több európai országban is felmerült a sorkatonai szolgálat visszaállítása. Gyarmati ezzel szemben szkeptikus: „A mai modern haditechnikai eszközök kezelésére nem alkalmas egy 6-9 hónapos sorkatonai képzés.”
Szerinte ha valódi hadrafoghatóságot várnánk el a sorkatonáktól, legalább másfél–két évre lenne szükség, amit a mai társadalmak többsége nem támogatna. Magyarország ráadásul nem közvetlenül határos Oroszországgal, ezért jelenleg nincs stratégiai szükség a rendszer visszaállítására.
A NATO ötödik cikke: automatikusan nem lép életbe
A műsorvezető kérdésére, miszerint mi történne, ha például egy észak-koreai zsoldos véletlenül Magyarországot célozná meg, Gyarmati hangsúlyozta: a NATO ötödik cikke nem automatikusan aktiválódik. A döntést az Észak-atlanti Tanács hozza meg egyhangúlag, és többféle válaszlépés közül választhatnak a tagállamok – beleértve a fokozatos elrettentést is.
Törökország lép be az oroszok helyére?
Gyarmati István szerint Törökország nem veszi át Oroszország szerepét, de „egy keletkező geopolitikai vákuumba próbál betüremkedni”, különösen a szíriai térségben. Oroszország háborús lekötöttsége miatt gyengült közel-keleti jelenléte olyan helyzetet teremt, amelyet más regionális hatalmak – például Törökország – próbálnak kihasználni.
„A vákuum természete olyan, hogy ha nincs elzárva, valami betölti” – magyarázta a szakértő.
Magyarország helyzete: felkészült, de nem lehet elzárkózni
Összegzésként Gyarmati István úgy vélte, hogy Magyarország jelenleg biztonságban van, és helyesen irányítja védelmi beruházásait. Azonban a globális biztonsági helyzet romlik, a technológiai fenyegetések nőnek, és a geopolitikai instabilitás kiszámíthatatlanná teszi a jövőt.
A beszélgetés végén a szakértő további elemzést ígért a Világ zsidó szemmel című műsorban, amelyben bővebben is kifejti nézeteit a közel-keleti válságról és annak európai hatásairól.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
