„A szabad akarat Isten legnagyobb ajándéka” – közéleti hányinger, augusztus 20. és áldás vagy átok a Pilpul 504. részében
A Pilpul 504. adásában M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi ismét Zoomon keresztül beszélgettek. Az augusztus 20-ai eseményektől a sátoraljaújhelyi rendeletig, a sóletfesztiváltól a heti szakaszban rejlő szabad akarat üzenetéig számos téma került szóba – és ezúttal sem maradt el a szarkazmus, sem a vallási mélység.
Zsidó kártya augusztus 20-án – politikai játszmák célkeresztjében
Kende Péter rögtön az elején megjegyezte: „Ami a közéletben történik az utóbbi napokban, azokhoz hányinger elleni gyógyszer kéne.” A főrabbi szerint sem volt még példa arra, hogy a zsidókérdés augusztus 20-án kerüljön elő. Egy hazai szélsőjobboldali párt vezetőjének állítólagos zsidózása kapcsán Kardos Péter úgy fogalmazott: „A zsidó kártya elővétele elképesztően felelőtlen.”
Mindketten egyetértettek abban, hogy a cél valószínűleg nemcsak a provokáció, hanem politikai csapdaállítás volt – mégpedig az ellenzék egyik vezetőjének irányába.
Gettók helyett új korlátozások?
A sátoraljaújhelyi és taktaharkányi önkormányzati rendeletek, amelyek bizonyos feltételekhez kötnék a beköltözést, komoly aggodalmat váltottak ki. „Az érzékeny lelkű zsidóknak a covid alatti korlátozások vagy a ’44-es rendeletek juthatnak eszébe” – jegyezte meg Kende Péter.
Kardos Péter szerint nemcsak morálisan aggályosak ezek az intézkedések, hanem jogilag is nehezen védhetők: „Mi lesz azokkal, akik már ott élnek, de nem felelnek meg a feltételeknek?” A beszélgetés során többször is felmerült, hogy a rendelkezések valójában a roma lakosság kiszorítását célozzák, de olyan területeket is érinthetnek, ahol zsidó zarándokok vásároltak házakat.
Gasztroturizmus a Magyar Ízek utcájában – sólet, kakastöke és tócsni
Augusztus 20. kapcsán szó esett a Magyar Ízek utcájáról is, ahol idén a zsidó konyha is képviseltette magát. Kardos Péter örömmel számolt be arról, hogy kóser ételt is kínáltak – de voltak meghökkentő fogások is: „Kakastöke tócsnival… hát örülök, hogy a kóser konyhában ilyet nem találni. Gusztustalan látvány volt.”
Kende Péter javasolta, hogy legyenek tematikus nemzetiségi sátrak, hiszen a román, szerb, cigány és zsidó konyhák is szerves részei a magyar kultúrának.
Áldás vagy átok? – A heti szakasz örök tanítása
A Réé heti szakasz kulcsmondatát („Áldást és átkot teszek ma elétek”) a beszélgetés filozófiai mélységekkel gazdagította. Kardos Péter kiemelte: „Ez az áldás és átok időfüggetlen. Nem azt jelenti, hogy pénteken történik, hanem bármikor – örök érvényű.”
A szabad akarat ajándéka is terítékre került. A főrabbi úgy fogalmazott: „Isten tudja, mit fogunk akarni, de az akaratszabadság az ember legnagyobb Istentől kapott kincse. A végén viszont el kell számolni.”
Kende Péter ezt egy profán példával illusztrálta: „Mint egy önkiszolgáló boltban – mindent levehetsz a polcról, de a pénztárnál mindenről el kell számolni.”
Jó ember vagy micvátartó? – hitvita társegyházak között
A beszélgetés egyik legizgalmasabb része egy teológiai vitára épült: Kende Péter egy másik felekezet képviselőjével arról vitázott, hogy a micvák betartása vagy az összességében jó emberi magatartás a fontosabb.
„Én azt mondom, sokkal fontosabb, hogy jó ember legyek. Ő meg azt mondta, hogy a micvák betartása a fontosabb” – mondta Kende.
Kardos Péter frappáns választ adott: „A micvák nem azért fontosak, mert majd el kell számolni velük, hanem mert Isten megparancsolta őket. De a jó ember fogalmát te profánul közelíted meg, ő meg vallásosan.”
A főrabbi végül humorral zárta a témát: „Annyira meggyőztél a jó ember fogalmával, hogy az adás után nevet változtatok: Kardosról Goodmanra.”
Hol volt Isten? Vagy inkább: hol volt a Moszad?
Kardos Péter új perspektívát hozott a holokauszt utáni hála és a jelenkori felelősségvállalás kérdésében: „1945 után azt kérdeztük: hol volt Isten? Október 7. után senki nem ezt kérdezte, hanem azt: hol volt a Moszad?”
Felvetette: talán már a Dohány utcai zsinagóga falán is ideje lenne megváltoztatni az emléktáblák szövegét, ahogy a Szabadság téren is. „Dicsőség a felszabadító hősöknek – de talán csak az első két szó maradhatna.”
Készülődés Elul havára – a szólás, a hallgatás és a szombati prédikáció
A beszélgetés végén már a következő hónapra, Elulra tekintettek előre. Kardos Péter azt mondta, a pénteki beszédében nem fog kitérni az augusztus 20-ai zsidózásra vagy az önkormányzati rendeletekre.
„Nem akarom elrontani a Szombatot. Arról fogok beszélni: a szabad akarat Isten legnagyobb ajándéka. Akarjátok-e, hogy prédikáljak? – ezt fogom kérdezni. És ha akarják, akkor ajvé, ajvé…”
A műsor zárásaként M. Kende Péter a szokásos felhívással fordult a nézőkhöz:
„Tessék péntek este, szombat délelőtt elmenni valamelyik zsinagógába, meghallgatni a heti szakaszt, meghallgatni a rabbi beszédét. Az áldás és átok kérdésének életünkben kell jelentősége legyen.”
Sábát Sálom – már Elul havának küszöbén.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
