„Ma nincsenek közös céljaink – és ez a legnagyobb hiba”
Fodor Gábor a Pirkadat vendégeként mondta el, miért lenne érdemes visszanézni a rendszerváltás értékeire
A Heti TV reggeli műsorának vendége volt Dr. Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltás Kutatóintézet vezetője, egykori miniszter, pártelnök és képviselő. Breuer Péterrel beszélgettek augusztus 20. történelmi jelentőségéről, a mai politikai viszonyokról, közös célokról, Izrael nemzetközi megítéléséről, és arról, hogy mit jelent ma demokráciában élni.
Szent István és a politikai narratívák
Az ünnep kapcsán Fodor szerint nincs értelme túlmagyarázni az állami narrációkat:
„Most mindenki azt lát bele ebbe a szövegbe, amit akar.”
A műsorvezető és vendége egyetértettek abban, hogy a történelmi visszatekintések sokszor inkább eszközök a jelenkori politikai csatározásokban, semmint az emlékezés vagy a tanulás terepei.
A rendszerváltás tanulságai a mára
Fodor Gábor intézete a rendszerváltás időszakát vizsgálja, de nem múzeumi szándékkal:
„A rendszerváltás értékeit egy kicsit a mai időszakra adaptáljuk.”
A ’88–91 közötti időszak szerinte épp abban volt példaértékű, hogy politikai különbségek mellett is léteztek közös nemzeti célok:
„Akkor meg tudtunk egyezni abban, hogy demokráciát akarunk, piacgazdaságot, szuverenitást, hogy menjenek ki az orosz csapatok, legyünk EU- és NATO-tagok. Ma nincsenek ilyen közös célok, és ez hiba szerintem.”
A „megváltók” és a valóság
A beszélgetés középpontjába került Magyar Péter újabb beszéde is, amelyben Szent István-programot hirdetett. Fodor szerint ezek távlati célként jól hangzanak, de a részletek sokszor nem átgondoltak:
„Minden megyében legyen egy szuperkórház – ez jól hangzik, de ezer vitát generál. Honnan lesz személyzet? Nem lenne-e jobb a meglévőket fejleszteni?”
Fodor figyelmeztetett arra is, hogy a politikai váltás önmagában nem elég:
„Az nem mindegy, hogy a másik oldalon a kínálat micsoda. Vannak-e valódi tartalmak, érdemi elképzelések, vagy csak általános szövegek.”
Ígéretek és gazdasági következmények
A volt miniszter emlékeztetett, hogy a 2022-es választások előtt a Fidesz is nagyvonalú osztogatásba kezdett:
„13. havi nyugdíj, 25 év alattiak adómentessége – ezek komoly lyukat ütöttek a költségvetésen.”
A gazdasági válság egyik oka szerinte nemcsak az uniós pénzek elmaradása, hanem az ígéretek betartásából eredő túlköltés is.
Európa gyenge és önellentmondásos
Fodor nem kertelt, amikor szóba került az Európai Unió jelenlegi politikai vezetése:
„Európának ma nincs vezetője. Se Scholz, se Macron nem az. Leginkább Giorgia Meloni lehetne, de ez is kérdéses.”
A beszélgetésben megemlített alaszkai Trump–Putyin találkozó kapcsán Fodor kiemelte az amerikai katonai fölényt:
„Az USA-nak 780 támaszpontja van világszerte, Oroszországnak három.”
Ez a szám szerinte világosan mutatja, hogy „Oroszország nincs egy súlycsoportban katonailag az Egyesült Államokkal”.
Trump paradox béketeremtései
Fodor Gábor egyetértett abban, hogy Donald Trump stílusa sokak számára taszító lehet, de eredményeit el kell ismerni:
„Békét hozott India és Pakisztán között, Azerbajdzsán és Örményország között, Kongó és Ruanda között. Ez mind az ő közvetítésével történt.”
Hangsúlyozta, hogy Trump az Ábrahám-megállapodásokkal történelmet írt a Közel-Keleten.
Izrael és az EU – erkölcsi kötelesség
A beszélgetés végére fordulva Breuer Péter komoly kritikát fogalmazott meg az EU 21 tagállamának szankciófenyegetése kapcsán. Fodor szerint is elhibázott irány lenne Izrael elszigetelése:
„Nem szabad elfelejteni, hogy Izrael a zsidó vallás és a kereszténység bölcsője. És az egyetlen demokrácia a térségben.”
Szerinte ugyan lehet Izraelt is kritizálni, de „egy speciális érzékenységgel kell közelíteni hozzá”, figyelembe véve a történelmi és kulturális kötődéseket is.
Magyarország mint kivétel – ma még
A beszélgetés záróakkordja különösen erős volt:
„Gondoltuk volna valaha, hogy mi leszünk egy élőpont, ahol még lehet oxigénhez jutni?” – tette fel a kérdést Breuer Péter.
Fodor Gábor erre így reagált:
„Ez minden magyar embernek büszkeség kell, hogy legyen.”
Hangsúlyozta: reméli, hogy Európa csak egy hullámvölgyben van, és eljön az idő, amikor újra mindenki biztonságban és békében élhet – vallásától, meggyőződésétől függetlenül.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
