„A zsidó temetők a vidéki zsidóság utolsó tanúi” – Baranyi Mária a Pirkadatban
A Heti TV reggeli műsorában, a Pirkadatban Breuer Péter vendége Baranyi Mária volt, aki évtizedek óta a magyar zsidóság kulturális örökségének megőrzésén dolgozik. A beszélgetés apropója egy országos szeminárium volt, amely a zsidó temetők védelmét és kulturális szerepét állította a középpontba. A Horn-kormány egykori titkárságvezetője ma is aktív, szenvedélyesen kutatja és támogatja a vidéki zsidó emlékek megőrzését.
Nem kongresszus, nem konferencia – hanem tanulás
Baranyi Mária már a beszélgetés elején pontosít:
„Nem kongresszus volt, hanem szeminárium.”
A rendezvényt nem vélemények ütköztetése, hanem oktatás és ismeretterjesztés jellemezte. A résztvevők az ország minden részéről érkeztek, különféle foglalkozásokból, de közös volt bennük az érdeklődés a zsidó kultúra, és különösen a zsidó temetők iránt.
Európai örökség – és német támogatás
„A zsidó temetők a vidéki zsidóság tárgyi emlékeinek utolsó maradványai, vagy legalábbis utolsó tanúi” – hangsúlyozta Baranyi.
Az Európa Tanács 2012-ben elfogadott határozata szerint a zsidó temetők az európai kulturális örökség részét képezik. Bár ezek a határozatok nem kötelező érvényűek, felszólítják a tagállamokat a megőrzés támogatására. A német külpolitika élen jár ebben, és finanszírozza nemcsak a fizikai védelmet (például kerítések építését), hanem a kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenységet is.
„Ha nem gyilkolták volna meg őket…”
A beszélgetés egyik legmegrendítőbb mondata is elhangzott:
„A meggyilkolt emberek utódai meg sem születtek, tehát ők nem tudják a temetőket rendben tartani.”
Ezért vált fontossá a civil és önkormányzati szerepvállalás. A műsorvezető megjegyezte: „Talán nem véletlen, hogy a legtöbb önkéntes éppen Németországból van” – Baranyi szerint azonban Magyarországról is rengeteg lelkes önkéntes segít a munkában.
Lónyától Salgótarjánig – vidéki példák és tanulságok
Baranyi külön kiemelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzett felmérést, amely során több mint 300 zsidó temetőt térképeztek fel. Különösen emlékezetes számára a lónyai polgármester nyitottsága:
„Olyan végtelenül nyitott volt, és annyira lelkes, hogy végre valahára foglalkozhat a sírkövek megmentésével.”
Ennek eredményeként Lónyát is bevették a 2025-ös kerítésprogramba.
Oktatás és élmény – sírfelirat-olvasás 40 fokban
A szeminárium nemcsak elméleti volt: a résztvevők ellátogattak a Csörsz utcai ortodox zsidó temetőbe, ahol gyakorlati oktatáson vettek részt.
„40 fokos hőségben több mint 30 ember gyakorolta a héber sírfeliratok olvasását. Egyszerűen lenyűgöző volt” – mesélte Baranyi.
Tavaly a Salgótarjáni utcai temetőben zajlott hasonló program. A cél, hogy a résztvevők ne csak elméletben, hanem a helyszínen, élményszerűen találkozzanak a zsidó kulturális örökséggel.
„Egy új ablak a világra”
A beszélgetés végén Breuer Péter megkérdezte, mi hajtja Baranyi Máriát, aki a Horn-kormány idején a zsidó kárpótlási törvény előkészítésében is részt vett.
„Számomra a zsidó kultúra megismerése olyan volt, mint amikor az ember egy idegen nyelvet megtanul. Egy új világ nyílt meg előttem” – válaszolta.
Gyerekkorától fogva foglalkoztatta a téma:
„Már öt éves koromban tudtam, mi a különbség a kóser és a tréfli között. Apám mesélte, és én megjegyeztem.”
A műsorvezető elismeréssel búcsúzott:
„Mária, sok-sok egészséget, és tovább a Baranyi Mária úton! Jót tesz ez a zsidóságnak.”
Zsidó sírfeliratok, vidéki polgármesterek, megmentett temetők és egy új világ felfedezése – mindez egyetlen szeminárium története. A zsidó temetők nemcsak történelmi helyszínek, hanem élő tanúi egy eltűnt közösségnek. És vannak, akik ezt soha nem felejtik el.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
